Több százmillió szúnyogot engedtek szélnek, a vérszívók szívathatják meg a vírusokat

Ezt olvasta már?

A szúnyogok általában alattomos, idegesítően zümmögő vérszívóként élnek az emberek tudatában, azonban a nyári estéken az életünket megkeserítő rovarok lehetnek pont azok, amelyek több halálos betegségtől és járványtól is megmenthetnek minket.

Az Oxitec nevű amerikai biotechnológiai cég – amely rovarok génmódosításával foglalkozik – még tavaly, 2021 áprilisában kezdett az Egyesült Államok déli részénél található Florida Keys trópusi szigetén kísérleti szándékkal génmódosított szúnyogokat a természetbe engedni, a közel hét hónap alatt pedig már több százmillió egyedet bocsátottak szabadon a szigeten – írja a Nature

A kutatás célja az volt, hogy visszaszorítsák a többek között a sárgalázat, a Zika– és a Dengue-vírust is terjesztő egyiptomi nőstényszúnyogok számát úgy, hogy a szabadjára engedett hímek olyan speciális génekkel rendelkeztek, amelyeknek köszönhetően e rovarok szaporodóképes utódja csak hímnemű egyed lehet.

A kutatóknak ahhoz, hogy megvizsgálhassák a populációt, tojásokat és lárvákat kellett begyűjteniük a vizsgálatokhoz, amelyek eredményei végül minden várakozást felülmúltak. A begyűjtött és vizsgált 22 ezer tojásból kikelő nőstények mind elpusztultak még azelőtt, hogy ivaréretté váltak volna, míg a hímek továbbörökítették a gént, ezzel hígítva a populációt. Érdekesség, hogy a kutatók onnan tudták könnyedén megállapítani, melyik rovar rendelkezik a különleges génekkel, hogy az érintett egyedek fluoreszkálnak. 

Az örökített gének a vizsgálat szerint három hónapig is élhetnek az érintett rovarokban, ami azt jelenti, hogy akár három generáción át is örökletes lehet a gén. A pozitívumok mellett azonban további fejlesztésre szorul, hogy a módosított géneket hordozó szúnyogok mindössze négyszáz méteres körzetben mentek el a kikelés pontjától, így meglehetősen kis területen sikerült csak továbbörökíteni a speciális géneket. A cég célja most emiatt az, hogy kiterjessze ezt a hatótávolságot, illetve hogy a hordozott gének minél több generáció egyedeihez eljuthassanak. 

A kutatási sikerek azonban még közel sem jelentik azt, hogy ezzel a módszerrel a különböző szúnyogok által terjesztett vírusokat egyértelműen vissza lehet szorítani, sőt már az ezt célzó vizsgálatok végrehajtása is meglehetősen problémás jelenleg. 

Nem fognak tudni olyan kutatást végezni, amely bizonyítja az elméletüket, miszerint ez a módszer csökkenti a betegségeket hordozó egyedek számát az adott populációban. Egyszerűen nincs elég olyan szúnyog ezen a területen, amely terjeszti a betegségeket, emiatt újra laboratóriumi körülményeket kellene kialakítani valahol máshol, ami viszont rendkívül költséges lenne

– mondta Thomas Scott, a Kaliforniai Egyetem rovarkutatója. 

Járványok akkor is kitörhetnek, ha az egyiptomi szúnyogok száma alacsony az adott környezetben, mint például Florida Keysben, ahol ez a faj a teljes szúnyogpopuláció mindössze négy százalékát teszik ki, a legnagyobb számban jelen lévő faj az inkább sok kellemetlenséget, mintsem betegséget okozó mocsári szúnyog, amely a vérszívók körülbelül nyolcvan százalékát teszi ki, ennek ellenére néhány éve mégis a Dengue-vírust terjesztő szúnyogok okoztak problémát a szigeten. 

A kutatás beszámolóját itt tekintheti meg: 

[embedded content]

(Borítókép:  Mario Tama / Getty Images)

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában