A pánikbetegség hátrányosan befolyásolhatja a beteg életének csaknem minden területét, ezért kezelésre szorul. A visszatérő rohamoktól való félelem elkerülő magatartáshoz, akár fóbiák kialakulásához vezethet.
Az érintett elkerüli a legtöbb ember által normálisnak tartott helyzeteket, így például a bevásárlóközpontba való menést, illetve a ház elhagyását egyedül. Elkezdhet félni a félelemtől.
Gyermekeknél a pánikrohamok megzavarják a normális pszichés fejlődést, gátolják a gyerek szocializációját és visszavetik az iskolai munkát. A gyerekek és a tinédzserek például kerülhetik az iskolát és esetleg nem lesznek hajlandóak elhagyni a házat a pánikrohamtól való félelmükben. A pánikbetegség fóbiákhoz és más szorongásos társbetegségekhez vezethet, továbbá fokozza a depresszió, az öngyilkosság, az alkohol- és kábítószerfüggés kockázatát is.
Hogyan kezelhető a pánikbetegség?
A pánikbetegség kezelése általában hosszan tartó, de hatékony. A kilátások jók, idővel a normális napi tevékenységek újrakezdhetők. Az alábbi kezelési módok állnak rendelkezésre.
| Fontos! |
| A pánikbetegség elleni gyógyszerek szedését nem szabad hirtelen abbahagyni, akkor sem, ha a beteg tünetmentes! Az antidepresszánsok rendszertelen használat esetén elveszíthetik hatékonyságukat. |
Gyógyszeres kezelés. A szorongás csökkentésére és a pánikrohamok megelőzésére orvosa benzodiazepin típusú nyugtatót javasolhat, elsősorban alprazolam jön szóba, amely önmagában is elég lehet, de jól kombinálható más gyógyszerekkel.
A modern (nagypotenciálú) benzodiazepinek kisebb mértékű hozzászokást okoznak és azt is hosszabb idő alatt, mint a régebbiek. Mi több, pánikbetegség kezelése során vállalható a nagypotenciálú benzodiazepinektől való pszichés és szomatikus függés, éppúgy, mint ahogy magas vérnyomás kezelésekor is vállaljuk a vérnyomáscsökkentőktől való szomatikus függőséget.
Ha a nyugtatók önmagukban nem bizonyulnának kellően hatékonynak, orvosa antidepresszáns gyógyszert (pl. sertraline, paroxietine, fluoxetine) is javasolhat. Az antidepresszánsok általában javítják, illetve megszüntetik a pánikrohamokat. A pánikroham gyógyszeres kezelésének időtartama függ a betegség súlyosságától és az Ön kezelésre adott reakciójától.
Kognitív és viselkedésterápia. Pszichiáterével vagy pszichológusával történő beszélgetései során megtanulja a pánikrohamokat megérteni és feldolgozni. A terápia kognitív (megértő) részében megtanulja felismerni azokat a tényezőket, amelyek kiváltják, illetve súlyosbítják a pánikrohamokat. A kezelés viselkedési része során elsajátíthatja, hogyan kell átvészelni különböző légzési illetve relaxációs technikák segítségével a pánikrohamot.
Ha csökken a félelme a pánikrohamtól, megérti, hogy a pánikroham nem jelez valami betegséget, hanem maga a betegség, az önmagában is javítja ennek a betegségnek az elviselését. A viselkedésterápia segítségével a pánikrohamok által kialakított elkerülő magatartást leküzdheti, ezáltal életminősége jelentősen javul.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, pszichoterapeuta, neurológus, klinikai farmakológus