Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) nevű civil kezdeményezés szerda este online eseményt tartott, ahol előadást tartott és kérdésekre válaszolt Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója.
A Telex beszámolója szerint előadásának főbb üzenetei ezek voltak:
- Nem kell más országokhoz hasonlítgatni a magyar járványkezelést, elég, ha magunkhoz mérjük magunkat.
- A halálozás a második és harmadik járványhullámban 35, illetve 32 százalékkal volt magasabb az előző hat év hazai átlagához képest.
- Uniós összehasonlításban az átlag fölött van a magyar halálozás, Lengyelországban pedig még ennél is rosszabbak a számok.
- Nem bűnbakokat és felelősöket kell keresni, hanem tanulni kellene a helyzetből.
- Fejlődni kell a vírusok minél koraibb felismerésében és az elterjedtségük feltérképezésében.
- Hiába van védőoltás, epidemiológusként továbbra is hisz a nem-farmakológiai megoldásokban, azaz a hagyományos járványellenes intézkedésekben, tehát a maszkhasználatban, a távolságtartásban, a következetes kontaktkutatásban, a karanténban.
- Még mindig nincs olyan védőoltásunk, ami a vírus terjedését meg tudná akadályozni.
- Magyarországon a többlethalálozás jelentős része a társadalmi egyenlőtlenségből fakad, magyarul a hátrányosabb helyzetűek körében kimutathatóan többen haltak meg Covid-19-cel összefüggésben, mint a jobb jövedelmi helyzetű csoportok tagjai közül.
- A hátrányosabb helyzetű térségekben élők körében az országos átlaghoz képest 40 százalékkal alacsonyabb volt az átoltottság.
- 4-6 havonta felbukkan egy új variáns, a feladat az, hogy ezt észre kell venni, azonnal azonosítani kell, tudni kell a tulajdonságait, a terjedési sebességét.
- Ez határozza meg azt, hogy milyen lesz a következő hullám.
- Szükség lehet a harmadik és negyedik oltásokra is.
- Ha lesz újabb járvány, akkor ősszel lesz.
-
Nagyjából tudjuk, hogy mikor kell jönnie, mire kell figyelni, lehetnénk most ebben rutinosabbak, hogy ne karba tett kézzel, hátradőlve üljünk és várjunk, hogy hátha nem lesz újabb hullám.
- Nem bízik a vírus szelidülésében, ez a vírus ugyanis már fertőz az első napon, bőven azelőtt, mielőtt súlyosabb betegséget okozna. A vírusnak tehát nincs evolúciós előnye abból, hogy enyhébb vagy súlyosabb megbetegedést okoz, egy beteg így is, úgy is a fertőzés utáni kb. 10. napon kerülhet kórházba.
- Éppen ezért a populáció immunitásban és védekezésben hisz.
- A következő hullám akkora lesz, amit mi a védekezésünkkel és a populációs immunitásunkkal engedünk.
Minden a kezünkben van, hogy a következő hullámot elkerüljük. A kérdés, hogy élünk-e vele
– jelentette ki a portál tudósítása szerint.
Címlapkép forrása: MTI/EPA/Mark R. Cristino