Robotkutya tartja rettegésben az ereklyevadászokat Pompejiben

Ezt olvasta már?

Kevés szürreálisabb élményben lehet része annak, aki haláltusájában megkövesedett emberek és színpompás pajzán freskók alakjai, nimfái és istenei között egyszer csak szembetalálkozik Spottal, a Boston Dynamics biztonsági őrkutyájával. Nem hallucináció ez, a csarnok elontott oszlopai közt nem lebegő rémalak integet, hanem egy érzékelőkkel és kamerákkal felszerelt high-tech négylábú figyel, akinek feje helyén lámpa világít, az orra pedig egy wifiantenna. Spot vékony lábain lankadatlanul pattogva járja az ókori római város utcáit, közben éberen pásztáz. A legkisebb résekbe is belenéz, a legszűkebb járatokba is behatol. Lépcső számára nem akadály, de egy ajtót is kinyit, ha kell.

A Pompeji Régészeti Park ugyanis állományba vett egy robotkutyát, akinek munkaköri leírásában a romváros vérmes védelme, a nehezen megközelíthető helyek szerkezeti hibáinak felderítése és legfőképpen az ereklyevadászok lefülelése szerepel.

Éjszakai műszakra lett beosztva,

amikor kiürül a romváros, és azokra a napokra, amikor turisták elől nappal is zárva van. Ilyenkor a város környékéről induló, kotrógépekkel fúrt illegális alagutak után kutat, amelyeken keresztül szabad a bejárás a műkincsekhez, miközben az alagutak statikailag meg is gyengíthetik a műemlék épületeket. Leginkább olyan helyekre specializálódott, amelyek műemléki szakemberek számára túlságosan veszélyesek, netán túl szűkek.

Pompeji jelentősége felbecsülhetetlen. A Vezúv kitörése és hamuesője pusztította és temette el (és szerencsére konzerválta) időszámításunk után 79-ben. 1746-ig kellett várni, hogy újra felfedezzék. Amit találtak, egyszerre volt sokkoló és lenyűgöző. Kővé dermedt lakói csodálatos épületekben, pazar mozaikok és freskók között feküdtek. Habár több ókori templom, szentély is fennmaradt a római korból, Pompeji azon kevés műemlék együttesek egyike, amely bepillantást enged az emberek hétköznapi életébe. Alaposan meg is hökkenhettek és zavarba kerülhettek a freskókat feltáró katolikus régészek, hogy akkoriban mennyire egyértelmű erotikus és fallikus kultusz tombolt.

Felhőtlen dolce vita 

Virágkorában körülbelül húszezren lakhattak a Nápoly melletti tengerparti városban, amelynek egyik legvirágzóbb üzlete a prostitúció volt. Feljegyzések szerint az üdülni vágyó ókori rómaiak éppen Pompejit és környékét kultiválták a legjobban. A bormérések pincéiben több mint két tucat olyan helyiséget találtak, amelyekben a kéjhölgyek fogadták vendégeiket.

A turisták egyik kedvence vitathatatlanul a Lupanar, a kiásott pompeji bordély. Belső falait mindenfelé erotikus festmények borítják, de szó sincs parnasszusi esztétikáról, az igénybe vehető szolgáltatások széles körét mutatják be kendőzetlenül. Megkímélte a vulkáni hamu a kéjüzletek privát helyszíneit, a kőágyakat is, amelyek igencsak spártai pásztorórákra engednek következtetni.

De bemehetünk Lucius Caecilius Iucundus bankár otthonába is, és körbenézhetünk a feltételezhetően egykori belső térben. Házi oltárán egy, a végzetes 79-es kitörést 17 évvel megelőző földrengés jelenetét örökíttette meg (szinte fátumszerűen).

Akkoriban a Vezúvot kialudt vulkánnak hitték,

ezért építkeztek gyanútlanul közvetlenül a tövébe és élték önfeledt, vidám életüket a pompejiek. A sors fintora, hogy amikor 79-ben kitört a hegy, éppen Vulcanus ünnepét ülték. A római mitológiában ő volt a tűz istene, na és Vénusz szerelemistennő férje, aki amikor csak módja adódott rá, megcsalta.

[embedded content]

Bámulatos időutazás Pompeji világa 440 ezer négyzetméteren. Nem csoda, hogy a buja ókori emlékek mágnesként vonzzák az ereklyevadászokat. A 75 ezer dolláros robotkutya azonban nem játék, nem hibázik és nem tréfál. A gyártó kötelezi is a vásárlókat, hogy a szerződési feltételekben vegyék tudomásul, hogy „nem biztonságos otthoni használatra, és Spotot még véletlenül se engedjék szabadon gyerekek közelében”.

(Borítókép: Egy régi épület oszlopai Pompejiben. Fotó: De Agostini / Getty Images)

 

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában