Milyen hatással lehet a COVID-19 megbetegedés a szemekre?

Ezt olvasta már?

Továbbra is sok az ismeretlen tényező a folyamatosan mutálódó SARS-CoV-2 koronavírus okozta megbetegedést (COVID-19) illetően. Az elmúlt 1,5 év során azonban több információ vált elérhetővé a COVID-19 megbetegedés testünk egyik legérzékenyebb részére, a szemre gyakorolt hatásaira vonatkozóan.

Annak érdekében, hogy naprakész információ álljon rendelkezésünkre, Dr. Annie Nguyen, klinikai szemész professzor és a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) Roski Szemészeti Intézet cornea- és refrakter sebészeti részlegének helyettes vezetője válaszolt a gyakran ismételt kérdésekre azzal kapcsolatosan, hogy a szemeink mennyire sérülékenyek az új típusú koronavírussal szemben.

Megbetegedhetünk-e, ha a COVID-19-et okozó fertőzött nyálkacseppek a szemünkbe kerülnek?

A szemen keresztül történő megfertőződés bizonyítékait nem vizsgálták meg alaposan. A nyálkahártyák azonban – amelyek számos testüreget és szervet borítanak, beleértve a légutakat is – a leginkább fogékonyak az új típusú koronavírusra és a vírusokra általánosságban. A szem felszínét és a belső szemhéjakat szintén nyálkahártya, az úgynevezett kötőhártya borítja. Következésképpen, ha fertőzött nyálkacseppek kerülnek a szemünkbe, akkor esetlegesen megfertőződhetünk. A közzétett jelentések arra engednek következtetni, hogy a SARS-CoV-2 vírus akár terjedhet a kötőhártya aeroszollal való érintkezése útján is.

A COVID-19 megbetegedést okozó vírus terjedésének módját illetően azonban továbbra is úgy vélik, hogy elsődlegesen cseppfertőzés útján terjed emberről emberre. A vírus azonban a különböző felületeken akár több napig is életképes lehet; következésképpen, ha megérintünk egy fertőzött felületet, majd kézmosás nélkül megérintjük a szemünket, orrunkat vagy szánkat, az fertőződéshez vezethet, ezt a kockázatot azonban rendszerint alacsonynak tartják.

A szemünk tisztítása vízzel vagy vény nélkül kapható szemcseppel csökkentheti a megfertőződés esélyét?

A szem felszínének megvannak a saját védőmechanizmusai, beleértve az antimikrobiális fehérjéket és a természetes váladékozást. Következésképpen a szemek vízzel történő tisztítására vagy átöblítésére nincs szükség, ráadásul ez voltaképpen megszüntetheti a szemfelszín természetes védelmének egy részét, ami a megfertőződés kockázatának növekedéséhez vezet. A víz szembe kerülését pedig egyébként is ajánlott elkerülni.

Ha a szemünk irritálttá válik vagy kipirosodik, a vény nélkül kapható műkönnyek alkalmazása segíthet enyhíteni a tüneteinket. Ha a tünetek tartósan fennállnak, érdemes mielőbb szemész szakorvoshoz fordulni.

Igaz, hogy a kontaktlencsét viselők esetében nagyobb a megfertőződés kockázata a COVID-19 tekintetében?

Megfelelő higiénia betartása esetén nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kontaktlencse viselése növelné a COVID-19 megbetegedéssel való megfertőződés kockázatát. A kontaktlencsét viselők azonban gyakrabban érintik meg a szemüket, mint az átlagemberek. Ha hajlamosak vagyunk hozzányúlni a szemünkhöz vagy megdörzsölni azt, akkor érdemes lehet átmenetileg szemüvegre váltani, tekintettel az átvitel szemek dörzsöléséből eredő kockázatára a megfelelő kézhigiénia hiányában. Emellett a szemüveg használata minimalizálja a kontaktlencse viseléséből eredő irritáció rizikóját, és akadályként funkcionál, ami meggátolja, hogy a szemünkhöz érjünk.

Habár nem ez a legjobb védelem, a szemüveg részlegesen védelmet nyújthat a légúti nyálkacseppek szembe kerülésével szemben is. Ha továbbra is kontaktlencsét viselünk, ügyeljünk arra, hogy gondosan betartsuk a kontaktlencse viselésre vonatkozó higiéniai szabályokat és hogy kezet mossunk. Ha kipirosodás vagy irritáció jelentkezik, függesszük fel a kontaktlencse viselését, és forduljunk szemorvoshoz.

Ezt olvasta már? Hogyan tartsuk tisztán a kontaktlencséket?

