Tényleg élnek hobbitok Flores szigetén?

Ezt olvasta már?

Egyikőjük majdnem teljesen fennmaradt, megkövesedett csontvázát 2003-ban fedezték fel a 13 ezer négyzetkilométeres (körülbelül Bács-Kiskun és Szolnok megyék együtt) trópusi sziget egyik barlangjában, és azonnal tudományos szenzáció lett belőle. A lelet korát 18 ezer évesre becsülik és a jelenlegi konszenzus szerint már régen kihaltak.

Lehet, hogy figyelnek minket…

Nem így gondolja ezt Gregory Forth, az Albertai Egyetem (USA) nyugalmazott antropológusa, aki már jóval korábban, 1984 óta kutatott a szigeten, és többször is hallott helyi történeteket az erdőben élő kis, szőrös, humanoid lényekről. Ezekről számol be a most megjelent „Majom és az ember között: Antropológus egy rejtett hominoid nyomában” című új könyvében is.

Egy helyi férfi például elmondta neki, hogy megsemmisítette egy ilyen lény holttestét, amely szerinte nem lehetett majom, de ember sem. Világos színű, egyenes szőr fedte a testét, orra pedig jól formázott volt.

Az évek során Forth harminc másik szemtanú beszámolóját gyűjtötte össze,

amelyek jól egyeznek az azóta felfedezett Homo floresiensis leírásával, ezért az antropológus azt állítja, hogy mivel nem tudjuk, mikor halt ki ez a faj, ezért nem lehet kizárni, hogy élhetnek még rejtőzködve a szigeten. Érdekes adalék, hogy a sziget mitológiája a XIX. században még ismert egy Ebu Gogo nevű, pici és szőrös egyedekből álló népet.

Találtak egy másik, eddig ismeretlen, kőeszközökkel körülvett humanoidmaradványt is a szigeten 2014-ben, a fosszilis állcsont korát pedig körülbelül 700 000 évvel ezelőttire becsülik. Ha egyazon faj tagjai voltak, akkor igencsak hosszú utat tett meg a floresi ember.

Nem tudjuk, használt-e tüzet és vadászott-e, az viszont biztos, hogy éles, pattintott kőpengékből készült késszerű eszközöket használt.

Komoly fejtörést okoz az emberszerű lény szokatlanul apró testmérete is. Egyes kutatók szerint a megtalált csontok gazdái betegek lehetettek, mások szerint

egyértelműen a sziget-hatás érvényesült,

amikor behatárolt területek szűkös erőforrásaihoz csökkenő testmérettel és az energiaigényes agy zsugorodásával alkalmazkodtak az állatok és akár ez az emberelőd is. A floresi ember viszonylag nagy lábfejei viszont másra utalnak.

Sok más állat is kisebb volt errefelé kontinentális fajtársainál. Például éltek itt apró termetű elefántok, a 300 kilogrammosra zsugorodott törpe stegodonok is 12 ezer évvel ezelőttig. Nem kizárt, hogy éppen a rá vadászó floresi ember pecsételte meg sorsukat.

…csak tartanak tőlünk?

Vagy a Homo sapiens, aki 47 ezer évvel ezelőtt bukkant fel Floresben, és akár találkozhattak is a kicsiny távoli rokonokkal… Ha így volt, akkor érdekes, és a floresi emberekre nézve – ahogyan többnyire lenni szokott – vélhetően végzetes találkozás lehetett.

A legnagyobb kérdés azonban az, hogy honnan származik ez a faj? Anatómiailag ugyanis olyan fogai vannak, mint a többi Homo fajnak, mint például a Homo erectusnak vagy nekünk. A Homo erectus azonban 1,8 millió évvel ezelőtt elhagyta Afrikát, és a mai Jáva szigetén bukkant fel jóval a hobbitok előtt. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a floresi ember a Homo erectustól származott, és a szigeti élet miatt vált apróvá.

De hol vannak a többiek?

Igen ám, de miért nem találtak más délkelet-ázsiai szigeteken is hobbit méretű csontokat? Furcsa lenne, ha a szigeti törpeség csak Floresben fordulna elő, és sehol máshol nem. Ráadásul a váll- és a csuklócsontjai inkább hasonlítanak az Australopithecusra, mint a Homo erectusra. Az anatómiai bizonyítékok jelenleg arra utalnak, hogy a kicsiny emberféle egy másik ismeretlen emberi ős leszármazottja lehetett, aki még a Homo erectus előtt elhagyta el Afrikát. 

Amíg azonban nem találunk újabb csontjaikat vagy nem leljük a bujkáló floresi embereket, nem tudhatjuk biztosan, kik lehettek ők. Könnyen lehet, hogy nemcsak testük méretében, de egyszerű életszeretetükben és bátorságban is Tolkien hőseire hasonlítottak.

(Borítókép: A képen a Homo floresiensis faragott modellje a Smithsonian Természettudományi Múzeumban. Fotó: Bill O’Leary / The Washington Post / Getty Images)

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában