Bizonyára nem sok olyan utazó van, aki az alapján foglal ülést a repülőgépre, hogy vészhelyzet esetén hol van a legnagyobb biztonságban. A legtöbben kényelem alapján választunk, mint a lábtér, vagy a mosdótól való távolság, de akik gyakran repülnek, azok rendszerint szeretnek kijárat közelébe ülni, hogy a leszállást követően minél kevesebb időveszteséggel el tudják hagyni a gépet.
Az utolsó sor középső ülése általában nem a legkelendőbb hely, nem jellemző, hogy az utasok harcolnának érte, pedig statisztikailag ezek a legbiztonságosabbak a gépen – írja a CNN.
Mindenekelőtt érdemes leszögezni, hogy a légiközlekedés az utazás legbiztonságosabb módja manapság. 2019-ben, a koronavírus-járvány előtti utolsó békeévben, ami a legforgalmasabb év volt a légiközlekedésben, közel 70 millió járat szállt fel világszerte, és mindössze 287 haláleset történt a légiközlekedésben. Az amerikai hatóságok szerint a statisztikák alapján annak az esélye, hogy repülőgépbaleset áldozatai legyünk, 1 a 205 552-höz, szemben azzal, hogy halálos autóbalesetre 1 a 102-höz az esély.
Tény, hogy a légibalesetek nagyobb figyelmet kapnak, hiszen arra ritkán kapjuk fel a fejünket, ha történik az utakon egy baleset, viszont a nepáli gép lezuhanásáról mindenki hallott januárban, ugyanis vezető hír volt a médiában. A repülőgép-szerencsétlenségek iránti érdeklődésünk abból fakadhat, hogy meg akarjuk érteni, miért történt a baleset, és mi az esély arra, hogy újra bekövetkezik. Ez nem is biztos, hogy rossz dolog, ugyanis ezeket a tragikus eseményeket alaposan kivizsgálják, ami hozzájárul a légi közlekedés biztonságának javításához.
Biztos recept természetesen nincs arra, hogy melyik ülésben úszhatjuk meg sértetlenül a repülőgépbaleseteteket, már csak azért sem, mivel természetüknél fogva a balesetetekre nincsenek iparági sztenderdek. Hiába mondják azt a statisztikák, hogy a gép utolsó sorainak középső ülései a legbiztonságosabbak, 1989-ben például amikor a United 232-es járata lezuhant Sioux városánál Iowa államban, a fedélzeten tartózkodó 269 utas közül 184 túlélte a katasztrófát és többségük a gép elején ült, az első osztály mögött.
A Time magazin 35 évnyi légiközlekedési baleseti statisztikáit vizsgálva megállapította, hogy a gép hátuljában, a középső ülések esetén volt a legalacsonyabb a halálozási ráta, 28 százalék, ezzel szemben például a folyosó melletti középső üléseken elérte a 44 százalékot.
Ez logikus is, hiszen a vészkijárathoz közel ülve lehet a leggyorsabban kijutni a gépből, feltéve, ha azon az oldalon nincs épp tűz. A repülőgép szárnyai viszont üzemanyagot tárolnak, így a középső sorok nem a legbiztonságosabbak. A gép közepét emiatt kizárhatjuk a legbiztonságosabb helyért folyó „versenyből”, a gép eleje és hátulja közül pedig a farokrész lehet elméletben a biztonságosabb, hiszen elsőként a gép orra csapódik be. Ez alapján az utasszállító repülőgépek utolsó sorai tűnnek a legjobbnak vészhelyzet esetén, azok közül is a középső ülések, amelyek szimplán azért biztonságosabbak a folyosó vagy az ablak melletti üléseknél, mivel mind a két oldalon ülnek mellettünk „puffert” jelentő emberek.
Repülőgépbaleset esetén a túlélés attól is függ, hogy milyen típusú baleset történik. Ha például a hegyekben zuhan le egy repülőgép, az jelentősen lecsökkenti a túlélés valószínűségét, ahogy ez történt 1979-ben az új-zélandi légitársaság balesete esetén. Az Air New Zealand 901-es járata az antarktiszi Erebus-hegynek ütközött, a balesetet a gépen tartózkodó 257 személy közül senki sem élte túl. De az sem sokkal jobb, ha orral előre zuhan az óceánba egy gép, mint 2009-ben az Air France 447-es járata, amelyben mind a 228 fő életét vesztette.
Forrás: psbr.law
A pilótákat arra képezték ki, hogy vészhelyzetben minimalizálják a kockázatokat, például igyekezzenek elkerülni a hegyeknek ütközést, és keresnek sík helyet, például nyílt mezőt a leszálláshoz. Vízreszállás esetén fel kell mérni a feszíni viszonyokat és törekedni kell arra, hogy a hullámok között is a szokványos leszállási szögben tegyék le a gépet. Az utóbbi idők egyik legnagyobb port kavart, de pozitív kimenetelű esete a US Airways 1549-es járatával történt, ami 2009-ben Manhattennél a Hudson folyón landolt és csodával határos módon a 155 gépen lévő személy mindegyike túlélte, mindössze néhány súlyosabb sérülés történt. Az esetet a kapitány beceneve után „Sully” címmel meg is filmesítették.
A repülőgépeket úgy tervezték, hogy vészhelyzetekben is ellenállók legyenek, a gyártók az új repülőgépeket egyre több kompozit anyagból tervezik. Ezekben a konstrukciókban a szárnyak nem merevek és a szerkezeti meghibásodás megelőzése érdekében képesek szélsőséges terhelések elnyelésére. Az, hogy melyik géptípus a legbiztonságosabb, nehéz megmondani, hiszen bár a különböző típusok között van különbség például a sebességben, de a repülés fizikája többé-kevésbé ugyanaz minden gép esetén. Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb repülőgépeknél több a szerkezeti anyag, hogy jobban ellenálljanak a magassági nyomásnak. Ez elméletileg jelenthetné, hogy vészhelyzetben többletvédelmet biztosítanak, de ez nagyban függ a vészhelyzet jellegétől és nem jelenti azt, hogy egyből a legnagyobb gépekre kell foglalni, amit csak találunk.
A légiközlekedés mindent összevetve továbbra is kiemelkedően biztonságos.
Amikor a repülőn a légiutaskísérő személyzet a biztonsági övek becsatolására kér minket, az nem a zuhanásveszély miatt van, hanem a nagy magasságban bármikor tapasztalható légörvények miatt. A repülés mai, modern korában ez az az időjárási jelenség az, amely a legnagyobb károkat okozhatja az utasokban és a repülőgépekben.
A címlapkép illusztráció, forrás: Getty Images