Kiderült, jól járnak-e azok, akik idén nyugdíjba mennek – Kezükre játszik a rendszer méltánytalansága

Ezt olvasta már?

Megjelent a kormány rendelete, amely meghatározza a keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó, úgynevezett “valorizációs szorzószámokat” a 2021. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapítandó nyugellátásokra. A rendelet 2021. március 27-én lép hatályba.

A valorizációs szorzószámok megjelenése minden idei nyugdíjba vonuló számára nagy jelentőségű esemény, IDÉN különösen azok várták nagyon, akik 2021. január 1. után nyújtották be a nyugdíjigénylésüket.

  • Idén ez a 64 év 183 napos korhatárukat 2021. első felében betöltő, 1956. második félévében született személyeket, valamint
  • a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit idén teljesítő hölgyeket, illetve
  • a 2020-ban vagy korábban a korhatárukat már betöltött vagy a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit már teljesítő, de a nyugdíjigénylést idénre halasztó  személyeket érinti.

A nyugdíjtörvény szerint nemcsak a nyugdíj számítása, hanem a nyugdíjmegállapítás határidejének alakulása miatt is fontos a valorizációs szorzók közzététele.

A törvény szerint ugyanis a nyugdíjmegállapításra nyitva álló ügyintézési határidő a tárgyév április 15-én jár le, ha

  • az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, vagy
  • a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell, és
  • az általános ügyintézési határidő tárgyév április 15-ét megelőzően telik le.

Aki tehát januárban vagy februárban adta be a nyugdíjigénylését, annak a végleges nyugdíját csak április 15. után állapítják majd meg, addig nyugdíjelőleget folyósíthatnak a számára.

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani.

A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik. 2021-ben történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2019-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2020-as kereseti szinthez kell igazítani. Ennek során a 2019-es és korábbi naptári évekre (minden évre külön-külön) meghatározott, az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedéséhez igazodó valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek számított nettó kereseteit a 2020-as év nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez.

A valorizáció jelentőségét a nyugdíj 2021. évi megállapítási lépéseiről írt összefoglaló világítja meg. A cikk végén közölt táblázat tartalmazza a 2015-2021 közötti években kért nyugdíjmegállapításokra vonatkozó valorizációs szorzókat. A táblázat bemutatja a valorizációs szorzók erőteljes növekedését, amely annak a következménye, hogy a nemzetgazdasági nettó átlagbér az utóbbi években gyors tempóban (évi 10% körüli mértékben) nőtt. A valorizációs szorzószámok minden évben a nettó nemzetgazdasági átlagbér előző évi növekedését tükrözik.

Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, az utóbbi néhány évben különösen fölerősödött az a méltánytalan jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában:

minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.

Ez nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a “rendes” öregségi nyugdíj összegét.

A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Azt nem említi a törvény, hogy a nyugdíj összege drámai mértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját. Pedig Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is védhetetlenül nagy mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően.

Az érintettek nem teszik hangosan szóvá ezt a méltánytalanságot, hiszen a magyar nyugdíjszámítás nagyon bonyolult eljárásában csak egyetlen – habár meghatározó jelentőségű – lépés a valorizáció, amelynek hatása önmagában nehezen érzékelhető. Ráadásul 2015 óta minden évben jobban járt a következő évi nyugdíjigénylő, aki nyilván nem panaszkodott emiatt, viszont a megállapítás évét követő években, amikor joggal panaszkodhatott volna a nyugdíjmegállapítás e húsbavágóan fájó méltánytalansága miatt, már nem állt az érdeklődése homlokterében ez a bonyolult szakmai kérdés.

A 2021. évi valorizációs szorzók növekedésének mértéke az előző évek szorzóihoz képest
  2021/2020 2021/2019 2021/2018 2021/2017 2021/2016 2021/2015
Növekedés 9,70% 22% 36% 54% 66% 73%
Forrás: A szerző számításai

Amint az összevetésből látható, a nyugdíjmegállapítási méltánytalanság nem változott 2021-ben sem, mert a magyar nyugdíjképlet változatlansága miatt idén is éppolyan nehezen átlátható és túlkomplikált marad a nyugdíjszámítási eljárás, mint eddig.

A nyugdíjképlet szerint a nyugdíjigénylő egész élete során szerzett, egész években kifejezett elismert szolgálati idő hosszától függő, százalékos mértékű nyugdíjszorzóval meg kell szorozni az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja között szerzett, nyugdíjjárulék-köteles bruttó keresetekből számított nettó havi “életpálya” átlagkereset összegét (a valorizáció szorzók mellett ezernyi bonyolult részletszabály alkalmazásával), s az eredmény lesz a nyugdíj induló összege.

Amíg e képlet nem változik, földi halandó nem képes előre látni a magyar nyugdíja várható összegét, így szabadon áltathatja magát a leendő nyugdíja összegével kapcsolatban.

Súlyos mellékhatás, hogy nem tudja kiszámítani azt sem, mennyi nyugdíjcélú előtakarékosság lenne szükséges a nyugdíja elégséges kiegészítéséhez, hiszen fogalma sincs a nyugdíja várható összegéről.

A világ modern nyugdíjrendszereiben jellemzően egyáltalán nincs hangsúlyos szerepe annak, hogy melyik évben igényli a jogosult nyugdíját, hiszen teljese mértékben igazságtalan, ha a nyugdíjba vonulás időpontja a nyugdíj összegét leginkább meghatározó tényezők egyikévé válik. Két személynek nagyon hasonló életpályával (azonos hosszúságú szolgálati idővel, azonos összegben figyelembe vehető átlagkeresettel) közel azonos értékű nyugdíjat kellene megállapítani, Magyarországon azonban megdöbbentő mértékben különböző nyugdíjakat kaphatnak az érintettek attól függően, hogy melyikük melyik évben ment nyugdíjba.

Hadd világítsam meg egy példával a valorizáció működését.

Ha két nyugdíjigénylő egyetlen évi (például 1988-as) számított nettó keresetének (példánkban 85 ezer forint) valorizációját vesszük, akik közül az egyik 2015-ben, a másik 2021-ben igényli a nyugdíját teljesen azonos hipotetikus életpálya (vagyis azonos hosszúságú szolgálati idő és 1988 óta minden évben azonos összegű évi számított nettó keresetek) alapján, akkor

  • a 2015. évi nyugdíjigénylő keresetének valorizációs szorzója 22,119 volt, így a valorizált keresete 1988. évre 1.880.115 forint lett,
  • a 2021. évi nyugdíjigénylő ugyanakkora keresetének valorizációs szorzója 38,191 lesz,

vagyis a valorizált keresete 1988. évre 3 246 235 forint lesz, ami közel 73 százalékkal magasabb összeg.

Pedig semmi más nem változott e példában, kizárólag a nyugdíjigénylés évében alkalmazandó valorizációs szorzók nagysága.

Miután ez minden mért évre – az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás kért kezdőnapjáig terjedő időszakban – ugyanilyen eltérést okoz az egyes évek számított nettó éves kereseteinek meghatározása során, a példában említett két nyugdíjigénylő közül a 2021-es megállapítást választó személy esetén a számított nettó havi életpálya átlagkereset összességében is 73 százalékkal magasabb lehet, mint a 2015-ben nyugdíjat igénylő személy esetében. Ez a havi nettó életpálya átlagkereset a nyugdíjszámítás alapja, mivel a nyugdíj összege ennek az átlagkeresetnek az érintett személy egész élete során szerzett szolgálati ideje egész években mért tartamától függő nyugdíjszorzó százalékos mértéke lesz, amely a példabeli 40 év esetén 80 százalék. Így a tényleges növekedés egy hat évvel ezelőtti, azonos életpálya alapján történt nyugdíjmegállapításhoz képest idén a 73 százalék 80 százaléka, azaz 58,4 százalék lehet.

Több, mint másfélszer akkora nyugdíj jár 2021-ben azonos életpálya befutása után egy személynek, mint 2015-ös igénylés esetén.

A valóság ennél persze árnyaltabb, hiszen az idei nyugdíjigénylő esetén a 2016-2021 közötti időszakban szerzett kereseteit is figyelembe kell venni, emellett a 2013. január 1-jétől eltörölt járulékplafon miatt a 2013 utáni években szerzett keresetek megugraszthatják az adott évi számított nettó keresetet – vagyis a méltánytalanság méginkább fokozódik.

Érdekes módon ez a megállapítási méltánytalanság egyszer már jellemezte a magyar nyugdíjrendszert, csak éppen ellenkező előjellel: az 1990-es években minél későbbi évben igényelte valaki a nyugdíját, annál kisebb összegű nyugdíjat kaphatott.  Különösen azok jártak nagyon rosszul, akik 1997 előtt a nagyon magas inflációjú években mentek nyugdíjba, mert ezt csak fájdalmas veszteséggel tehették meg, hiszen rendkívül alacsony vásárlóértékű kezdő nyugdíjakat állapítottak meg a számukra, amelyek évente rémületes gyorsasággal vesztettek a vásárlóértékükből a pusztító pénzromlás miatt.

Amint látható, most más a helyzet: a 2010-es évek derekától minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összegű nyugdíjat kaphat. Akár 50-60 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után öt-hat évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját. Ennek tehát az az egyetlen oka, hogy a nyugdíjszámítás során a korábbi évek keresetét a nyugdíjbavonulás évét megelőző év átlagos nettó kereseti szintjéhez kell emelni, s miután az utóbbi években nagyon meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, a valorizációs mértékek is megugrottak.

Ezt a korábbi nyugdíjigénylőkkel szemben nagyon igazságtalan bánásmódot úgy lehet kiküszöbölni, ha a valorizáció nem egyetlen ugrással történik meg a nyugdíj megállapítása során, hanem az aktív korunk minden évében, vagyis évente valorizálnák az addig szerzett jogosultságainkat.

Ehhez persze olyan egyéni számla lenne szükséges, amely a nyugdíjjogosultságainkat évente nyilvántartaná.

A jelenleg is létező, de ilyen szempontból használhatatlan társadalombiztosítási egyéni számla helyett végre célszerű lenne bevezetni a tényleges jogosultságokat mérő egyéni nyugdíjszámlák rendszerét, ahogyan az osztrákok vagy a németek a 21. század első évtizedében megtették.

A méltánytalanság úgy is orvosolható, hogy a korábbi években megállapított és emiatt méltánytalan mértékben kisebb összegű nyugdíjakat egyszeri nagyobb, vagy rendszeres kisebb kompenzációval az újonnan megállapított nyugdíjak szintjéhez közelítik. Erre szintén volt már példa a közelmúltban, egy 2005-ös törvény rendelte el a korábban megállapított nyugdíjak korrekciós célú, többlépcsős emelését. (A magyar nyugdíjtörténelem folyton ismétli önmagát, mert a rendszerjobbító kísérletek jellemzően csak a gondok felszíni és utólagos megnyilvánulásait kezelik, nem a problémák tényleges gyökereit.)

Mindenesetre az idei év nyugdíjigénylői a valorizáció eddigi legnagyobb haszonélvezői lesznek.

A koronavírus-pandémia súlyos harmadik – és talán nem is utolsó – hulláma miatt az átlagkeresetek 2021. évi jelentősebb növekedése nem túl valószínű, így a 2022. évi nyugdíjmegállapítások esetén a valorizációs szorzók további jelentős növekedésére egyelőre nem érdemes számítani. Persze a gazdasági élet tele lehet meglepetésekkel…

Valorizációs szorzók alakulása a 2015-2021 közötti években
Év 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
1988 22,119 23,048 24,87 28,078 31,251 34,814 38,191
1989 18,922 19,716 21,275 24,019 26,733 29,781 32.670
1990 15,561 16,214 17,496 19,753 21,985 24,491 26,867
1991 12,399 12,92 13,941 15,739 17,518 19,515 21.408
1992 10,222 10,651 11,493 12,975 14,441 16,087 17,647
1993 8,685 9,049 9,764 11,024 12,17 13,669 14,995
1994 6,822 7,109 7,67 8,66 9,639 10,738 11,78
1995 6,059 6,313 6,812 7,691 8,56 9,536 10,461
1996  5,161 5,377 5,802 6,551 7,291 8,122 8,91
1997 4,159 4,333 4,676 5,279 5,876 6,546 7,181
1998 3,512 3,66 3,949 4,458 4,962 5,528 6,064
1999 3,116 3,247 3,504 3,956 4,403 4,905 5,381
2000 2,798 2,915 3,145 3,551 3,952 4,403 4,83
2001 2,408 2,509 2,707 3,056 3,401 3,789 4,157
2002 2,013 2,098 2,263 2,555 2,844 3,168 3,475
2003 1,761 1,835 1,98 2,236 2,489 2,773 3,042
2004 1,666 1,736 1,873 2,115 2,354 2,622 2,876
2005 1,513 1,577 1,702 1,921 2,138 2,382 2,613
2006 1,406 1,466 1,581 1,785 1,987 2,214 2,429
2007 1,365 1,423 1,535 1,733 1,929 2,149 2,357
2008 1,276 1,33 1,435 1,62 1,803 2,009 2,204
2009 1,254 1,306 1,409 1,591 1,771 1,973 2,164
2010 1,174 1,223 1,32 1,49 1,658 1,847 2,026
2011 1,103 1,149 1,24 1,4 1,558 1,736 1,904
2012 1,08 1,126 1,215 1,372 1,527 1,701 1,866
2013 1,03 1,073 1,158 1,307 1,455 1,621 1,778
2014 1 1,042 1,124 1,269 1,412 1,573 1,726
2015 xxx 1 1,078 1,217 1,355 1,509 1,655
2016   xxx 1 1,129 1,257 1,4 1,536
2017     xxx 1 1,113 1,24 1,36
2018       xxx 1 1,114 1,222
2019         xxx 1 1,097
2020           xxx 1
2021             xxx
Forrás: A szerző összeállítása, számítása

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre.

Elindult a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img