Bécs mindezidáig három mentőcsomagot adott a válság miatt nehéz helyzetbe került helyi szállásadóknak, vendéglátósoknak, legutóbb 50 millió eurós (17,5 milliárd forintos) keretet bocsátott a rendelkezésükre. Így jogosan merül fel a kérdés: mit lépett a budapesti városvezetés a bajba jutott fővárosi vállalkozások megsegítésében? Egyelőre semmit.

Akárcsak Európa legtöbb országát, Ausztriát is érzékenyen érintette a koronavírus-járvány.

A turizmus megszenvedte a járványt

Ahogy az Christine Aschbacher munkaügyi miniszter és Elisabeth Köstinger turisztikai miniszter keddi közös sajtótájékoztatóján elhangzott, az ősz és a tél újabb nehézségeket támaszt majd a koronavírus-járvány következményeivel egyébként is megterhelt osztrák munkaerőpiacon.

A tárcavezetők szerint a legsúlyosabb munkanélküliség a turisztikai ágazatban alakult ki, de a logisztikai, a művészeti és szórakoztatóipari, valamint a szabadidős szolgáltatásokat nyújtó ágazatokban is nagy volt az elbocsátási kényszer. „A városlátogató és kongresszusi turizmus különösen megszenvedte az elmúlt időszakot” – emelte ki Köstinger. Bécsben például 85 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma, ami „már egzisztenciális fenyegetést jelent”.

A bécsi városvezetés nem hagyta cserben a vállalkozásokat

Csakhogy az osztrák fővárosban nem hagyják cserben a vállalkozásaikat, 

mindezidáig három mentőcsomagot kaptak a bajba jutott cégek. 

Ausztriában az állam és az önkormányzat közösen támogatja a főváros turisztikai vállalkozásait. Márciusban az osztrák kormány a gazdasági kamarával (WKO) és az Osztrák Turizmusbankkal együttműködve 100 millió eurós kezességvállalási garanciakeret biztosításáról döntött. Vagyis az osztrák kormány, ahogy a magyar is, segített a vállalkozásoknak. 

Így márciusban egy 35 millió eurós keret állt rendelkezésre a bécsi gazdaság megsegítésére. A távmunkához igénybe vehető összegen kívül 20 millió euró azonnali támogatás volt lehívható a gazdasági kamarától (WKO), amelyet a várossal együttműködve krízishelyzetekre különítettek el.

A járványügyi intézkedések hatására Bécsben is a legtöbben otthonról végezték a munkájukat. A bécsi kis- és középvállalatok jogosultak úgynevezett home office támogatásra. Ezt igénybe lehetett venni a távmunkához szükséges hardver és szoftver beszerzésre, az IT-infrastruktúra bővítésére, valamint tanácsadásra is. A főváros a projektek 75 százalékát állta, a maximálisan kiutalható összeg pedig vállalkozásonként 10.000 euró volt, amit március 1-ig visszamenőleg lehetett igényelni.

Az osztrák fővárosban az idős emberekre is gondoltak: a városvezetés 300 ezer 65 év feletti lakosnak biztosított fejenként 50 euró értékben taxiutalványt. Az intézkedés egyszerre szolgálta az idősek közérzetének javítását, másrészt a taxis szektor számára pótlólagos megrendelést jelentett. 

50 millió eurós csomag 

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Bécsben egy 50 millió euró összértékű direkt támogatási konstrukciót dolgoztak ki szeptemberi kezdéssel. A projekt nagyobb része közvetlenül a szálláshely-szolgáltatókat és a turisztikai ágazatot hivatott segíteni. A következők a legfontosabb elemei: 

• szálláshelyenként a tavalyi éves forgalom hat százalékának megfelelő összeg igényelhető a változó működési költségek fedezésére, egységenként maximum 50 ezer euró értékben. E támogatási forma fedezésére 15 millió eurót különítettek el Bécs város költségvetésében;
• további hétmillió eurós pótlólagos büdzsé szolgálja a kiesett idegenforgalmi adó kompenzálását;
• egy hárommillió eurós keretösszegből pályázati úton kívánják támogatni a nehéz helyzetbe került klubélet és a könnyűzenei iparág szereplőit. Utóbbi esetben egy-egy produkció teljes költségvetésének kilencven százalékát finanszírozza a város, nyertes pályázóként maximum 30 ezer euró mértékig;
• a csomag fennmaradó részét a munkahelyteremtést, a szakképzést és a digitalizációs szintlépést szolgáló projektekre fordítják.

Magyarországon csak a kormány segít, a főváros nem

Ezzel szemben a budapesti vezetés nem támogatta a turisztikai ágazatban dolgozókat, a taxisokat és vendéglátósokat. Pedig a kormánypártok többször is erre szólították fel őket.

A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi, rendkívüli testületi ülésén a Fidesz-frakció javaslatot nyújtott be a helyi gazdasági szereplők 50 milliárd forintos megsegítéséről. A baloldali többségű testület az előterjesztést módosító javaslatokkal teljesen átírta, semmilyen segítséget nem nyújtva a fővárosiaknak. Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP frakcióvezetőjének értékelése szerint „a városvezetés saját politikai céljait tükröző röpirattá változtatta a javaslatot”. Szerinte a főpolgármester és az őt támogató pártok, kerületi vezetők csak a kormányra képesek mutogatni.

A városvezetés legfőbb érve az, hogy a fővárosnak nincs elegendő pénze. Csakhogy mint az a Magyar Államkincstár tájékoztatásából kiderült: Budapest Főváros Önkormányzatának (állampapírban) 134,98 milliárd forint van a számláján, nettó készpénzállományának összege pedig több mint 27 milliárd forint.

A kormánypártok tegnap újabb javaslatcsomaggal álltak elő. Első körben azt kérték a fővárostól, hogy 2020 második félévére és 2021 első hat hónapjára a főváros engedje el a taxisoknak a droszthasználati díjat. Számításaik szerint ez a segítség nem von el 250 millió forintnál többet a fővárosi büdzséből. Másodszorra azt javasolták, az idei évre kapjanak felmentést a taxisok a 10 éven túli gépjárművük kötelező cseréje alól. „Ez egy forintjába sem kerül a fővárosi adófizetőknek, megmenthet azonban sok vállalkozót a szakma feladásától” – indokolták meg. Végül azt követelték, hogy a vendéglátó teraszok közterület-használati díját szintén egy évre engedjék el.

A Főpolgármesteri Hivataltól egyelőre semmilyen reakció nem érkezett.