A foglalkoztatottak létszáma az előző hónaphoz képest 54 ezer fővel, 4 millió 514 ezer főre emelkedett, a tavaly augusztusihoz képest pedig 18 ezer fővel csökkent. Június és augusztus között 4 millió 477 ezer foglalkoztatottat jelentett a KSH, ami 40 ezerrel múlja alul az előző év azonos időszakában mért szintet. A háromhavi átlag csak lassabban kapaszkodik fel, hiszen ebben még benne vannak a gyengébb júniusi adatok, amit erőteljesen érintett a járvány első hulláma. 

Habár a havi foglalkoztatási adat nagyon jól néz ki, és a gazdaság erősödését jelzik, a mélyben meghúzódó folyamatok összetettebb helyzetről árulkodnak. A 4,5 millió foglalkoztatottat ugyanis úgy tudtuk elérni, hogy a Portfolio számításai szerint az egy hónap alatt létrejövő 54 ezer új munkahelyből 16 ezer a közfoglalkoztatáshoz kötődik, 7 ezer pedig külföldön jött létre (újra megindultak külföldre dolgozni a magyarok, amint a lezárások véget értek).  A közmunkások és a (rövid ideje) külföldön dolgozók, illetve külföldre ingázók száma egyaránt meghaladja a 100 ezret.

A KSH adatai ugyan csak azt mutatják, hogy miként emelkedett meg az elsődleges munkaerőpiac javulása mellett a közmunkások és a külföldön dolgozók száma, azonban azt is érdemes kiemelni, hogy más felmérések szerint nagyon sokan csak részmunkaidőben dolgoznak, és az állásvesztők egy része nem saját szakmájában talált új munkát, vélhetően érdemben alacsonyabb kereset mellett.

A KSH felmérése 185 ezer munkanélkülit számlált augusztusban, azonban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat gyűjtése 345 ezer álláskeresőt tartott nyilván. Mindkét adat csökkenést jelet a nyár elején látott csúcsokhoz képest. Jegyezzük meg, hogy az utóbbi szám sokkal közelebb állhat a valódi munkanélküliséghez, illetve azt is, hogy a két adat közötti különbség ismét növekedett, immár elérte a 160 ezret, ami csaknem annyi, mint a KSH által közölt összes munkanélküli. (A KSH mintavételes felméréssel számolja a munkanélkülieket meghatározott definíciók szerint, az NFSZ a regisztrált álláskeresőket gyűjti össze.)

Habár nyáron megerősödött a munkaerőpiac, a következő időszakban valószínűleg érdemi leépítéseket láthatunk. A koronavírus-járvány második hulláma – és ezzel összefüggésben az újabb korlátozó intézkedések – ismét nehéz helyzetbe hozhatják a vállalatokat. Különösen úgy, hogy a bértámogatási program augusztus végén megszűnt, miközben a gazdasági kilátások nyárhoz képest romlottak. A leépítések pedig szeptemberben már meg is indultak a turizmus-vendéglátásban, illetve a szektorhoz köthető szolgálató ágazatokban.

Most már tudjuk, hogy a járvány második hulláma nagyobb lesz Magyarországon, mint az első volt (több fertőzött), azonban lehetséges, hogy a tavaszinál mérsékeltebb korlátozásokkal leszünk túl a járványon. Ebben az esetben a leépítési hullám talán nem lenne akkora, mint tavasszal volt, azonban ha a vállalati szféra a gyenge kereslet és az enyhének mondható, de mégis érzékelhető korlátozások miatt bajba kerül, akkor biztosan tízezres nagyságrendben nő a munkanélküliek száma a következő hónapokban. Amennyiben kormányzati támogatások nélkül maradnak a cégek, akkor ennél is jóval nagyobb leépítési hullámra lehet számítani.

Címlapkép: Getty Images