Szárazsággal és hőségriadók tömkelegével nézhet szembe a Kárpát-medence

Ezt olvasta már?

“Körülbelül 1 forintos órabérrel megússzuk, ha a fizikai munkát az ember helyett valamilyen kőolajszármazék által hajtott gépre bízzuk” – hangzott el Bartholy Judit, a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadásában. A klímakutató ismertette a világ tudományos közösségének ma már lényegében egyhangú üzenetét: nincs időnk a tétovázásra, a kompromisszumos megoldásokra, azonnal, drámai mértékben csökkenteni kell az üvegházhatású gázok – főleg a szén-dioxid és a metán – kibocsátását, ha pár évtized múlva még rá szeretnénk ismerni a bolygónkra.

Különös hangsúlyt kapott az előadásban a metán, melynek egyik legnagyobb forrása a nagyüzemi állattartás. Ennek ugyan a szénhidrogéngáz termelődő mennyisége jóval kisebb a szén-dioxidénál, de sokkal erősebb üvegházhatást fejt ki, így a mindennapi húsfogyasztás – főként a marhahúsé – meglepően nagy mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz – mondta el az előadó.

Amint a kutató elmondta, minden gazdasági és ipari szektorban szükség van a kibocsátáscsökkentésre, teljesen meg kell változtatni a világon ma uralkodó fogyasztói életszemléletet, a kibocsátáscsökkentés mellett pedig technológiai módszert kell találni arra is, hogy elkezdjük nagy mennyiségben kivonni a szén-dioxidot a légkörből. És erre nincs sok idő, ráadásul minél később kezdődik el ez, annál fájdalmasabb döntéseket kell meghozni.

A klímamodellek mind arra utalnak, hogy 2 °C-os globális átlaghőmérséklet-emelkedés felett visszafordíthatatlanul megváltozik a Föld éghajlata, és olyan folyamatok indulnak el, amelyek még szélsőségesebb irányokba lökik a klímát – betelik a természetes szén-dioxid-nyelők (például az óceánok) kapacitása, a melegedéssel a permafroszt jegében vagy éppen a vizek mélyén kötött metán kerül a légkörbe.

Ahhoz pedig, hogy a még elviselhetőnek tartott 1,5 °C-os hőmérséklet-emelkedés alatt maradjunk, 2040-ig, vagyis két évtizeden belül nullára kell zuhannia a globális szén-dioxid-kibocsátásnak – ami mindeddig folyamatosan emelkedett.

A modellszámítások szerint a Kárpát-medence területe különösen kitett a szélsőségeknek, így például nyáron a globális átlaghőmérséklet növekedésénél jóval nagyobb melegedést – vagy inkább forrósodást – leszünk kénytelenek elviselni, olyannyira, hogy az évszázad végére a különböző fokozatú hőségriasztások gyakorisága akár tízszeresére nőhet. Mindemellett a csapadékeloszlás is szélsőségesebbé válik: még csapadékosabb teleink és még szárazabb nyaraink lehetnek.

A küszöbön álló klímakatasztrófáról, valamint a szemünk előtt zajló ökológiai katasztrófáról beszélt előadásában Szathmáry Eörs, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának elnöke, aki szintén hangsúlyozta, hogy a jelenlegi életmódunk és gazdasági berendezkedésünk mára fenntarthatatlanná vált, és jelentős irányváltás híján az emberi civilizáció jó eséllyel összeomlik.

Címlapkép forrása: Shutterstock

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img