A major depresszió világszerte 300 millió embert érint. A betegség az élet minden területére hatással van, és noha van hatékony megoldás, nagyon sokan bagatellizálják a tüneteket. Mégis, mikor érdemes segítséget kérni, és egyáltalán, kihez fordulhatunk, ha úgy érezzük, segítségre lenne szükségünk?
Az, hogy valakinek van egy rossz napja, vagy épp egy nehezebb hete, amikor fáradékonyabb, esetleg rosszul alszik, vagy nincs étvágya, még nem jelenti azt, hogy major depresszióról beszélünk. Orvosi értelemben akkor lehet felállítani a diagnózist, ha a következő tünetek közül öt legalább két héten keresztül fennáll:
- Lehangoltság, szomorúság;
- Az érdeklődés, az örömkészség jelentős csökkenése;
- Étvágytalanság, fogyás, vagy épp ellenkezőleg, fokozott étvágy, súlygyarapodás;
- Alvászavar, inszomnia;
- Nyugtalanság, például valaki fel-alá járkál, vagy ellenkezőleg, gátoltság, képtelennek érzi magát bármire;
- Fáradtság, erőtlenség testi ok nélkül;
- Csökkenő koncentráció, döntési képesség;
- Értéktelenség érzése, önvádlás, indokolatlan bűntudat érzése;
- Életuntság, halál gondolata, öngyilkossági szándék megfogalmazása, akár kísérlete.
„A tünetek az esetek döntő többségében nem pár nap alatt alakulnak ki. Szépen lassan jelenik meg az egyik tünet a másik után, például valakinél először alvászavar jelentkezik, majd az étvágytalanság, levertség, fáradtság, lemondja a megbeszélt találkozókat, nem végez a munkával határidőre” – mondta a Portfolio-nak Dr. Bitter István, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika volt igazgatója, az MTA doktora, hozzátéve, előfordul, hogy néhány tünet nagyon markánsan jelentkezik, ez esetben nem szabad megvárni a két hetet, és mielőbb segítséget kell kérni. Itt merül fel a kérdés: mégis kihez lehet ilyen esetben fordulni?
A kézenfekvő megoldás a háziorvos, aki aztán segít a továbbiakban, de a területi pszichiátriai gondozót is fel lehet keresni, a bejelentkezéshez beutaló bemutatása nem szükséges.
Könnyen gyógyítható betegség, mégis kevesen kapnak kezelést
A depresszió hatékonyan kezelhető. Gyógyszeres terápiára nem mindig van szükség, Bitter István elmondta, a depresszió enyhe formájának jelentkezésekor nem feltétlenül a tabletták jelentik a megoldást, hanem a pszichoterápia, ami azonban minden esetben elengedhetetlenül szükséges. Csakhogy nagyon kevés a szakember Magyarországon.
Nagyjából 600 pszichiáter érhető el, miközben csak a depressziót tekintve évente kb. 700 ezer beteg van.
Amennyiben nincs szükség gyógyszeres terápiára,megoldást jelenthetnek a pszichológusok és klinikai szakpszichológusok, azonban a szakember úgy fogalmaz, a helyzet elkeserítő:
Volt arra példa a közelmúltban, hogy egy súlyos, szuicid gondolatokkal küzdő fiatalnak nagyon-nagyon nehezen tudtunk terapeutát találni, mert nincsenek már elérhető szabad időpontok, még a magánszektorban sem. Kevés a szakember
– mondta. Bitter István szerint a pszichoterápiához az állami ellátás keretén belül nagyon nehéz hozzáférni.
„A finanszírozás ezt önmagában nem oldja meg, itt csak egy komplex intézkedésrendszer segítene, mert olyan kevés lett az állami szférában dolgozó pszichiáter és pszichológus szakember, hogy hiába emelik meg a fizetésüket, a nap akkor is csak 24 órából áll. Fontos, hogy bent maradjanak a kollégák az állami ellátórendszerben, és ugyan pszichiátriai ellátást lehet nyújtani a magánszektorban nagyon magas színvonalon, de ez önmagában nem oldja meg a helyzetet. Utánpótlást kellene képezni, növelni a rezidens helyek számát, védett helyekké nyilvánítani, hogy több embert lehessen képezni, mert ez a jelenlegi létszám egyértelműen elégtelen egy közel 10 milliós országban” – tette hozzá.
