Virág Barnabás: a háború miatt növekednek az inflációs kockázatok

Ezt olvasta már?

A múlt héten kezdődött háborúval erősödött a félelem és a bizonytalanság, ez nemcsak a mindennapi életben van így, hanem a pénzpiacok működésében is, ahol az első sokkreakciók láthatók – mondta az InfoRádió Aréna műsorában Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

A pénzpiacokon egy olyan folyamat indult el, ami ilyenkor megszokott, hogy mindenki próbál a lehető legalacsonyabb kockázatú eszköz irányába mozdulni. Ezek tipikusan az amerikai dollár, a fejlett piaci devizák, az arany – tette hozzá. A feltörekvő régiók eszközei, ide tartozik Magyarország és a régió országai is, ilyenkor tipikusan nyomás alá kerülnek.

A másik, hogy közben elindult egy diplomáciai, geopolitikai reakció a kialakult helyzetre, megindult a szankciós politika, annak minden következményével, amelyek következményeit a napokban értjük meg. Az alelnök úgy gondolja, hogy azokat a problémákat, amelyek a háború előtt is fennálltak – az ellátási zavarok, a nyersanyagárak és az élelmiszerárak emelkedése – a következő időszak ezt tovább mélyítheti, hiszen mind Oroszország, mind Ukrajna nyersanyagtermelő ország fontos része a világpiacnak. Ennek megfelelően, ha ezek a kapacitások kiesnek, akkor hasonló következményei lesznek, mint ami a koronavírus-járvány időszakában látható volt.

A helyzetet az év egészében nehezíteni fogja a háborús állapot, tehát továbbra is az inflációs kockázatok növekedésére és a növekedési kilátásokra kell felkészülni.

Virág Barnabás beszélt arról is, hogy nem kérdés, hogy azok a pénzpiaci mozgások, amelyek a forintpiacon is láthatók voltak, értelemszerűen emelik az inflációs kockázatokat. Erre az MNB-nek figyelnie kell, ezt a folyamat 0-24-ben monitorozza a jegybank, és a megfelelő, szükséges lépéseket meg fogják tenni.

Többen már azt is javasolják, hogy a ’70-es évek stagfációs forgatókönyvét is érdemes újra elővenni és átnézni. A stagfláció egy olyan időszakot jelöl, amikor alacsony gazdasági növekedés és egy magas infláció párosul – mondta, hozzátéve, hogy a megkezdett antiinflációs monetáris politikát kiszámítható módon tovább kell folytatniuk, ugyanakkor szükségük van a rugalmasságra is. Az MNB a továbbiakban is készen áll arra, hogy eszköztára minden elemével beavatkozzon a hazai pénzügyi piacok stabilitásának megőrzése és fenntartása érdekében. A kialakult helyzet és a kockázati faktorok miatt az alelnök nem mert előrejelzésekbe bocsátkozni. 

Az egyik legerősebb válasz az orosz agresszióra az oroszok kitiltása volt a SWIFT-rendszerből, amely nélkül globálisan nehéz lenne bármilyen export-import, pénzügyi tranzakciókat gyorsan működtetni. Akit erről lekapcsolnak, annak lehetetlenné válik, hogy része legyen a globális gazdaság vérkeringésének. Ezért is húsbavágó a szankciós döntés az oroszoknak, akik jelentősen építenek az export termékeikből származó bevételekre. Földgáz, kőolaj tekintetében domináns az Oroszországból származó import, ezért ha ellehetlenülnek a szankciók miatt a szállítások, annak nagyon komoly reálgazdasági és egyéb következményei lennének a régiós gazdaságokban.

A magyar bankpiac integráns része az európai bankpiacnak, tehát azoknak a szankciós lépéseknek, amelyek néhány nagy orosz tulajdonnal rendelkező európai bank esetében történtek az elmúlt napban vannak következményei nálunk is. Ilyen a Sperbanknak az esete, a következő napok egyik kulcseleme lesz a döntéshozatali folyamatnak, hogy hogyan tudnak olyan megoldást adni a helyzetre, ahol az ügyfelek érdeke az első. A Sperbanknál a bankszünnap elrendelése a régió valamennyi országában megtörtént, ezt ma éjféltől egy betétkivonási limit bevezetése követi majd. Az Országos Betétbiztosítási Alap a jelenlegi hatályos szabályok szerint 100 ezer euróig (37 millió forintig) biztosítja a bentlévő betéteket.

Címlapkép forrása: Portfolio

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában