Szenteste jött világra a magyarok kedvenc hercegnője – Sisi életútja

Ezt olvasta már?

Erzsébet magyar királyné, vagyis Sisi 184 éve, 1837. december 24-én este 10 óra 43 perckor született, egy vasárnapi napon. Miután kibújt édesanyja hasából a bábák meglepődve figyeltek fel arra, hogy az újszülöttnek már van egy foga a szájában, ami a hagyomány szerint rendkívüli életet és nagy szerencsét jelöl.

(A legfrissebb hírek itt)

A Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő Erzsébet Amália Eugénia néven látta meg a napvilágot. Mindössze tizenhat éves volt, amikor 1854-ben szerelmi házasságot között I. Ferenc József osztrák császárral. Sisi azonban nem részesült olyan merev és szogorú neveltetésben mint szeretett férje, ezért nagyon hamar komoly ellenszenv alakult ki a fiatal császárné és anyósa, Zsófia főhercegné között.

Megismerkedés Ferenc Józseffel

Sisi valójában csak azért utazott el édesanyjával és nővérével, Ilonával a császári palotába 1953-ban, hogy jelenlétével is leplezzék a kíváncsiskodó szemek előtt érkezésük valódi szándékát. Nővérét, Ilonát ugyanis anyai nagynénjük, Zsófia főhercegné házastársul akarta fiának, Ferenc Józsefnek. Ez a terv azonban gyorsan dugába dőlt egy váratlan pillanatban.

A fiatal Ferenc József teljesen véletlenül ismerte meg Sisit. A kertben találkoztak, és a férfi eleinte nem tudta, hogy a lány valójában Ilona, kiszemelt menyasszonyának a húga. Az uralkodó végül ellentmondva az anya akaratának, Ilona helyett Erzsébetet választotta feleségül. Eljegyzésükre a császár 23. születésnapján augusztus 18-án került sor, az esküvőre pedig következő év április 24-én.

– Kétszeres boldogság számomra, hogy leendő hitvesem kiválasztásakor mélyebb érzelmeimre hallgattam, és szívből remélem, hogy menyasszonyom kiváló tulajdonságaiban megtalálom majd életem boldogságát – mondta az menyegző napján Ferenc József.

Szerelmétől hallott először magyar szót

Sisit szülei – akik egyébként elsőágon unokatestvérek voltak – sosem úgy nevelték, hogy egyszer majd királyné, esetleg császárné lesz, ezért vadóc természetével sok ellenséget szerzett a palotában. Különösen Zsófia főhercegné nem szívlelte a fiatal és gyönyörű menyét. Erzsébet királynénak az eljegyzés és az esküvő közötti szűk időben kellett elsajátítania az osztrák történelmet, a viselkedés- és illemtant, valamint minden olyan társadalmilag hasznos dolgot, amit egy császárnénak tudnia kell.

Sisinek a történelmet Majláth János magyar gróf, történettudós tanította, aki nem volt jó véleménnyel a fiatal menyasszonyról, ugyanis a bécsi kormányzatnak küldött leveleiben rendszerint pecsovicsként – buzgómócsingként – hivatkozott rá. Ennek ellenére Erzsébet évek múlva is nagy tisztelettel beszélt egykori tanáráról.

Rajtuk kívül Ferenc József is rengeteget segített leendő hitvesének a felkészülésben, Erzsébet vélhetően tőle hallott először magyar szót, egyes feljegyzések szerint magyar verseket is. Sisi azonban a nyelv elsajátítására csak jóval később, Madeirán tett először komolyabb kísérletet.

Kívülállóként kezelték a palotában

Sisi házasságának első évében teherbe esett, és 1855 március 5-én megszületett első gyermeke Zsófia, majd egy évvel később Gizella. Zsófia főhercegné azonban a császári gyermekek szobáját áthelyeztette szülei lakosztályától távol a sajátja mellé, ami végleg elmérgesítette a kapcsolatot közte és menye között. Sisi ezt anyósa személyes bosszújaként értelmezte, ami csak fokozta a bizonytalanságát és kisebbrendűségi érzését. Ezen az sem segített, hogy gyermekei átköltöztetése után már csupán látogatóként kereshette fel saját lányait.

Princess sophie of bavaria-GETTY

Zsófia főhercegné mindent megtette hogy ellehetetlenítse Sisit /Fotó: GettyImages

Sisi önbizalmát az is csak rombolta, hogy noha gyönyörű nővé érett, fogai sajnos rossz állapotban voltak, emiatt társaságban nem szívesen, vagy csak alig szólalt meg. Ez a magatartása az udvari rendezvényeken nagyon kínos pillanatokat eredményezett. Emiatt sokan úgy vélték a császárnét nem áldották meg intelligenciával és a háta mögött „szép Butuska” gúnynévvel illették.

