Alig múlt éjfél. Szófia a pelenkázó asztalon fekszik, és a 7 hónapjának összes erejével és tudásával rúgkapál, miközben vagy vádlón sír, vagy szívszaggatóan ordít. Az anyukája akkor adta fel az egészet, amikor Szofi jobb lábbal mellbe, aztán ballal hasba rúgta. Én még küzdök. Nem adom fel. Mindenképpen bele kell dugnom az orrába ezt az eszetlen kínzóeszközt, különben nem kap levegõt. Szófia beteg lett.