Új döntéssel csap oda a kormány az összes magyar önkormányzatnak

Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormánydöntés így szól:

1. A 2021. évben végződő adóévben a helyi adó és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon helyi adónak, települési adónak az e rendelet hatálybalépése napján hatályos és alkalmazandó önkormányzati adórendeletben megállapított adómértéke.
2. Az önkormányzatnak az e rendelet hatálybalépése napján hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2021-ben végződő adóévben is biztosítania kell.
3. A települési önkormányzat a 2021. évre új helyi adót, új települési adót nem jogosult bevezetni.

A döntés értelmében a fenti szabályok a kihirdetést követő nap, vagyis szerdán lépnek életbe és hatályát veszíti február 8-án.

Megfogadta a kormány Parragh László egyik javaslatát

A mostani rendelet azt is jelenti, hogy a kormány megfogadta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének egyik közelmúltbeli javaslatát a helyi adókkal kapcsolatban. Két héttel ezelőtt Parragh László ugyanis azt nyilatkozta egy lapinterjúban, hogy 

javasoljuk emellett a kormánynak a további, önkormányzati hatáskörbe tartozó adónemek mértékének befagyasztását.

Idetartozik egyebek mellett az ingatlanadó, az idegenforgalmi adó, az építményadó, valamint a kommunális adó.

Azt is hozzátette akkor az MKIK nemrégiben újraválasztott elnöke, hogy javaslatuk célja, hogy az iparűzési adóból származó bevétel kiesését az önkormányzatok ne az egyéb adónemek emelésével pótolják, ezzel is garantálva, hogy valóban mérséklődjenek a kkv-k terhei.

Az ügy nem előzmények nélküli. Orbán Viktor miniszterelnök 3 hete egyeztetett Parragh Lászlóval, ahol a kormányfő arra kérte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, tegyen javaslatot a kormánynak a kis- és közepes vállalkozások megsegítésére. Ezt követően szinte azonnal meg is fogalmazta Parragh László első, radikálisnak tűnő javaslatát a helyi iparűzési adó átmeneti elengedéséről, a kormány azonban az iparűzési adót érintő javaslattal kivár, feltehetőleg azért, mert komoly ellenállásba ütközött a jelek szerint. Legutóbb Izer Norbert adóügyi államtitkár nyilatkozta azt az InfoRádiónak, hogy az iparűzési adó szabályairól még nincs végleges döntés. “Számos javaslat érkezett be az elmúlt időszakban, az értékelésük még zajlik. A parlament általi elfogadott adótörvényekben nincsenek radikális változtatások a helyi adóknál” – mondta a Pénzügyminisztérium államtitkára.

Ennek a javaslatnak a várható következményeiről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.

A kormány döntésének két olvasata lehet, az érme két oldala pedig: egyrészt a kormány így is támogatja a hazai cégeket, másrészt viszont elzárja a települések egyik menekülési útvonalát.
Jól látható, hogy a kormány az MKIK elnöke által bedobott javaslatok mentén halad, amikor a helyi adók kivetésének ügyéről van szó. Nagyon úgy tűnik, hogy a helyi adók ügyében a vállalkozások oldalára állt az önkormányzatokkal szemben, akik a koronavírus-válság miatti nehéz helyzetben és szűkebb költségvetési keretek miatt elkezdtek a helyi adók emelésén, illetve új adók alkalmazásán dolgozni (az iparűzési adóbevétel például automatikusan csökken egy válságidőszakban, ugyanis a vállalkozások árbevétele – amely részben az adó alapja – is csökken; ez pedig automatikusan bevételkiesést eredményez az önkormányzatoknál). Legutóbb épp Salgótarjánból érkezett a bejelentés, miszerint januártól megemelnék az idegenforgalmi adó mértékét, és adót vetnének ki olyan, vállalkozások tulajdonában álló telkekre, amelyek nem szolgálnak termelési célokat. De két hónappal ezelőtt ismertette Karácsony Gergely főpolgármester az újraindítási adó nevű új különadót. A szerdán életbe lépő kormánydöntés ezeket a települési kezdeményezéseket, költségvetési mentőterveket, bevételkiesést kompenzáló lépéseket fojtja el csírájában. Ezek után kifejezetten érdekes lesz azt látni, hogy a kormány megfogadja-e Parragh László másik, helyi adókat érintő javaslatát, az iparűzési adó két évre szóló felfüggesztését. Egy ilyen döntés ugyanis – a mostani javaslaton túlmenően – alapvetően és radikálisan korlátozná az önkormányzatok mozgásterét és lehetetlenítené el helyi szolgáltatások finanszírozását (tömegközlekedés, városüzemeltetés, közszolgáltatások, óvodák, bölcsődék fenntartása), és így közvetlenül is befolyásolná a településeken élők életminőségét.

Így érvel a Pénzügyminisztérium

A rendelet megjelenésével egy időben a Pénzügyminisztérium közleményt adott ki. “A kormány legújabb intézkedésével a koronavírus-járvány miatt

nehéz helyzetbe került magyar vállalkozásokat, a családokat és a lakosságot segíti

– szól a tárca tájékoztatása. “A mai Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet rögzíti, hogy a helyi és a települési adó mértékét nem lehet megemelni jövőre. Az adókedvezmények és az adómentességek sem korlátozhatóak vagy szűkíthetőek, azokat ugyanis 2021-ben is biztosítani kell. A települési önkormányzatok jövőre nem vezethetnek be új települési adót se” – foglalja össze a kormányzati adóügyi döntést a PM közleménye. “A kormány adócsökkentésekkel segíti a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokat, munkáltatókat, hozzájárulva ezzel a magyar gazdaság újraindításához is. A mai Magyar Közlönyben megjelent rendelet biztosítja a lakosság, a családok és a vállalkozások védelmét, jövőre ugyanis adóemelésekkel, megszorításokkal egyetlen önkormányzat se sújthatja őket” – érvel a tárca.

Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével (b) tanácskozik a Karmelita kolostorban 2020. november 8-án. Szemben Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (k), háttal Nagy Márton miniszterelnöki megbízott, gazdaságpolitikai tanácsadó. Forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán