A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet
A Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinája a következő-generációs vakcinák közül az mRNS-alapú vakcinák közé tartozik. Tudományos nevén BNT162b2-nek jelöljük és gyakorlati szempontból egy lipid nanorészecskébe csomagolt, a stabilitás miatt módosított hírvivő RNS molekulát (mRNS) tartalmaz – írja Facebook bejegyzésében a Virológia Pécs.
„A hírvivő RNS molekula a lipid nanorészecskében utazva bejut a sejtjeink sejtmagon kívüli (ún. citoplazma) részébe. A molekuláról a szervezetünk fehérjekészítést végző apparátusa, a normál sejt működés megmaradása mellett erről a hírvivő RNS molekuláról is fehérjét írnak át. A fehérje ebben az esetben a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének az a változata, amely immunitási szempontból a legjobb hatást váltja ki” – írják.
Ez a sejtjeink által letermelt fehérje kijut a sejtfelszínre és „elérhetővé” válik immunrendszerünk számára, amely mind antitestekkel (ún. humorális immunválasz), mind pedig az immunsejtjeink felkészítésével (ún. sejtes immunválasz) válaszol erre – így alakítva ki a védelmet. A hírvivő RNS ezután elbomlik. Felhívják a figyelmet, hogy a közhiedelemmel ellentétben itt biológiailag és technológiailag sem lehetséges génbeültetés, a bevitt molekula be sem jut a sejtmagba.
A klinikai hármas vizsgálati fázisba összesen 43 548 embert vontak be, 21 720 vakcinakészítményt, míg 21 728 személy placebo készítményt kapott – emlékeztetnek. A vakcina izomba történő beadásra készült az első dózist követően 21 nappal adták be a második dózist, a vizsgálatot 16 év feletti személyekkel végezték. A jelenleg értékelt időszak 2 hónap, ennyi ideig de óriási valószínűséggel ennél jóval tovább is hatásos lesz az immunválasz.
Mik voltak a mellékhatások? Mennyire veszélyes a vakcina?
A bejegyzésben az oltással kapcsolatos biztonsági kérdéseket is megválaszolják. Azt írják, hogy az oltási hely pirosodása és duzzanata megfigyelhető volt alacsony százalékban, míg az oltási hely rövid ideig tartó fájdalmát gyakori megfigyelésnek írták le. „A placebo készítményhez képest gyakrabban figyeltek meg szisztémás reakciókat (fejfájás, hidegrázás, esetenként láz), melyek kivétel nélkül elmúltak. Szisztémás reakciót a 16 – 55 éves korosztálynál valamivel gyakrabban figyeltek meg, illetve általánosságban a második dózis után is gyakoribb volt az első dózishoz képest” – írják.
A vakcinát ezek alapján biztonságosnak ítélik.
Mennyire hatásos?
Az első dózist követő 12 nappal már kialakult bizonyos fokú védelem.a második dózist követően 7 nappal pedig már 95%-os hatékonyság állapítható meg -írják. Rendkívül jó hír, hogy a hatékonyság 90-100% közt mozgott korcsoportok, nem, etnikum, BMI-index és egyéb egészségügyi kondíciók viszonylatában. A Virológia Pécs szerint ez azt jelenti, hogy jó eséllyel ezek a tényezők nem befolyásolják a hatásosságát.
Vannak még nyitott kérdések
A koronavírus-vakcinát még mindig több bizonytalanság övezi, vannak olyan kérdések, amelyeket az előzetes vizsgálatok sem tudnak megválaszolni. A pécsi virológusok szerint a fő kérdések a következők:
- Biztonság és hatékonyság a megfigyelési időszakon túl,
- olyan populációs csoportokban történő vizsgálat, akik egyelőre nem kerültek vizsgálatra (Várandós anyák, gyermekek, immunhiányos állapotúak stb.)
- Véd-e a vakcina az enyhe vagy tünetmentes betegséggel szemben is? Ez azért fontos, mert megelőzné a fertőzés továbbadását a vakcinált egyénekről a nem vakcináltakra. Szerintük ezt a további megfigyelési időszakból megtudhatjuk majd.
- Milyen hatékonyság várható azoknál, akik kihagyják a második dózist?
Címlapkép: Getty Images