Azt írják, azok a műtrágyagyárak is leálltak, amelyek tengerpartok közelében vannak, és esetenként saját ammónialefejtővel rendelkeznek. Pár héttel ezelőtt a péti Nitrogénművek is leállította a termelést a magas földgázárak miatt, amelyek mellett olyan mértékű áremelést kellene végrehajtani, hogy arra már nem lenne kereslet – mondja Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa az Indexnek.
Durva becslése szerint
A MEGAWATTÓRÁNKÉNT 300 EURÓS FÖLDGÁZBÓL TONNÁNKÉNT 1300–1500 EURÓS NITROGÉNMŰTRÁGYÁT LEHET ELŐÁLLÍTANI,
Ez 405 eurós forintárfolyammal számolva 526 500–607 500 forintos tonnánkénti árat jelentene, ezt azonban az aszálykárokkal sújtott növénytermesztők nem tudnák kigazdálkodni.
A pétfürdői, 450 millió euróból nemrég korszerűsített gyár leállítására, és az ismételten előrehozott karbantartásra azután került sor, hogy az őszi mezőgazdasági szezonkezdetre a raktáraikat feltöltötték nitrogénműtrágyákból.
A milliárdos magyar leszögezte, hogy a belföldi piac ellátása az elsődleges céljuk, pedig akkora az európai kereslet, hogy exportra egy nap alatt el lehetne adni a teljes raktárkészletet.
Elmondása szerint a teljes uniós műtrágya-előállításból a kieső gyártási kapacitásokat még akkor sem lehetne már pótolni, ha lenne is megfizethető árú földgáz. A Nitrogénművek leállása 120 ezer tonnás mínusz egy hónapban, és nagyságrendileg ekkora hiányt jelent a marosvásárhelyi vagy a horvát gyár pihenőre küldése is. A hiány újabb termékár-emelkedéshez vezet az uniós piacokon, aminek hatása a takarmánygyártástól kezdve az állattenyésztésen és az élelmiszeriparon át előbb-utóbb elér a fogyasztókig is – figyelmeztetett Bige.
Ha leállnak a gyárak, az áttételes hatások miatt mindez további óriási inflációemelkedést és munkanélküliséget jelent.
A címlapkép forrása: Getty Images