Sohasem volt még ilyen magas a szén-dioxid-kvóták ára, és ez még csak a kezdet

Ezt olvasta már?

Koronavírus: sorra nyitnak az országok, de még mindig a járvánnyal küzd a fél világ

A John Hopkins University adatai szerint globálisan 163 319 100 koronavírusos eset diagnosztizálása történt meg a járvány kezdete óta, 3 473 500 fertőzött vesztette...

Visszaesett a német gazdaság

Németország hazai összterméke (GDP) 3,4 százalékkal csökkent az első negyedévben az egy évvel korábbihoz és 1,8 százalékkal az előző három hónaphoz képest - közölte...

Októberig lehet személyi igazolvánnyal utazni az Egyesült Királyságba

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos...

Zacher Gábor: még egy ilyen hullám összeroppantaná az egészségügyet

Az egészségügyi rendszert a poszt-Covid kezelések is megterhelik majd, de nem annyira, mint maga a járvány – mondta Zacher Gábor. A most életbe lépő...

Rekordáron a szén-dioxid-kvóták

Sohasem volt még ilyen magas a szén-dioxid-kvóták ára az Európai Unióban, amely a napokban már 50 euró / tonna fölé kúszott, és alaposan megemeli a környezetszennyező tevékenységet folytató vállalatok költségeit.

Látható, hogy az árak 2017 óta gyakorlatilag folyamatosan emelkednek, bár a koronavírus-járvány miatt volt egy jelentősebb visszaesés, de ez csak átmenetinek bizonyult, és azóta töretlenül egyre drágulnak a szén-dioxid-kvóták.

Az árak emelkedése részben annak köszönhető, hogy az Európai Unió szigorít a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos céljain. Még tavaly decemberben az Európai Tanács úgy döntött, hogy a korábbi 40 százalékról legalább 55 százalékra emelné meg a 2030-as uniós klímacélt, vagyis a korábbinál nagyobb mértékben csökkentenék a károsanyag-kibocsátást az 1990-es referenciaszinthez képest.

Na, de mi köze van a szigorúbb klímacéloknak a szén-dioxid-kvótákhoz?

Ennek megértéséhez alapvetően azt kell látni, hogy a szén-dioxid-kvóták árfolyamát alapvetően az Európai Unió Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszere, az úgynevezett EU ETS működési mechanizmusa határozza meg. Ennek keretében az EU rendszerszinten határozza meg, hogy mekkora a maximálisan megengedett károsanyag-kibocsátás mértéke egy évben, és ehhez az EU ETS hatálya alá tartozó vállalatoknak is alkalmazkodnia kell.

Jelenleg a kibocsátás-kereskedelmi rendszer nem vonatkozik minden szennyezőre, hanem alapvetően az áram- és hőtermelőkre, a feldolgozóipari társaságokra (pl. olajfinomítók, acél- és cementgyártók, vegyipar), és a légiipar szereplőire érvényes. Az egyes szektorok szabályozása között is vannak jelentős eltérések. Egyes esetekben a rendszer hatálya alá tartozó szereplők ingyen juthatnak hozzá a kvótákhoz, míg más esetekben aukción kell érte fizetniük, és a másodlagos piacon is megvásárolhatóak.

Egy szén-dioxid-kvóta egy tonna szén-dioxid vagy azzal ekvivalens károsanyag kibocsátására ad jogosultságot.

Magyarán minél többet szennyez egy szereplő, annál többet kell érte fizetnie, ami hosszú távon arra ösztönöz – emelkedő árakat feltételezve -, hogy környezetbarát beruházások révén csökkentse a szennyezését. Azzal tehát, hogy szigorít a klímacéljain az EU, az azt is jelenti, hogy a jelenleginél is nagyobb mértékben kell visszavágnia a károsanyag-kibocsátás mértékét, ami alacsonyabb éves szennyezést jelent, kevesebb elérhető kvótát, és így magasabb árakat.

Várhatóan júniusban derülnek majd ki további részletek a rendszer reformjával kapcsolatban és arra vonatkozóan, hogy ez mit jelent a kvótakereskedelemre nézve, de az árfolyamokat elnézve a piaci szereplők is a nagyobb szigorításra számítanak.

Jöhetnek a 100 dolláros szén-dioxid-kvóták?

Mostanában ez a kérdés az olajárak kapcsán is felmerült már, de elnézve az elmúlt hónapok trendjét ez jogosan feltehető a szén-dioxid-kvótákkal kapcsolatban is.

Egyes elemzők úgy gondolják, hogy a szén-dioxid-kvóták árának nagyjából 100 euró körül kellene mozognia tonnánként ahhoz, hogy sürgősen ösztönözze a piaci szereplőket a környezetbarát technológiák kialakítására (pl. hidrogén). Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a magasabb kvótaárak és költségek megemelnék többek között a nagykereskedelmi áramárakat is, amely meg az ipari szereplők számára hozna drágulást és így tovább, tehát tovagyűrűző hatásai is lehetnek (pl. fogyasztói árakban).

Az év eleje óta mintegy 60 százalékkal emelkedett a szén-dioxid-kvóta árfolyama, és ezzel együtt az egyik legjobban teljesítő „árupiaci” termék volt, és jelenleg közel 52 euró / tonnán áll.

Az opciós kereskedési adatok pedig azt sugallják, hogy további drágulás jöhet idén, ami összhangban áll az EU-s szigorítási törekvésekkel is. Több nagy pozíció is arra fogad, hogy az árak elérhetik akár a 100 eurót is az év végére, ez persze nem jelent garanciát. Az opciók árjegyzésével foglalkozó Grey Epoch elnöke, Ken Schneider szerint:

A mostani rali egy nagy része spekulatív pozíciókhoz köthető, vagyis olyan szereplőkhöz, akiknek nem szükséges megfelelnie az EU ETS követelményeinek.

