Szép csendben hatalmasra hízott a magyar gazdaságvédelmi mentőcsomag

A Portfolio idén április óta (vagyis az első költésektől kezdve) egyedülálló módon követte a Gazdaságvédelmi Alap terhére megvalósított (és közlönyökben megjelent) kiadásokat és idősorosan vezette azokat. Így derült ki, hogy a december 24-i költésekkel együtt már közel 4000 milliárd forintot költött el ennek az alapnak a terhére, ami az idén várható GDP közel 9%-ára rúg.

Szombat esti riportjában az RTL Klub Híradója beszámolt a Portfolio cikkéről, rámutatva, hogy a 4000 milliárd forintot mindössze 8 hónap alatt költötte el a kormány, de a legtöbbet az év végén csoportosította át, az utolsó héten csaknem 1000 milliárd forintot.

A csatorna megkereste a témában a Pénzügyminisztériumot, amely azt a választ küldte, hogy „a vállalkozások és a beruházások teremtenek és őriznek meg munkahelyeket, ezért a támogatásuk kiemelten fontos nemcsak a vállalkozások, hanem a munkahelyek védelme érdekében is”.

Ezeket a célokat együttesen szolgálja a Gazdaságvédelmi Akcióterv, amelyre a kormány korábban sosem látott mértékű, a GDP mintegy 28%-át kitevő pénzösszeget mozgósít

– tette hozzá a tárca.

A Pénzügyminisztérium által említett 28%-os GDP-arányos mentőcsomag-méret új információnak számít. A kormány ugyanis kezdetben, a járvány első hullámának kitörésekor és az új alapok felállításakor azzal számolt, hogy a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai elleni mentőcsomag a GDP 20%-ára rúghat, 9200 milliárd forintos intézkedéssorozatról beszélt. Ez három elemből tevődött és tevődik jelenleg is össze: a járvány elleni védekezési alapból (1), a gazdaságvédelmi alapból (2) és a költségvetésen kívüli, hitelkönnyítéseket, hitelösztönzéseket tartalmazó pénzügyi intézkedésekből (3). A járvány elleni védekezési alap eredetileg 633 milliárd forintos volt, de az ebből megvalósított költések összege már 1014 milliárd forintnál jár. A gazdaságvédelmi alap eredeti keretösszege 923 milliárd forint volt, de ahogyan beszámoltunk, az alap kiadásai már 3977 milliárd forintra híztak, az intézkedéscsomag 3. eleme pedig 7-8000 milliárd forintra rúg.

Vagyis az első két tétel növekménye meghaladja a 3400 milliárd forintot, ami a 2020-ra becsült GDP 7,4%-a. A mentőcsomag méretének ezen növekedésével és az eredeti 20%-os GDP-arányos mentőcsomag-mérettel számolva jöhet ki a minisztérium által említett gigantikus, 28%-os GDP-arányos mentőcsomag-méret.

De mi is ez az alap?

Emlékezetes, a kormány a Gazdaságvédelmi Alapot a koronavírus-járvány okozta válság legfontosabb eszközeként állította fel, amikor módosította a 2020-as költségvetést.

A kormány az alapot – ahogyan annak nevében is szerepel – eredetileg a járvány negatív gazdasági hatásai elleni védőpajzsnak hozta létre, azonban a legkülönbözőbb kiadásokat hajtotta végre, sok esetben egyedi állami beruházások (pl. sportlétesítmény-fejlesztések), magyarországi és határon túli egyedi támogatások, állami társaságok feltőkésítése érdekében „csapolta meg” az alapot.

Legutóbb az MNB elemzői csoportosították, hogy december elejéig mely területekre költött a legnagyobb összegben a kormány az alapból (a lent felsorolt tételek összege 1351 milliárd forint, ami az akkori állapot szerinti 2989 milliárdos teljes költés 45%-ára rúg, ami jól mutatja, mennyire szétaprózódott volt ez a költekezési sorozat az alap terhére).

Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter a Márka Üdítőgyártó Kft. kapacitásbővítő beruházásának bejelentésén a Bács-Kiskun megyei Felsőlajoson 2020. október 2-án. A teljes mértékben magyar kft. csaknem 105 millió forintos beruházásához 72 millió forint támogatást nyert a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív program (GINOP) pályázatán. Forrás: MTI/Bús Csaba