Hazánkban 200-250 ezren élnek a stroke árnyékában, ennyien hordozzák a rizikófaktorokat. Közülük minden ötödik, mintegy 40-50 ezer ember kerül stroke-központokba évente, és 15 ezren meg is halnak szélütésben. De úgy is fogalmazhatunk, hogy tízpercenként kórházba kerül egy stroke-beteg, és minden fél órában bele is hal egy ember Magyarországon.
A szívbetegségek és a rák után stroke-ban (agyi érkatasztrófában) halunk meg legnagyobb eséllyel Magyarországon.
És ez csak az a szám, amiről tudunk. Ennél azonban több hasonló haláleset történik. A kórházak falain kívül, boncolás nélkül azonban nem lehet pontosan azonosítani a halál okát. Az érrendszeri problémák ugyanis nemcsak szélütést, hanem szívinfarktust vagy tüdőembóliát is okozhatnak, mondta az Indexnek dr. Hasitz Ágnes belgyógyász szakorvos.
Mi a stroke, mik a jelei, és mit tegyünk, ha bekövetkezik?
Habár agyunk testtömegünknek mindössze két százalékát teszi ki, energiaigényünk körülbelül ötödét emészti fel. Ez a legéhesebb szervünk, ezért nagyüzemben működik: szívünk naponta körülbelül 1100 liter vért pumpál át rajta, miközben 75 liter oxigénnel és több mint tíz deka cukorral látja el az örökké (meleg ételekre) éhes gondolkodó és irányító szervünket.
A vérünkben felhalmozódó zsírok, koleszterin és egyéb anyagok elmeszesítik az érfalakat, az erek beszűkülnek, gátolva ezzel a véráramlást. Ekkor jelentősen megnő a stroke (és a szívinfarktus és a tüdőembólia) veszélye. Az ér eldugulása (trombózis) gyors beavatkozás nélkül akár bénuláshoz vagy halálhoz vezethet.
Végzetes lehet, amikor megszakad az agy bizonyos területeinek vérellátása, az oxigén nélkül maradt agysejtek ugyanis néhány percen belül elpusztulnak.
Agyi érkatasztrófa legtöbbször a reggeli-délelőtti órákban alakul ki, amit az esetek többségében fenyegető tünetek jeleznek előre. Ezért azonnal mentőt kell hívni, ha:
-
- – Az arc, a kar vagy a láb (általában a test egyik oldalán) hirtelen érzéketlen lesz, zsibbad az egyik testfél, vagy gyengék, bénák a végtagok.
- – Beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavarok lépnek fel. Hirtelen elhomályosul a látás.
- – Hirtelen ránk törő szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok következnek be.
- – Zavartság, érzékelési vagy memóriazavar lép fel, bizonytalanná válik a térbeli tájékozódás.
Minden perc számít! A betegnek sürgős orvosi beavatkozásra van szüksége, ami nem várhat 3-4 óránál tovább. A legfontosabb, hogy a beteget helyezzük nyugalmi helyzetbe, és haladéktalanul hívjunk mentőt. Sajnos a stroke komoly károkat okoz, a túlélők 75 százalékánál ugyanis munkaképességet csökkentő (fizikai, mentális, érzelmi) funkciózavarok maradnak vissza.
Életkor, magas vérnyomás, dohányzás, mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás – mind jelentős stroke-rizikófaktor,
ám az egyik legnagyobb kockázatot a cukorbetegség hordozza.
Egy nagyszabású globális kutatás (amelyben 13 ország – köztük Magyarország – tízezer cukorbeteget vizsgált) szerint minden harmadik 2-es típusú cukorbeteg érelmeszesedéssel együtt járó szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenved.
A stroke és a diabétesz kéz a kézben járnak. Annyira szoros az összefüggés kettejük között, hogy korábbi kutatások szerint
az 55 év alatti KOROSZTÁLY Cukorbeteg tagjai 9-10-szer nagyobb eséllyel kapnak STOKE-Ot,
mint a nem cukorbetegek, magyarázta dr. Hasitz Ágnes.
Hogy pontosan hány 2-es típusú diabétesz beteg van, nem lehet pontosan tudni. Becslések szerint azonban megdöbbentően sokan: körülbelül egymillióan szenvednek tőle Magyarországon. Azért bizonytalanok a számok, mert csak szakszűréseken lehet felismerni, márpedig sokan még életükben nem jártak diabéteszvizsgálaton, és nem is tudják, hogy betegek.
De ez nem minden: további egymillió embernél alakult ki a cukorbetegséget megelőző prediabéteszes állapot, amikor a szervezet biokémiai folyamatai rossz irányba alakulnak, és gyógyszeres kezelés, valamint megfelelő diéta és életmódváltás nélkül kiugróan magassá válik a cukorbetegség kockázata.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a 2-es típusú cukorbetegség egy krónikus rendszerbetegség, ezért
gyógyszeresen nem gyógyítható. Legfeljebb kezelhető, szinten tartható.
És – nem utolsósorban – megelőzhető, méghozzá kalóriamegszorító diétával és sok mozgással. Na meg időnkénti szűrővizsgálattal.
Dohányzás elhagyása, cukros ételek, italok mérséklése, zsírszegény ételekre áttérés, na és rendszeres testmozgás. Nem szükséges azonban megszakadni, hetente 150 percnyi gyaloglás már hatásos lehet. A túlsúly leadása is kardinális. De itt sem kell extremitásokra gondolni: havonta 2-3 kilogramm fogyás már optimális. A neheze úgyis csak ezután jön: hosszabb távon is megtartani a karcsúbb vonalakat.
(Borítókép: BSIP / Education Images / Universal Images Group / Getty Images)