Arra egyelőre nem sok jel utal, hogy az EU közbeavatkozna, például az Európai Bizottság alelnöke és klímaügyi vezetője, Frans Timmermans, azt mondta, hogy az áraknak emelkedniük kell a klímacélok elérése érdekében.

Átalakítások várhatóak a rendszerben

Említettük, hogy az Európai Uniós Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszer jelenleg nem egységes abban a tekintetben, hogy eltérő szektorokra eltérő szabályok vonatkoznak, illetve annak hatálya alá csak a piaci szennyezők egy része tartozik. Részletek ugyan majd csak júniusban fognak kiderülni a tervezett átalakításokkal kapcsolatban, de azért a főbb irányokkal kapcsolatban már vannak elképzelések:

  • A rendszer egységesítése: az EU ETS jelenleg csak bizonyos szektorokra vonatkozik, míg más esetekben különböző nemzeti szintű klímapolitikák vannak érvényben, amelyek iránymutatással szolgálnak a károsanyag-kibocsátással kapcsolatban. Az egyik fontos irány tehát a mostaninál egységesebb rendszer létrehozása lehet, vagyis azt kiterjeszteni más szereplőkre is. Ezzel ugyanis elkerülhetővé válna, hogy a különböző szabályozások miatt a szennyezőkre más-más mértékű teher háruljon.
  • Fontos a versenyképesség is: a drágább szén-dioxid-kvótákkal járó egyik probléma a versenyképességre gyakorolt negatív hatás. A szennyezéssel járó egyre növekvő költségek ugyanis hátrányosan érinthetnek számos piaci szereplőt, akik a nemzetközi téren versenyeznek olyan vállalatokkal, akikre ezek a szabályok nem vonatkoznak. A klímacélok elérése mellett tehát az is fontos szempont, hogy azért a társaságok kompetitívek tudjanak maradni, ellenkező esetben ugyanis előfordulhat, hogy ezek a cégek külföldre szervezik ki tevékenységeiket – már ahol ez lehetséges -, ahol mondjuk lazább a szabályozás. Ez az úgynevezett „carbon leakage”, ami nem kívánatos sem az uniós munkaerőpiac, sem a gazdasági növekedés szempontjából. Arról nem is beszélve, hogy ha a kiszervezés olyan helyre történik, ahol a szabályozás kevésbé szigorú, akkor az a globális klímacélok elérését sem segíti. Ezt a mostani rendszer sok esetben ingyenes szén-dioxid-kvóták kiosztásával próbálja semlegesíteni, amit a leginkább veszélyeztetett szereplők kapnak (pl. acél- és cementgyártás, vegyipar).
  • Importvám / exporttámogatás: az ingyenes kvóták egyik alternatívája lehet például az EU-ba behozott termékekre kivetett karbonvám (BCA). Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy függetlenül attól, hogy egy terméket az EU-n belül gyártanak vagy import útján kerül be, ugyanolyan teherrel sújtanának az emissziók miatt. Ez azonban korántsem olyan egyszerű, mint ahogy hangzik és csak részleges megoldást jelentene a versenyképesség szempontjából. Az EU-n kívüli exportra termelő vállalatok ugyanis ugyanúgy fizetnének a károsanyag-kibocsátás után, és olyan szereplőkkel kell versenyezniük a globális piacon, akikre ez nem vonatkozik vagy eltérő mértékben. Ennek elkerülésére lehetne exporttámogatást adni a termelőknek, de ugyanakkor ez meg nem feltétlenül ösztönzi a károsanyag-kibocsátás csökkentését. Egy másik probléma, hogy az importvám költségeit a vállalatok átháríthatják a fogyasztókra is, tehát a nap végén az EU állampolgárai állnák az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás gazdasági költségeit. Végül technikai, jogi és szabályozói szempontból sem egyszerű a karbonvám megvalósítása (mely országokra vonatkozna, hogyan számolnák ki a kibocsátást stb.)

A problémák nagy része természetesen azzal lenne a legegyszerűbben kiküszöbölhető, ha a szén-dioxid-kvóták kereskedelme globálisan egységes lenne, ugyanakkor ez nem könnyű feladat, hiszen a legtöbb piacon még egységes nemzeti szabályozás sincs feltétlenül a kvótakereskedelemre, már ha egyáltalán van ilyen érvényben.

Címlapkép: Andrew Aitchison / In pictures via Getty Images

- Advertisement -
- Advertisement -

Legfrissebb a témában

Az amerikai kormányt aggasztja a lakásárak meredek emelkedése

"A lakásárak emelkedése aggodalomra ad okot, mert megnehezíti a lakhatást és a hozzáférést a lakásokhoz" - mondta Jen Psaki kedden. Elmondása szerint a kormány...

Megnyílt a La Casita, ami hivatalosan is a legcukibb hely a városban

Levesek és főzelékek Mamma mia! Cukormentes Igen, jól olvastátok! ...

Nagyiféle sütikre és zserbófagyira bukkantunk a Kazinczy utcában

Megúszós sütik Tökéletes nyári desszert! Mindig nagyon inspiráló olyan emberekkel találkozni, akik megelégelve a mókuskereket,...

Az édes ízek nyertek múlt héten

Ezt igazából gyerek nélkül is lehet élvezni 😀 Megúszós sütik Tökéletes nyári desszert!...

Két év előkészület után megnyitott Pesti István séf új étterme Tatán

Levesek és főzelékek Mamma mia! Cukormentes Igen, jól olvastátok! ...
- Advertisement -

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -