Engedélyezte az OGYÉI az AstraZeneca/Oxfordi Egyetem koronavírus-vakcinájának hazai használatát. Az engedélyt az OGYÉI az alapján a friss kormányrendelet alapján adta meg, amely kimondja, hogy az Egyesült Királyságban jóváhagyott gyógyszerek Magyarországon is jóváhagyhatók.
Az AZD1222 vakcina, hasonlóan az mRNS vakcinákhoz (ilyen a már most is használt Pfizer és Moderna cégek vakcinái), szintén a modern vakcinatechnológiák egyik képviselője. Ezúttal azonban nem egy mRNS-alapú vakcináról, hanem egy úgynevezett vektorvakcináról van szó. A vektor szó egy bejuttatásra használt, másik vírust jelent.
A Pécsi Tudományegyetem virológusainak (Pécsi Virológusok) korábbi anyaga szerint a technológia lényege, hogy egy módosított (sokszorozósádra nem képes) vírusba ültetve juttatjuk be a SARS-CoV-2 tüskefehérjét kódoló gént. Ha párhuzamba állítjuk az mRNS vakcinákkal, ott ezt a feladatot nanoméretű zsírcseppecskék látják el. A hordozó vírus, amely a vírusok természetéből adódóan rendkívül hatékonyan juttatja a sejtekbe a kifejezni kívánt, tüskefehérjét kódoló gént, ebben az esetben egy csimpánz adenovírus.
A közhiedelemmel ellentétben ebben semmi ördögi sincs, a tudományos magyarázat a következő: a vektorvakcinák esetében az immunrendszerünk, a koronavírus tüskefehérjét kódoló gént bejuttató vírus (vektor) ellen is fellép és kialakít védelmet.
Logikus, hogy amennyiben olyan adenovírust használnák vektorként, amellyel az emberek többsége évről-évre találkozik, a vakcina is hatástalan lenne, hiszen eleve van az emberek többségének védelme ellene – emelik ki a Pécsi Virológusok. Így olyan ritka emberi (Ad5 vagy Ad26) vagy esetenként állati adenovírushoz kell nyúlni, amely a tudományos vizsgálatok alapján ritkán találkozott emberekkel, így az emberek döntő többségében nincs ellene immunválasz, amely a vakcina hatásosságát tenné semmissé. Ez nem állati vírusok rossz szándékú emberbe juttatása.
A vektorként használt vírus ugyanis replikációra (megsokszorozódásra) képtelen, így betöltve hordozó szerepét gyakorlatilag felszívódik. Érdekesség, hogy a csimpánz adenovírusra a föld azon pontjain és olyan populációk körében, ahol a bozóthús fogyasztás általános, magasabb a természetes immunitás – ezt egy korábbi posztunkban már ismertettük.
A gyártás és működés: egy csimpánz adenovírust, miután replikációra képtelenné tettek, a koronavírus tüskefehérjét kódoló gént bele építik a genetikai állományába (megjegyzés: hasonlóan az emberi inzulin 1982 óta történő rekombináns DNS technológián alapuló előállításához és millió egyéb mindennapi technológiához). Az így elkészült vektort megfelelő laboratóriumi környezetben – ez egy speciális sejtes közeg, amely kizárólagosan alkalmas arra, hogy a koronavírus gént hordozó vektor vírust sokszorosítsa– nagy mennyiségben legyártják a vakcina vektorkomponensét. Ezt tisztítási és egyéb gyártási eljárások követik.
A vakcina beadását követően, a vektor vírusok bejutnak a környező sejtekbe, ahol a koronavírus tüskefehérjéjét a saját sejtjeink legyártják (hasonlóan az mRNS vakcináknál tapasztalható séma szerint), azzal az apró különbséggel, hogy itt DNS-ből indul az átírás. A vektor vírus, mivel replikációra képtelen, gyakorlatilag elbomlik, és az a mennyiségű koronavírus gén, melyet bevitt, átíródik. Ezzel az immunrendszerünk el tud kezdeni dolgozni és a védelem kialakul.
A publikált biztonságossági adatok több mint 20000 résztvevőtől származnak, négy klinikai vizsgálatból. Ezekből 2 Nagy-Britanniában, egy Brazíliában és egy Dél-Afrikában fut. A tesztelést 18 év feletti egészséges, vagy stabil krónikus megbetegedéssel (kardiovaszkuláris problémák, diabétesz, stb) rendelkező egyéneken végezték. A november 23-án bejelentett adatoknak megfelelően a statisztikai elemzés elsődleges végpontja alapján, a kétféle dózis összegzett eredménye szerint a vakcina hatékonysága 70,4% a tünetes CoVID-19 betegség megelőzése szempontjából (a második dózis beadását követően 14 nappal). Ez a hatékonyság alacsonyabb, mint az mRNS vakcinák esetében leírt érték, ám a lényeg itt is ugyanaz, ugyanis a súlyos megbetegedéstől és kórházba kerüléstől a klinikai vizsgálatok adatai alapján teljes egészében (100%) védetté tette az alanyokat.
Összefoglalva egy jól szállítható és tárolható, modern technológián alapuló, olcsó vakcina vált elérhetővé az emberiség számára. A többivel együtt így a világ számos újabb régiója is vakcinálható és elérhető lett. 2021-ben több, mint 3 milliárd adag oltóanyagot tervez a cég eljuttatni a világ különböző országaiba. A vakcinát normál hűtött körülmények (2-8 C között) lehet tárolni, szállítani és kezelni a gyártást követően legalább 6 hónapon keresztül. Ez a nehezebben elérhető, vagy jó infrastrukturális háttérrel nem rendelkező országok szempontjából rendkívül fontos.
Címlapkép: Getty Images