A karácsonyt a szeretet ünnepeként tartjuk számon, mégis hordoz magában kötelező programokat, mint például az olyan családtagok látogatása, akik nem a szívünk csücskei.
Miért nem szeretünk rokonlátogatóba menni?
Ha hozzánk jönnek, ugyan nekünk kell készülni, mégis hazai pályán vagyunk, így valamivel könnyebb dolgunk van, mint akkor, amikor kiszakítva komfortzónánkból, mi kényszerülünk látogatóba menni.
Sokszor a saját családunk is kihívások elé állít bennünket, különösen akkor, ha a következő, vagy ezekhez hasonló kérdések merülnek fel: ,,Mikor jön már a baba?” ,,Nem kéne már beszélnie ennek a gyereknek? A szomszéd Icu unokája kisebb, és már mondatokat mond.” ,,Hát idén sem sikerült lefogynod, látom…”
Ha párunk családjához megyünk látogatóba, talán finomabbak a célzások, ám mégsem saját otthonunkban ünnepelünk, így nem tudunk lazítani, arról nem beszélve, hogy próbálunk úgy viselkedni, ahogy azt elvárják, ami szintén igénybe veszi az embert.
Mit tehetünk?
Az alábbiakban összeszedtünk pár tanácsot, amik talán segíthetnek, hogy ép ésszel túllegyünk a karácsonyi rokonlátogatáson.
Szüntessük meg az üresjáratokat!
Ha várjuk, hogy főjön az étel vagy már evés után vagyunk, és témát keresünk, akkor ne hagyjuk, hogy ez sokáig így menjen, mert egyrészt csak kínos csend áll be, másrészt az a rokon, aki támadni akar, ideális pillanatnak fogja érezni az ilyen csendeket. Érdemes hát vagy felvetni egy témát, vagy programot javasolni: társas, puzzle, filmnézés. Bármi, ami a felesleges kommunikációt megakadályozza, tökéletes választás!
Kerüljük a tabu-témákat!
Erre nincs egyetemes recept, hiszen családonként változó, hogy miket érdemes kerülni. Általában a politika, a vallás és a koronavírus kerülendő témák, mert bármelyikből komoly vita alakulhat ki. Ne hozzuk kényelmetlen helyzetbe a másikat azzal, hogy nemlegest választ kell adnia valamire! Ha nem vagyunk tisztában a kérdezett életével, ne kérdezzünk rá, hogy mikor jön a gyerek vagy az esküvő, mert nem tudhatjuk, hogy mibe nyúlunk bele!
Ne sajnáljuk magunkat!
Nagyon fontos, hogy belesimuljunk a helyzetbe! Attól, hogy nyűglődünk és szenvedünk a látogatás tényétől, még nem változtathatunk a megmásíthatatlanon, úgyhogy fel a fejjel, és tegyük, amit tennünk kell! Ha az asztalnál ülünk és beszélgetés közben olyan kérdést vagy mondatot szegeznek nekünk, ami nem esik jól, próbáljunk felülkerekedni rajta, mert csak magunknak ártunk, ha belemegyünk a vitába.
Csak pozitívan!
Sose felejtsük el, hogy csak pár órát kell kibírnunk! Jó esetben évente csak egy-két alkalommal találkozunk az olyan családtagokkal, akiket nem kedvelünk, úgyhogy ha túl vagyunk az estén, legközelebb húsvétkor, vagy jó esetben csak következő karácsonykor kell találkozunk családunk kevésbé szeretett felével.
Szervezzünk utána is programot!
Ha minél hamarabb szabadulnánk, az a legjobb, hogy ha programot szervezünk a családi meghívás utánra – vagy legalábbis ezt mondjuk. Ez természetesen csak akkor működik, ha ebédre vagyunk hivatalosak, de ilyen esetben mindenképp érdemes egy másik meghívásra hivatkozni, ami nyilván érhető, hiszen karácsony van, az ember a barátaival, családtagjaival találkozik, ezt mindenkinek el kell fogadnia.