Igaz, hogy a kötőhártya-gyulladás a COVID-19 megbetegedés korai jele is lehet? Milyen egyéb szemészeti jelek és tünetek fordulhatnak még elő ezenkívül?

Igen, a kötőhártya-gyulladás avagy conjunctivitis a beszámolók alapján a COVID-19 megbetegedést okozó fertőzés egyik lehetséges jele. Még mindig nem egyértelmű, hogy a COVID-19 megbetegedésben szenvedő betegek pontosan hány százalékánál jelentkeznek szemészeti tünetek, és a különböző források eltérő számokról számolnak be. Habár egyes vizsgálatokban arról számoltak be, hogy a COVID-19 megbetegedéssel kórházba került betegek mintegy egyharmadánál előfordultak szemészeti rendellenességek, további vizsgálatokra van szükség. Természetesen továbbra is előfordulnak olyan kötőhártyagyulladásos esetek, amelyek nem a COVID-19 megbetegedéshez kapcsolódnak.

A pandémia kezdete óta a kötőhártya-gyulladás mellett a COVID-19 megbetegedéssel összefüggésben egyéb szemészeti problémákról is beszámoltak, többek között az ínhártya felületes rétegének gyulladásáról (episcleritis), uveitisről (a szivárványhártya, a sugártest és az érhártya gyulladásos megbetegedése), könnymirigygyulladásról, a retina és a látóideg elváltozásáról, valamint szemmozgással kapcsolatos problémákról. Ritkán ugyan, de ezek közül néhány probléma látásvesztéshez is vezethet.

A COVID-19 megbetegedés okozhat átmeneti vagy maradandó szemkárosodást (esetlegesen az oxigénhiány következtében)?

Ha egy betegnél túl sokáig állt fenn légzési nehézség, elméleti síkon a gyenge keringés és az oxigénhiány a metabolikusan aktív szövetek – például a látóideg vagy a retina – lehetséges károsodásához vezethet. Ebben az esetben a szemkárosodást a csökkent oxigénszint okozza, nem pedig maga a vírus. A súlyos lefolyású COVID-19 megbetegedés talán legsúlyosabb látással is kapcsolatos szövődménye az akut stroke, ami érinti az agy látást szabályozó részeit.

A gyermekek esetében a COVID-19 megbetegedés következtében kialakuló sokszervi gyulladásról (multiszisztémás gyulladásos szindrómáról, azaz MIS-C-ről) is beszámoltak, ami emelkedett koponyaűri nyomást és látásvesztést okozhat.

A szaruhártyaidegek károsodását a „hosszú COVID-dal” (long-COVID) hozták összefüggésbe, ami olyan legyengüléssel járó tünetekkel társul, amelyek több mint 4 héttel az akut betegségből való felépülést követően is fennállnak.

A delta-variáns másképp hat a szemre?

A delta-variáns esetében bebizonyosodott, hogy fertőzőbb. Összességében a tünetek hasonlóak az eredeti koronavírustörzs és más variánsok esetében tapasztaltakhoz: a köhögés és az ízérzékelés elvesztése azonban ritkábban fordul elő, a láz, az orrfolyás, a fejfájás és a torokfájás pedig gyakoribb. A koronavírus egyéb variánsaihoz hasonlóan a delta-variáns is okozhat bizonyos szemmel kapcsolatos problémákat, de jelenleg nem vagyunk teljes mértékben biztosak ezt illetően. A delta-variánst követő újabb variánsok esetében, mint például az omikron-variánssal kapcsolatban még gyűlnek az ide vonatkozó adatok.

Kellene-e amiatt aggódnunk, hogy a COVID-19 megbetegedést okozó vírus könnycseppekkel terjedhet?

A fertőzés szemváladékokon keresztül történő átvitelének lehetősége jelenleg nem ismeretes, és továbbra sem egyértelmű, hogyan halmozódik fel a SARS-CoV-2 a szemváladékokban. A fertőzött, szemből származó váladékok által történő terjedés ellentmondásos. Az új típusú koronavírust kis számban ennek ellenére kimutatták könnymintákban. A vírusrészecskék jelenléte következtében tehát lehetséges a koronavírus átvitele, habár a kockázat valószínűsíthetően alacsony. A fertőzőképesség vagy a klinikai jelentőség azonban nem ismeretes, és jelenleg további vizsgálatok elvégzésére van szükség.

Tovább COVID-19 és súlyos szemgyulladás: valóban összefügghet vagy véletlen egybeesés?

WEBBeteg logóWEBBeteg
Forrás: F. Zs., fordító; Ask the Expert: How COVID-19 Affects the Eyes (Updated 8/24/21) (USC Roski Eye Institute)
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img