Erzsébet azonban nem adta fel a reményt, hogy gyermekei visszakerülhetnek hozzá, és szembe szállt anyósával, majd részlegesen sikert ért el a felügyeleti jogukért vívott harcban. Az alig két éves Zsófia azonban nem sokkal ezután tífuszban elhunyt. Erzsébet elsőszülött lányának halála után teljesen összeomlott, Zsófia főhercegné ezt kihasználva, végleg rátette a kezét a kis Gizella nevelésére.

Nem sokkal a tragédia után Sisi ismét teherbe esett egyetlen fiú gyermekével, Rudolffal, ám a császárnéra ezután is kívülállóként tekintettek a palotában.

Mérgező környezete külföldre űzte

Erzsébet házassága válságba került, amin nem segített anyósának mindenre kiterjedő hatalma és a fiatal császárnéval szemben tanúsított mérhetetlen féltékenysége. Ráadásul Sisi és Ferenc József gondolkodása is sok mindenben eltért egymástól ami csak mélyítette a házaspár között a szakadékot.

Az uralkodóné a folyamatos gondterheltség, a magánéleti tragédiák és a teljesíthetetlen elvárások miatt sokat betegeskedett. Orvosai úgy vélték, hogy egészége romlásának inkább pszichés okai vannak, ám vitathatatlan volt, hogy fiatal, fejlődésben lévő szervezetét házasságának első négy évében kihordott terhességei is megtépázták.

GettyImages-919644234

Sisi és Ferenc József gyermekeivel /Fotó: GettyImages

Kislánya halálát követően az egyre inkább elhatalmasodó depresszióját a családi konfliktussok is felerősítették. A hosszú éveken át tartó küzdelme az uralkodó szeretetéért, anyósa befolyásának csökkentéséért, és az udvari környezetben való elfogadtatásáért az idegállapotának megromlásához vezettek. Orvosa környezetváltozást javasolt neki, ekkor utazott először Madeirára, ahol vélhetően intellektuális igényeinek kielégítése és unaloműzés céljából kezdett el magyarul tanulni. Ezt követően rövid bécsi visszatérés után Korfu szigetére ment.

Mára bebizonyosodni látszódnak azok a feltevések, melyek szerint Sisit valójában az uralkodó tripperrel fertőzte meg, ám ezt akkor még könnyen összekeverték a szifilisszel, amit arzénnal igyekeztek gyógyítani. Ez megmagyarázza Erzsébet fogai és egészségi állapotának drasztikus romlását.

Gyermekként távozott, úrnőként tért haza

Sisi gyógyulása után hazatért, de a visszatérést komoly feltételekhez szabta. Az évek során felnőtt és sokat komolyodott így, már képes volt felvenni a harcot anyósa, Zsófia főhercegnével szemben, aki ellen többször is sikerült keresztülvinnie saját akaratát. Önbizalma egyre nőtt, így pedig már nem volt hajlandó elfogadni korábbi, elnyomott szerepét az udvarban. Folytatta a magyar nyelv tanulását is, Ferenczy Ida személyében pedig bizalmas barátra talált.

GettyImages-114952928

Erzsébet életét tragédiák sora és ármány törte meg, de ő tovább küzdött elnyomói ellen GettyImages

1865-ben ultimátumot adott férjének, ugyanis nem bírta tovább elviselni, hogy fia, Rudolf szigorú, katonás nevelői nem vették figyelembe gyermeke törékeny fizikai és lelki adottságait, ami számára komoly aggodalmat okozott. Nyilvános szakítással és a palota elhagyásával fenyegette meg a császárt, követeléseinek pedig a szégyentől való félelmében eleget tett a palota. Onnantól kezdve Erzsébet kizárólagos felügyeleti jogot kapott gyermekei felett, sőt, saját önrendelkezési jogát is biztosítani tudta, amely tartózkodási helyének és környezetének megválasztására is kiterjedt.

A háttérből segítette Magyarországot

1867-ben az osztrák-magyar kiegyezést követően Ferenc Józsefet és Erzsébetet Magyarország királyává, illetve királynéjává koronázzák. A Gödöllői kastélyt vadászkastélyként bocsátják a királyi pár rendelkezésére.

A koronázási ajándékként felajánlott 50-50 ezer aranyat az 1848–49-es szabadságharc hadiözvegyei, árvái és rokkantjai javára létesülő alap számára ajánlották fel. Sisi ismét teherbe esett, és megszülte negyedik gyermekét is, Mária Valériát, ám a kislánynak, hasonlóan mostoha sorsa volt a palotában mint korábban édesanyjának. Mivel testvéreitől jóval később jött a világra, alig foglalkoztak vele a dajkái, egyetlenkének gúnyolták, mert úgy vélték, hogy kései születése miatt szülei túlzottan elkényeztetik és agyonóvják.

GettyImages-56456947

Sisi férjével, Ferenc Józseffel, és gyermekikkel /Fotó: GettyImages

Erzsébetet azért is bántották, mert továbbra is elszántan tanulta a magyar nyelvet, melynek egyik oka az volt, hogy bizalmasaival gördülékenyebben társaloghasson egy olyan nyelven amit más nem ért a palotában.

