Összejöhet a globális adóalku újabb fázisa, nagyobb nyomás alá kerülhet Magyarország

Ezt olvasta már?

A június eleji G7-csúcstalálkozó alkuja után a múlt héten az OECD kibővített platformján a 139-ből 130 tagállam szintén rábólintott a keretszabályokra, Magyarország azonban kimaradt belőle három másik uniós tagállammal együtt (Írország és Észtország is ellenezte a kereteket, Ciprus pedig nem is vett részt az OECD-egyeztetéseken).

A magyar kormány indokait a minap Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára foglalta össze, miszerint a 130 ország jelentős része csak kényszerből bólintott rá a még minden részletében nem tisztázott, de egy lényeges ponton az utolsó pillanatban módosított alkura. Utóbbi miatt Izer szerint súlyos versenyhátrányba kerülhetnek majd az uniós cégek a nemzetközi porondon az anyavállalatokra, illetve az állami támogatásokra vonatkozó szigorúbb szabályok miatt és azt is felrótta, hogy az egész megállapodás csak a társasági adóra koncentrál, miközben a cégeket számos más teher is sújtja.

Az államtitkár egyébként rögzítette, hogy a magyar kormány támogatja az OECD-javaslat első pillérét, amely az adóztatási jogok újraelosztásáról szól – eredetileg a digitális cégek, mostanra egy szélesebb kör esetében. A legalább 15%-ban meghatározott effektív társasági adóról szóló második pillért viszont csak addig a pontig támogatja a magyar kormány, amíg az csak a mesterséges adóelkerülési struktúrák visszaszorításáról szól, nem pedig a valós gazdasági tevékenységből keletkezett profitok rontására, mert az adóztatás minden ország szuverén joga és az adóversenyhez ebben az értelemben ragaszkodni akar a magyar kormány.

A fenti keret után a Reuters azt írja, hogy mivel a 130 ország rábólintott az elvi keretekre, lényegében biztosra vehető, hogy a péntek-szombati velencei G20-csúcstalálkozón is rábólintanak a pénzügyminiszterek a tervre, így tovább haladhat a végső keretek kidolgozása felé a folyamat. Ez leghamarabb őszre várható, és ha minden érintett ország be tudná ültetni a saját jogrendszerébe 2022 során a kialakított szabályokat, akkor

akár már 2023-tól is hatályba léphetne a globális alku és itt kezdődnek a problémák.

A hírügynökség szerint ezek a távolabbi jövőbe csúsztathatják az az egész megállapodás valósággá válását, mert

  • Az alku egyik pillére az amerikai tech-cégekre vonatkozó uniós adókat is eltörölné, miközben van már róla érvényes uniós állam- és kormányfői döntés, hogy a helyreállítási alap finanszírozásához ki fognak vetni egy digitális adót az EU-ban. A két cél tehát összeütközik, bár a G7-csúcson a német és a francia pénzügyminiszter már ígéretet tett rá, hogy uniós berkekben is elrendezik majd az amerikai tech-cégeknek hátrányos uniós adók ügyét.
  • A formálódó globális adóalku unión belüli kikényszerítéséhez az a legcélszerűbb, ha egy uniós jogszabályt alkotnak, csakhogy ennek elfogadásához egyhangú jóváhagyás kell minden tagállam részéről (hiszen az adóztatás alapesetben tagállami kompetencia), márpedig az, hogy a mostani OECD-alkuból kimaradt négy uniós tagállam, jól érzékelteti a nehézségeket. (Az OECD-egyeztetéseken az ír, az észt és a magyar kormány részt vett, a ciprusi pedig még abból is kimaradt, pedig EU-tag, így jön össze a négy kimaradó EU-tag.)

A hírügynökség azt a tervezett menetrendet vázolja, hogy októberig kialakítják az adóalku végső szabályait, majd a 2022 első felében sorra kerülő francia EU-elnökség alatt vinnék döntésre a dolgot az unión belül a végső adójogszabályról és azt vázolja, hogy ebben az időszakban jöhet majd még nagyobb nyomás a kimaradni szándékozó tagállamokra.

Nyomás alá kerülhet a három kimaradó ország, hogy változtasson az álláspontján

– jelentette ki az egyeztetésekre rálátó, névtelenséget kérő forrás a hírügynökségnek. Egy másik forrás szerint míg az ír és az észt kormány meggyőzhetőbbnek tűnik, addig a magyar kormány pozíciójának megfordítása nehezebb lehet. Emellett az egész OECD-egyeztetésből kimaradó ciprusi kormányt is meg kellene még győzni, hiszen ők is EU-tagok.

Mindezek mellett még az amerikai törvényhozásban is mutatkoznak akadályok a globális adóalku előtt, mert ha az Egyesült Államoknak a bilaterális adómegállapodásait is meg kellene változtatnia a végső globális adóalkura tekintettel, akkor ahhoz kétharmados többség lenne szükséges a Szenátusban, ami kérdéses, hogy összejön-e.

Címlapkép forrása: Alexandros Michailidis, Európai Unió, Európai Tanács médiatára

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img