Új memóriabajnokot avattak, a denevért!

Ezt olvasta már?

Tudjuk, hogy az állatvilágban az elefántok különleges emlékezőtehetséggel rendelkeznek, de azt senki nem sejtette, hogy a sötétben bujkáló denevérek is könnyedén levernének minket memóriajátékban. Kiderült, hogy a kis bőregerek négy évvel később is felismerik egy telefon csengőhangját, ha komolyabb dolguk volt vele.

Hegyezik a fülüket

Hallo, batmama hívja batkölyköt, megetted a reggelit? – na nem így kell elképzelni a denevérek telefonkalandját. Egy új kutatásban a vadon élő denevéreket arra tanították, hogy egy adott telefon csengőhangját összekapcsolják a jutalométellel, és most jön a csoda: a csengőhangra négy évig emlékeztek! Ezzel a látszólag nem túl intelligens denevérek felzárkóztak a majmok és a varjak mellé a memóriabajnokságban.

A Current Biology folyóiratban megjelent eredmények új megvilágításba helyezik a denevérek kognitív képességeit. A kutatók 49 ragadozó, Közép- és Dél-Amerikában elterjedt ráncoltajkú denevért tanítottak meg egy adott csengőhang felé repülni étel fejében. Ezek a denevérek úgy vadásznak, hogy fülelnek bizonyos béka- és katydidfajok párosodásának hangjaira, és a hangjuk alapján ügyesen megkülönböztetik a mérgező és nem mérgező fajokat.

A tudósok egy finom falatot helyeztek el egy hangszóró fölé, majd lejátszották a hím túngara béka párzási hangját, ami a denevérek egyik kedvenc tápláléka. Ezután elkezdték felváltva ismételni a csengőhangot a békahanggal, végül a telefon hangja teljesen felváltotta a békahívást. A kutatók által rögzített videókon a denevérek reagálnak, fülüket forgatják az ismétlődő hang felé. Három másik csengőhangot is lejátszottak nekik, de ezek nem jártak finom falatokkal, így megtanították őket a hangsorok közötti differenciálásra is. 

A kísérlet végén mikrocsippel látták el az állatokat, és szabadon engedték. Az ezt követő négy év alatt a tudósok nyolc, a kísérletben részt vevő denevért teszteltek, és bebizonyosodott, hogy a denevérek nem felejtették el az idomítást: ha meghallották a csengőhangot, akár négy év múlva is a hangszóró felé repültek.

Miért is nem jó a hosszú távú memória?

A hosszú távú memóriának előnyei és hátrányai is vannak a vadállatok életében, hasznos például, ha emlékeznek a finom csemegeállatok hangjára még akkor is, ha ritkán vagy csak bizonyos évszakokban hallják a hívásukat. A jó hosszú távú memória segítségével nincs szükség az időigényes próba szerencse tanulásra, és egyből lecsaphatnak a ritka zsákmányra, ha meghallják.

May Dixon, az Ohio Állami Egyetem evolúciós és ökológiai biológusa és a tanulmány egyik szerzője ledöbbent a denevérek eredményein, és úgy nyilatkozott:

Egy év észszerű idő lenne az emlék megtartására, főleg, ha a hosszú távú emlékezet energiaigényét is figyelembe vesszük, négy év viszont nagyon hosszú idő egy olyan hang megőrzésére, amit talán soha többet nem hallanak. A hosszú távú memória anyagcsereszempontból nagy mennyiségű energiát használ fel és lelassíthatja a döntéshozatalt, de az újabb emlékek előhívásának is az útjába állhat.

A mostanihoz hasonló tanulmányokkal a tudósok azt remélik, hogy többet megtudnak arról, hogy a hosszú távú emlékezet mikor hasznos az állatok számára, és mikor jelent inkább akadályt.

Az eredmények azért is jelentősek, mert a kutatók nem ismerik még elég jól a vadon élő állatok hosszú távú memóriáját. Sok emlékezetkutatást végeztek már, de ezeket fogságban tartott delfineken, teknősökön és oroszlánfókákon végezték.

(Borítókép: Avalon / Universal Images Group / Getty Images)

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában