Virág Barnabás: az Európai Bizottság és az EKB kezében is vannak eszközök, amik segíthetnek a régión

Ezt olvasta már?

A bizonytalanság növekedett a háború nyomán a pénzpiacokon – jelezte válaszában Virág Barnabás arra a kérdésre, hogy mi változott március 1-hez képest, amikor legutóbb járt a rádió műsorában. Szerinte nem fundamentális okai vannak a mozgásoknak, hanem érzelmi alapon mozognak az árfolyamok, leginkább a félelem uralja a hangulatot. A félelem pedig annál nagyobb, minél közelebb van egy ország a háborúhoz, ezért a közép-kelet-európai piacok a leginkább érintettek ezekben a folyamatokban – mondta.

Arra is emlékeztetett a jegybank alelnöke, hogy a háború nyomán kialakult egy nagyon komoly szankciós konfliktus is.

Egy ilyen helyzetben az a gazdaságpolitika kulcsa első körben, hogy a biztonságot és a biztonságérzetet kell megerősíteni a gazdaság és a társadalom szereplőinél – jelentette ki. Arra is emlékeztetett, hogy a jegybank az elsők között volt, amely jelezte, hogy az infláció egy tartós problémává válhat.

Felidézte azt is, hogy a háború kitöréséig a magyar gazdaság rendkívül erős fundamentumokkal rendelkezett, 2021-ben 7,1% volt a gazdaság növekedése. Ez az idei első két hónapban még tovább erősödött, 8-9% is lehetett a reál GDP-növekedés, főleg a belső keresleten keresztül, a kormányzati intézkedések nagyon sok extra jövedelmet hagytak a magyaroknál.

A háború hatására romlottak azonban a magyar gazdaság kilátásai, 2,5-3 százalékponttal – ismertette.

Az infláció mérsékli a jövedelmek vásárlóértékét, emellett a bizonytalanság nem kedvez a beruházásoknak, elhalasztják azokat és emellett az exportkilátások a világban mindenütt romlanak. Azt viszont már a Covid-járvány is bebizonyította, hogy gyors helyreállásra képes a magyar gazdaság, ezért erre számíthatunk most is, vagyis a 2023-as kilátások kicsit javultak – mondta a jegybankár.

A keddi kamatemelésre vonatkozó kérdésre válaszát azzal kezdte Virág Barnabás, hogy kulcskérdés ilyen esetben minden jegybanknál, hogy infláció vagy növekedés, melyik helyzetre kell reagálnia a jegybanknak. A középtávú kilátások tekintetében pedig az elsődleges ellenfél az infláció – húzta alá.

Ebben a helyzetben egyértelmű üzenetet kellett küldenie a Monetáris Tanácsnak,

ezt tette meg a 100 bázispontos kamatemeléssel a jegybank – jelezte annak kapcsán, hogy az inflációs prognózist is növelte az MNB. Egyértelmű üzenet továbbá, hogy a monetáris kondíciók szigorítása tovább folytatódik – tette hozzá.

Azt érdemes látnunk, hogy nekünk erre a kamatkörnyezetre van szükség ahhoz, hogy a piacainkon megindult volatilitást képesek legyünk kezelni – magyarázta a műsorban. Megemlítette a cseh és a lengyel kamatpályát is, és úgy fogalmazott, hogy “nekünk a saját stratégiánkat kell járni”. Majd hozzáfűzte, hogy abban biztos, hogy mind a kamatszint és mind a reálkamat a magyar esetben idén a legmagasabb lesz (a két másik országhoz képest – a szerk.), és ez a legerősebb hatást fogja kifejteni ebben az antiinflációs küzdelemben.

Arra a kérdésre, hogy mi most a fontosabb: a saját stratégia, vagy az, hogy együttműködjön a régió jegybankjainak közössége, amennyiben ez koordinálható akár az Európai Központi Bank által, Virág Barnabás kifejtette: mindkettő fontos, az idő tényező a döntő. Először nemzeti szinten kell megadni a válaszokat, de azt is látni kell, hogy ebben a háborús helyzetben a következményeket a leginkább a régiós országok viselik – tette hozzá. A régió pénzpiacai a leginkább kitettek a háborúnak, az energiakitettsége is a legmagasabb, ezek az országok fogadják be a legtöbb Ukrajnából érkező menekültet – sorolta.

Ezért szükség van arra, hogy a nemzeti szinten megadott válaszokat kiegészítse egy európai szintű válasz is, ezzel erősítve a régiós országok reagálási potenciálját

– fejtette ki. Meglátása szerint ezt mindkét csatornán meg kell tenni. Majd így folytatta:

Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank esetében is vannak olyan eszközök, amelyek a régió rendelkezésére bocsátva tudják növelni ezt a potenciált.

Amíg a háború tart, addig a globális költséghatások nagyon erősek lesznek az inflációban, ezért erre határozott válaszokat kell adni – felelte arra a kérdésre, hogy mostantól a nagyobb léptékű monetáris szigor az eddigi 25-50 bázispont helyett 75-100 bázispontot jelent-e. Erre az időszakra ezt a nagyobb lépésközt egészen biztosan meg kell őrizni – tette hozzá.

Hogy hol lehet a kamatemelés vége, a plafon, azzal kapcsolatban óvatos lenne Virág Barnabás, ezzel kapcsolatban még korai bármit mondani. Akkor lehet megnézni, hogy hová futhat ki ez a kamatemelési folyamat, amikor már lehet látni, mikor lesz vége a háborúnak – tette hozzá.

A teljes beszélgetés itt visszanézhető:

[embedded content]

Címlapkép forrása: MTI/Kovács Attila

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában