A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet
A munkavállalói oldal idén is kétszámjegyű, 10%-os minimálbér-emelést szeretett volna elérni. Mindeközben a munkáltatók tavaly ősz végén hallani sem akartak arról, hogy kötelezően akár egy forinttal is emeljék a legkisebb béreket. Mindkét oldalt meg lehet érteni. A dolgozók nehéz éven vannak túl, hiszen sokan veszítették el az állásukat, míg másokat csökkentett munkaidőben foglalkoztattak. Hiába nőtt jelentősen, 9-10%-kal a (teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében) nettó kereset tavaly, a gazdaságban lévő bértömeg emelkedése alig haladta meg az inflációt. Vagyis joggal érzik azt a dolgozók, hogy 2020-ban csak a bérstatisztika volt szép, az éltük viszont nem lett könnyebb, az életszínvonaluk nem igazán emelkedett.
Mindeközben a vállalatok bevételei a válság miatt tavaly nagyot estek, és voltak, akiknek szüneteltetniük kellett a tevékenységüket (és vannak, akik még most sem tudtak újraindulni). Miután az idei év is bizonytalan, a koronavírus még most is velünk van, a kereslet még igencsak gyenge, így nem csoda, hogy a cégek nem igazán szerették volna emelni a minimálbért januártól. Miután tavalyi a 2008-2009-es világgazdasági válság óta nem látott mély recesszión esett túl a gazdaság, és egyelőre az idei évben akár az 1%-os bővüléstől a 6%-os GDP-növekedésig bármit el tudnak képzelni a szakértők, így nem csoda, hogy a januári béremelés kérdése is bizonytalan nagyon sok cégnél.
A munkáltatói és a munkavállalói oldal a minimálbér és a garantált bérminimum kérdésében nem is tudott megegyezni egymással. A munkáltatók 3%-os minimálbér-emelést szerettek volna, míg a munkavállalói oldal 5-6,5%-os emelést tartott volna reálisnak a tavalyi év utolsó bértárgyalásán. Ezrét még most sem tudjuk, hogy januárban mennyivel emelkedik a minimálbér, várhatóan csak valamikor az év első hónapjában lesz megegyezés. Ha nem lesz megállapodás, akkor a kormány dönthet a kérdésben.
Az elmúlt négy-öt évben a munkavállalók tárgyalási pozíciója a munkaerőhiány miatt kedvező volt, most azonban aligha kényszeríthetnek ki jelentősebb béremelést (a hiányszakmákat kivéve). A válság elhúzódó hatásai miatt az állásaikat féltő dolgozók nagyobb része minden bizonnyal el fogja fogadni a munkáltatója által felkínált, korábbi évekhez képest alacsonyabb béremelést, és meg sem fordul a fejükben a zúgolódás – még akkor sem, ha számos vállalat változatlanul hagyja a béreket.
A bizonytalan gazdasági helyzet miatt mindezeket figyelembevéve várhatóan átlagosan 4-5%-kal nőhetnek a keresetek a versenyszférában idén. Miután az infláció akár meg is haladhatja a 3%-ot 2021-ben, így a reálkeresetek mindössze 1-2%-kal emelkedhetnek. De az is meglehet, hogy a keresetek vásárlóereje egyáltalán nem növekszik majd az idei évben. Ezzel megszakad a hosszú évek óta tartó gyors béremelkedési ütem.
Az állami szektorban – ahogy az elmúlt években megszokhattuk – idén sem lesz egységes a helyzet. Az eddigi információk alapján annyit tudhatunk, hogy amíg pl. az orvosok esetében igen erőteljes béremelkedés valósulhat meg, addig a pedagógusok keresete várhatóan idén sem nő jelentősen. Vagyis a költségvetési szektoron belüli egyes foglalkoztatottak között hatalmas különbségeket láthatunk majd, így az állami szektor keresetének átlagos növekedése torz képet fest majd a folyamatokról.
Címlapkép: Getty Images