Viszlát depresszió! Avagy a futás tudományos szemmel

Ezt olvasta már?

Sportolni mindenképp hasznos, nemcsak a súly megtartása/apasztása miatt, hanem mert lényegesen erősebbek, egészségesebbek leszünk, ha eddzük testünket. Arról nem is beszélve, hogy fiatalságunkat is tovább megőrizhetjük, hiszen már számos tanulmány bizonyította, hogy a kromoszómák végein található telomerek, amik az öregedés miatt rövidülnek, nem veszítenek méretükből, ha rendszeresen sportolunk.

Sokan állítják, hogy a futás a legjobb sport, mert bárhol, bármilyen életkorban végezhető és egy jó cipőn kívül nem is kell hozzá semmi. Ez igaz is, ha az embernek rendben van a térde, háta, válla, akkor bele is vághat. De mire számíthatunk, ha futni kezdünk, azon kívül, hogy nagyon gyorsan ledobhatunk néhány kilót?

A Livescience egy edzésfiziológust kérdezett a futás hatásairól. Dr. Richard Blagrove, a Loughborough Egyetem professzora maximálisan támogatja ezt az edzésformát, mert gyakorlásával mind az izmokra, csontokra, anyagcserére, szív- és érrendszerre, mind a mentális egészségre jó hatással lehetünk.

Nőnek az izmok

Futás közben az izom kis struktúrái, a sejtek energiatermelő központjai (a mitokondriumok) növekednek és gyarapodnak, ahogy az izmokat oxigénnel ellátó kis vérerek is tágulnak. Ez hatékonyabb energiatermeléssel jár, vagyis több erőnk lesz az izmok működtetésére. A kutatások bebizonyították, hogy még az idősebb, edzésben nem lévő embereknél is gyors izomtömeg növekedés történt futás hatására.

Egy ideje már széles körben elfogadott az a nézet is, hogy a futás javíthatja a csontsűrűséget. A 19. század végén Julius Wolff német sebész megalkotta tézisét, amit ma már Wolff-törvényként ismerünk. Állítása szerint a csontok alkalmazkodnak az intenzív igénybevételhez, így ha futással terheljük alsó végtagjainkat, idővel a láb csontjai megerősödnek.

Futás közben alsó lábszárunk csontjai testsúlyunk kétszeresével-háromszorosával terhelődnek, ami jótékony hatással van rájuk, és változásokat idéz elő ásványianyag-sűrűségükben is – ami csökkenti a csontritkulás kockázatát.

Cseréljük az anyagokat

Az anyagcsere, definíciója szerint a testben zajló összes fizikai és kémiai folyamat, ami energiát alakít át vagy használ fel, mint például a légzés, a vér keringése, a testhőmérséklet szabályozása, az izmok összehúzódása, valamint az élelmiszerek és tápanyagok emésztése.

Ezekhez a folyamatokhoz energiára van szükség, amit a szervezet az elfogyasztott ételben és italban lévő kalóriákból nyer. Az, hogy kinek mennyi energiára van szüksége teste egészséges működtetéséhez, elsősorban a kortól, magasságtól és a súlytól függ. De az egyén aktivitási szintje is befolyásolja.

Ha futunk, anyagcserénk felgyorsul, hogy táplálja megnövekedett energiaigényünket. Közben szaporán égetjük a kalóriákat és csökkentjük a testzsír százalékunkat is. Nagy intenzitású futás után az anyagcsere akár 36 órán keresztül is intenzív marad, vagyis a nap hátralévő részében több kalóriát égetünk el, még pihenés és regenerálódás közben is.

Erősödik az érrendszer

Ha szív- és érrendszeri erőnlétünket szeretnénk javítani, akkor is belekezdhetünk a futásba. A keringési rendszer fő feladata, hogy szállít és szelektál, oxigénnel és tápanyagokkal látja el a szervezetet. A szív– és érrendszeri betegségek károsíthatják ezt a rendszert, gyakran az artériákban felhalmozódó zsírlerakódások és a vérrögök miatt. De ma már meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a rendszeres, akár kis mennyiségű aerob edzés csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

A testmozgás segít szabályozni a vérnyomásunkat, javítja a szívműködést, elégeti a felesleges kalóriákat és segít az inzulinérzékenységen is – vagyis csökken a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és a szívkoszorúér-betegség kockázata is.

Viszlát depresszió, hello maraton!

Most, hogy már tudjuk, milyen pozitív hatással van a joggolás a testünkre, megnézhetjük, a lelkünkre is hat-e, mert hiába rója valaki áramvonalas testtel a Szigetköröket, ha közben potyog a könnye és azon morfondírozik, melyik kanyarban vesse magát a Dunába. Nos, ennek esélye sem lehet, mert a futásnak még a mentális állapotra is jótékony hatása van, különösen a depresszióra és a szorongásos zavarokra. Számszerűsíteni és statisztikákba vezetni ugyan még nem sikerült a bizonyítékokat, de számos tanulmány kimutatta, hogy a rendszeres futás csökkenti a szorongás, a stressz és a depresszió tüneteit

Ráadásul nagyobb önbecsülést eredményez, és javíthatja a hangulatot. Most már tényleg csak el kell kezdeni.

(Borítókép: Ryan Pierse/Getty Images)

 

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában