Új együttműködés vagy nacionalizmus? ilyen lesz a koronavírus utáni világ a szakértő szerint

Ezt olvasta már?

A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Tavaly a Portfolio egész interjúsorozatot szentelt annak a kérdésnek, hogy fog kinézni a világ 2040-ben. Ön szerint mik lehetnek a következő húsz év meghatározó trendjei, változásai?

Amikor nyugdíjba vonult vállalatvezetőket kérdeztünk arról, mit bánnak a leginkább pályafutásuk alatt, akkor a leggyakoribb válasz az volt, hogy azt gondolták, hogy tudják, mit hoz a jövő. Mindannyian hasonlóan gondolkodunk, ez emberi tulajdonság, de ez jól jelzi, hogy

a jövőről való gondolkodás művészet, ahol arra kell koncentrálni, mi történhet, nem pedig arra, mi fog történni. Az elmúlt néhány év, különösen az elmúlt néhány hónap tökéletesen megmutatta ezt.

A kérdésre válaszolva: amikor 2040-re gondolok, akkor a legnagyobb változás és bizonytalanság az lehet, hogyan kezeli majd az emberiség a klímaváltozást és az egyenlőtlenségeket, a technológiai változása előnyére vagy hátrányára szolgál-e majd a világnak. Emellett lényeges kérdés lesz a globalizáció és a protekcionizmus versenye, ami érzékenyen érinti majd a kereskedelmet, a beszállítói láncokat, a kormányok és a vállalatok szerepét a társadalomban.

Ezeket a bizonytalanságokat számba véve elképzelhető egy olyan világ, amiben az emberiség összefog, úrrá lesz a klímaváltrozáson és a menekültkérdésen, a globalizáció új korszaka köszönt ránk, amiben a határoknak csak jelképes szerepük lesz és a technológia segíti majd az emberiséget. De felvázolható egy olyan jövőkép is, amiben az országok saját magukat teszik az első helyre, ami negatív hatással lesz a kereskedelemre és a feldolgozóiparra, és visszafogja az innovációt.

Minden egyes forgatókönyv másképp hat az egyes cégekre, de mindegyik tartogat kihívásokat és lehetőségeket. A bizonytalanságra való felkészülés éppen azt jelenti, hogy a lehető legtöbb forgatókönyvet vegyük számításba ahelyett, hogy csak egyre fókuszálnunk.

Hogyan alakíthatja át a világot a koronavírus-járvány? Erre nézve vannak optimista és pesszimista szcenáriók?

A világjárvány már most drámaian megváltoztatta a világot: mindannyiunkat érintenek különböző lezárások és változások a társadalomban. Minden vezető, akivel beszéltem egyetért abban, hogy ha egyszer sikerül elérnünk a megfelelő immunitást, akár vakcinával, akár más módon, akkor a munka sokkal virtuálisabbá válik, mint amilyen 2019-ben volt.

Rövidtávon azon kell gondolkodnunk, mikor győzhetjük le a vírust, és mi lesz utána. Ezzel kapcsolatban sok járványügyi forgatókönyv van a vakcina megszületésének lehetséges időpontjáról, ezek akár földrajzilag is különbözők lehetnek.

Iny Alan

Boston Consulting Group, Partner and Director, Creativity & Scenarios

Alan Iny has spent his entire working life on creativity in the business world. As the global lead for creativity and scenarios at Boston Consulting Group, he regularly runs a wide range of trainings

Tovább

Alan Iny has spent his entire working life on creativity in the business world. As the global lead for creativity and scenarios at Boston Consulting Group, he regularly runs a wide range of trainings Tovább

A járvány utáni időkre gondolva érdemes néhány kérdést feltenni: Mennyire volt sikeres a kormányok válságkezelése? Technológiai forradalmat, új startupokat hoz a járvány vagy visszatérünk a régi modellhez? Beléphet a világ egy új együttműködés vagy nacionalizmus korszakába?

Ha ezeket végiggondoljuk, akkor az segít eldönteni, mit tegyünk az egyes forgatókönyvek megvalósulása esetén, hogyan készüljünk fel a bizonytalan jövőre.

Milyen hosszútávú gazdasági-társadalmi hatásai lehetnek a járványnak?

Alapvetően egy valódi digitális világot kell elképzelnünk, amikor a járvány utáni időkre gondolunk.

A virtuális, otthoni munka elterjedése rosszul érintheti a kiskereskedelmi vállalatokat, az éttermeket és a turizmust. Közvetetten pedig mindez hatással lehet az otthonainkra, a városainkra, egyesek szerint elképzelhető az urbanizáció hosszú trendjének megtorpanása.

Mások szerint a járvány után az emberek és az országok hajlamosak lesznek önmagukat előtérbe helyezni. Egy olyan világban pedig a feldolgozóipar hatékonysága romlik, a szállítási láncok jelentősen megváltoznak, hiszen mindenki a helyi erőkre próbál majd támaszkodni.

Egy másik eshetőség, hogy a járvány miatt megrendül az emberek bizalma a kormányokban és más nemzetközi intézményekben, sokan felteszik majd a kérdést: “Hogy hagyhatták ezt megtörténni?” Ebben az esetben pedig egyre többen fordulhatnak újra a helyi közösségek, helyi szervezetek felé.

Milyen szerepet játszhat a világban Európa a következő évtizedben? Egyetért azokkal, akik szerint a kontinens elvesztette a versenyt, hogy szuperhatalom legyen?

Nem gondolom, hogy ezt a versenyt már elveszítette volna az Európai Unió, ugyanakkor azt gondolom, hogy az Egyesült Királyság kiválása jelentős csapás számára. A kulcs az lesz, hogy a tagállamok megtalálják-e a közös cselekvés módját, és ebből előnyt tudnak-e kovácsolni. El kell dönteni, milyen hatáskörök legyen uniós és nemzeti kézben, ez a vita egy kicsit hasonlít arra, amit az USA-ban látunk a tagállamok és a központi kormányzat szintjén.

2008-ban készítettünk egy tanulmányt, mely az akkori pénzügyi válság küszöbén különböző forgatókönyveket vizsgált a vasút jövőjéről Európában, melyek érinthették a gyártókat és vasúttársaságokat. Az egyikben azt feltételeztük, hogy az EU felbomlik, különböző nemzeti szabályok lépnek életbe, egy másikban pedig azt, hogy egy virtuális világ jön, amikor az emberek otthon maradnak. Az első esetben természetesen még szó sem volt Brexitről, akkor a periféria államok likviditási válsága volt égető probléma. A második estben sem a világjárvány volt a kiinduló ok, hanem az, hogy a technológia fejlődésével az embereknek sokkal kevésbé kell majd kimozdulniuk otthonról. 

Most viszont bebizonyosodott, hogy

azok a cégek, akik komolyan vették ezeket a szcenáriókat, ma jobban felkészültek a járványra és a Brexitre, mint mások, ebben rejlik az előre gondolkodás ereje.

Legfrissebb a témában

Booking.com

Még több hasonló cikk a témában