A magyar sajtóban már nem lehet a kormánykritikus anyagokkal találkozni – többek között ezt állítja Magyarországról Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke a Spiegelnek adott interjújában. A Soros György bizalmasaként ismert cseh politikus ezen felül több valótlan állítást is tett a beszélgetés során. Állításaival ellentétben a magyar sajtó kifejezetten sokszínű, nem úgy, mint a nyugat-európai országokban.
A nemzetközi baloldal jól láthatóan már most megkezdte a Magyarország elleni, őszi offenzíváját. Vera Jourová a Spiegelnek adott interjújában többek között azt állította, hogy „a magyar médiában már nemigen lehet találkozni a hatalommal szemben kritikus anyagokkal”, és „Magyarországon eltűnőben van a sajtó sokszínűsége”. Az Európai Bizottság elnöke ezen felül arra is utalt, hogy Magyarországon „eltűnőben van a demokrácia”, mert „a társadalom nem tud szabadon tájékozódni.”
Sokszínű a magyar sajtó
Régen hagyta el ekkora hazugság brüsszeli politikus száját, már csak ezért is érdemes tartani egy gyors sajtószemlét. Hétfő reggel többek között a következő címekkel találkozhattak az online hírfogyasztók:
- Fluor: Tele az ország frusztrációval, gyűlölettel, legalább az a kibaszott meseország hadd legyen mindenkié (24.hu);
- Budapest ötmillió forinttal támogatja Iványi Gábor egyházának az iskoláit: Egyszer egy olyan országban élhetünk, ahol a segíteni vágyást jutalmazzák, nem büntetik – írta Karácsony Gergely (index)
- EU-s pályázati pénzt bukott egy civil szervezet, mert nem volt hajlandó igazolni, hogy külföldről támogatott-e (444)
A sort a végtelenségig lehetne folytatni, hiszen a baloldali médiából korlátlanul ömlenek a jobboldali kormányt bíráló cikkek. Ez csak az egyik része a dolognak: a hivatalos látogatottsági adatok szerint az öt legolvasottabb internetes hírportál közül egyedül az Origo jobboldali, a többi baloldali (24, index, Blikk, hvg, 444). Utóbbiak elutasítják a kormány politikáját, ésrendszeresen közölnek a kormánnyal, és annak tagjaival kapcsolatos lejárató anyagokat, vagy olyan írásokat, amelyek szándékosan rossz színben próbálják meg beállítani a jobboldali politikusokat.
Erre hívta fel a figyelmet a Médianéző Központ 2018-as elemzésében, azt állítva, hogy a változó médiapiacon változatlan balliberális túlsúly érzékelhető. „Minden ezzel ellentétes vélekedés, tévhír és manipulációs kísérlet dacára kijelenthető és bizonyítható, hogy a magyar médiapiacon – a közszolgálati médiumokat nem számolva – továbbra is balliberális, Magyarország kormányával szemben szinte kizárólagosan kritikus médiatermékek túlsúlya érvényesül” – írták akkor.
Tavaly szeptemberben Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „a baloldalnak maximum 60, de inkább csak 50 százaléka van a sajtóban, és a keresztény-konzervatív jobboldalnak szintén 45-50 százaléka”. A kormányfő szerint ez az állapot üdvözlendő Nyugat-Európához képest, ahol ez az arány 90-10 százalék a baloldal javára.
Liszkay Gábor, volt elnök távozását követően Pauska Zsolt, a jobboldali sajtó egy részét összefogó Mediaworks tartalomfejlesztési igazgatója a következőképpen jellemezte a magyar médiaviszonyokat: „Ha az nem is igaz, amit a jobboldali sajtó növekedéséről Brüsszelben és persze Budapest belvárosából terjesztenek (lásd: „90 százalékos fölény”), azért összességében a fifty-fifty lassan kijön. És ez tényleg nem kevés, ha a néhány évvel ezelőtti helyzetet vesszük alapul, amikor a balliberális médiánál volt – és akkor valóban ott volt – a kilencven százalék.”
Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt időszakban tovább nőtt a baloldali portálok száma. Miután az Index szerkesztősége felmondott, a tagok egy új oldal létrehozásába fogtak, ami várhatóan a napokban fog startolni. Ezzel
az egyből két Index lett,
hiszen az érkezők megtartották a lap korábbi, határozottan baloldali irányvonalát
Érdemes egy kicsit körbenézni a média más szegmenseiben is. Magyarországon jelenleg két nagy kereskedelmi televízió működik: az egyik, az RTL Klub inkább baloldali, a TV2 inkább jobboldali tartalmakat állít elő. Az ugyan igaz, hogy sokáig előbbi volt piacvezető, de a TV2-csoport hosszú évek munkájával megelőzte riválisát. Mára minden korosztályban a TV2 hírműsorai, a Tények, a Tények plusz és a reggeli Mokka a legnézettebbek. Összességében a televízióknál is kiegyensúlyozott a verseny.
Politikai nyomásgyakorlás
Ahogy a fentiekből is látható, a magyar média – pláne nyugat-európai mércével – kifejezetten sokszínű. Erről minden bizonnyal Vera Jourová is értesült, de jól láthatóan a célja nem ennek a boncolgatása. Az, hogy mi az, arról saját maga vall a Spiegelnek adott interjújában. „Éppen emiatt a Bizottság az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kíván fordítani a média függetlenségére” – árulta el, hogy a kiegyensúlyozott magyar médiaviszonyok megváltoztatásáért harcol.
Ennek érdekében még a zsarolókártyát is képes volt előhúzni, hiszen az uniós források megvonásával fenyegette meg a magyar kormányt. „Nem vagyok hajlandó engedni abból, hogy a következő pénzügyi időszakban a demokratikus normák érvényesülésétől kell függővé tenni a támogatások kifizetését mind a költségvetés, mind a gazdasági mentőcsomag kapcsán” – fogalmazott.
Mint ismert, Jourová Soros György megbízható európai politikusa: korábban többször is együtt mutatkozott vele, és az Európai Bizottság alelnökeként jól érzékelhetően a nyílt társadalom ideológiáját képviseli a brüsszeli döntéshozatalban. A cseh politikus legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy két alkalommal is kiállt a magyar koronavírus-törvény mellett, azonban később váratlanul megváltoztatta álláspontját.
Ahogy arról korábban többször is szó volt, a nemzetközi baloldal ősszel újabb, nagyon komoly támadásokat tervez indítani Magyarország ellen. Jourová ominózus mondatai ennek felvezetéseként értékelhetőek.