Sisi legkisebb gyermekét fiúként várta és a magyar trónra szánta. Éppen ezért választotta a szülés helyéül a budai palotát, anyósa minden akarata ellenére. Ez a törekvését rendkívül pozitívan fogadtaták a magyar alattvalók, ugyanis, ha fiút szül, és egy Magyarországon világra jött uralkodó kerül később a trónra akkor az ország könnyebben elszakadhatott volna Ausztriától. A lánygyermek érkezését ezért megkönnyebbülve fogadták a palotában.

Utoljára Magyarországon látták mosolyogni

1889-ben egyetlen fia öngyilkos lett, mely végleg összetörte a sokat szenvedett császárnét. A tragédia után már csak feketében járt, és teljesen elhatalmasodott rajta a gyász. Kötelezettségeit minimálisra csökkentette és már csak önmegvalósítására koncentrált mely a tanulmányaiban teljesedett ki, remélve hogy ezzel eltereli sötét gondolatait. Depressziója azonban egyre súlyosabbá vált. Már csak egyetlen ember, Mária Valéria nevelése tartotta benne a lelket, ám miután ő is férjhez ment, Sissi végleg visszavonult és ideijét utazásnak szentelte.

Utolsó magyarországi látogatását 1896-ban tette. Mikszáth Kálmán Mikor utoljára láttuk című írásában így emlékezett meg a császárnéról:

„A királyné lesüti fejét … és ez a hófehér arc egyszerre csak elkezd pirosodni … mindig jobban-jobban. Először csak nem olyan fehér többé, azután olyan, mint a frissen szűrt tej, mintha rózsaszínnel volna befuttatva, azután piros lesz, mint az élet, piros, egészen piros. Milyen káprázat! Ferenc József király mellett ott ült egy életpiros királyné. Egy percig tartott az egész. Szemei tágra nyíltak, a régi ragyogás kicsillant belőlük. S a szemekből, melyek úgy tudtak valaha mosolyogni, hogy egy szomorú országot vidítottak föl, egy könnycsepp buggyant ki. Százan és százan látták a drága cseppet. Megvolt a reciprocitás. Egy mosolygó ország föl tudta vidítani a királynét.”

Két évvel később, Sisi Genfbe utazik, annal ellenére, hogy kísérete igyekezett őt lebeszélni az útról, mert nem tartották biztonságosnak. Érkezését követő napon egy kis létszámú kísérettel a Genfi-tó kikötőjéhez ment, ám ekkor Luigi Licheni eljátszva, hogy véletlen lökte fel a császárnét, szívtájékon szúrta egy hegyesre élezett reszelővel. A rablótámadásnak vélt merényletet követően Erzsébetet járókelők és udvarhölgyei segítették fel. Sisi és kísérete nem vette észre a felfordulásban, hogy a császárné megsérült, és ahogy tervezték, felszálltak a hajóra. Erzsébet ekkor kezdett el rosszul lenni, és fűzőját kibontva kiderült, hogy hatalmas a baj. A császárné utolsó mondatát magyarul intézte udvarhölgyéhez:

Mi történik velem?

Hiába indultak vissza azonnal a kikötőbe, Sisi addigra már eszméletét vesztette, és mire az orvos a segítségére ért, a császárné már halott volt.

A merénylő Licheni vallomása szerint eredetileg nem Erzsébet volt a célpontja, hanem az orléans-i herceg, ám ő váratlanul elhagyta a vidéket, ezért keresett magának más, nagy tekintélyű áldozatot. Egyes orvostörténeti elmélet szerint, ha Sisi megfelelő kórházi ellátást kap és időben megműtik, a korabeli viszonyok ellenére is megmenthető lett volna.

GettyImages-144843669

Luigi Licheni egy kiélezett reszelővel támadt a megtört császárnéra Genfben /Fotó: GettyImages

Erzsébet holttestét teljes kíséretével udvari különvonat szállította Bécsbe, temetésére egy héttel a merényletet követően, szeptember 17-én került sor. A kapucinusok templomának császári kriptájában helyezték végső nyughelyére fia, Rudolf mellé.

– Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett, aki értünk sokat tett. Hogy mit tett, nem bírjuk elemezni, történetkönyvek, okmányok, krónikák nem hirdetik világosan, de az érzésekben ott él és mint bizonyosság él az a tudat, hogy ez a szent asszony örködött a nehéz órákban Magyarország fölött, hogy az ő szivéből, melyet most átvert a gyilkos tőre, fakadtak ki elsőbben azok a sugarak, melyek most elöntenek fényükkel, melegükkel. A másik szőke asszony az isten anyja, akinek az alakja a pénzeinkre van verve, csak édestestvére ennek a mi érzéseinkben. Egyforma rangban él a kettő a hármas halom és kettős kereszt országában – írta Mikszáth Kálmán a Királyné meghalt című írásában.

Ez is érdekelheti: Mítoszok és az igazság: tényleg olyan hiú volt Sisi, mint a történelem mutatja?

Legfrissebb a témában

Booking.com

Még több hasonló cikk a témában