Az OECD 2018-as, Health at a Glance című kiadványából is kiderül, hogy a legalacsonyabb jövedelmű csoportba tartozó nőknél és férfiaknál több mint kétszer nagyobb eséllyel alakul ki krónikus depresszió az Európai Unióban, mint a jobb jövedelmi helyzetben élő lakosság körében. Csakhogy pont ez az a réteg, amely nem tud magánorvosi szolgáltatásokat igénybe venni, miközben az állami ellátásra gyakran hónapokat kell várni. A megelőzéshez vagy épp az állapotjavuláshoz szükséges életmódváltás is kiadásokkal jár: a rendszeres sportot, sporteszközök beszerzését vagy az egészséges vagy változatos étkezést nem mindenki engedheti meg magának.
A depresszió nem jár egyedül
Magyarországon az Európai lakossági egészségfelmérés adatai szerint a lakosság 59%-a szenved orvos által megállapított tartós betegségben, közülük a 15-34 évesek 33%-a, a 35-64 évesek 61%-a, míg a 65 éveseknek vagy náluk idősebbeknek a 91%-a – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. tavalyi kiadványából.
„Kutatások bizonyítják, hogy a hosszútávon fennálló, nem kezelt depresszió fokozza a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, gyakran alakul ki magas vérnyomás, koszorúér-betegség, és stroke vagy szívinfarktus. A depresszió biokémiai változásokat indít el a szervezetben, többek között csökken az immunrendszer aktivitása is, így a daganatos és a fertőzéses betegségek kialakulása is gyakoribb” – mondta Rihmer Zoltán pszichiáter.
A depresszióval küzdő betegeknél nagyon gyakran jelentkeznek különböző fizikai elváltozások is, gyakori a fejfájás, a hajhullás, vagy a már említett fogyás vagy épp hízás. Jellemző, hogy a betegek a fizikai tünetekkel keresik fel első körben a háziorvosukat, aki nem feltétlenül gyanakszik arra, hogy a depresszió áll a problémák hátterében, a különböző vizsgálatok azonban nem tudják felderíteni a kiváltó okot. A vizsgálatok ugyanakkor jelentős kiadást jelentenek az államnak, tovább terhelve az ellátórendszert.
Bitter István elmondta, volt olyan depressziós páciense, aki már rengeteg orvosi kivizsgáláson esett keresztül, azonban nem sikerült feltárni a súlyos hajhullás okát. Végül az egyik szakorvos javasolta, hogy keressen fel egy pszichiátert.
A depresszió következtében a hippokampusz, az előagy egy részének térfogata is csökken, ez pedig többek közt memóriacsökkenéssel és egyéb mentális funkciók sérülésével jár. Ugyanakkor ezek a depresszió okozta elváltozások visszafordíthatók, épp ezért nagyon fontos a megfelelő kezelés.
Mit tegyünk, ha hozzátartozónkon, kollégánkon a depresszió tüneteit észleljük?
A szakemberek azt tanácsolják, ha úgy látjuk, a hozzátartozónk, kollégánk viselkedése megváltozik, a szokásoshoz képest levertebb, kevésbé aktív, esetleg kivonja magát a közös programokból, kérdezzünk rá, hogy alszik, milyen az étvágya, hogy érzi magát.
Ha a válaszok alapján is úgy tűnik, a depresszió tüneteit mutatja, akkor érdemes azt tanácsolni, hogy keresse fel a kezelőorvosát, esetleg jegyezzük meg, hogy az általa elmondottak alapján van rá esély, hogy depresszióval küzd, ami hatékonyan gyógyítható.