Őrülten kimerítő a kemény gondolkozás

Ezt olvasta már?

Midőn ezt a cikket írni kezdtem, a nap első sugarai épp csak bevilágították az eget, csicseregtek a hajnali pacsirták és rigók. Most, hogy közeledek a befejezéshez, lement a nap, lehűlt az idő. Mi történt közben: az intenzív kognitív munka annyira lefárasztotta az agyamat, hogy mentálisan teljesen kimerültem, és alig haladt a munka. Szerencsére a  kutatók megtalálták ennek a magyarázatát, és arra is rájöttek, hogy miért érezzük magunkat kimerültnek az intenzív gondolkodás miatt. 

Az új tanulmány szerzői, Mathias Pessiglione, a párizsi Pitié-Salpêtrière Egyetem munkatársa és kollégája, Antonius Wiehler azt akarták feltárni, mi is a mentális fáradtság. Miért nem tud az agy olyan lankadatlanul működni, mint például egy számtógép? A hipotézisük az volt, hogy az okok az idegi tevékenységből származó, potenciálisan toxikus anyagok felhalmozódásában keresendők.

Mérgező melléktermékek

Vizsgálataikról a Current Biologyban számoltak be, és az eredmények azt mutatják, ha az intenzív kognitív munka több órán át tart, az káros anyagok növekedését okozhatja az agy prefrontális kéregnek nevezett területén.

Ez az elváltozás megváltoztatja a döntések feletti kontrollt, így az ember olyan könnyebb tevékenységek felé fordul, amik nem igényelnek erőfeszítést kognitív fáradtság idején. Korábbi elméletek a fáradtságot csak az agy által generált illúziónak tartották, ami arra kényszerítette az embert, hogy tartson szünetet, és csináljon valami örömtelibb dolgot. De az új kutatás szerint a kimerítő kognitív munka valódi funkcionális elváltozásokat eredményez, a fáradtság pedig azt jelzi, hogy az agyműködés integritásának megőrzése érdekében tartsunk szünetet a munkában.

A kísérletek során két embercsoportot vizsgáltak: azokat, akiknek erősen kellett gondolkodniuk, és azokat, akiknek viszonylag könnyebb kognitív feladataik voltak.

Csak a kemény munkát végző csoportban látták a fáradtság jeleit, például a pupilla tágulásának csökkenését. Ők egy idő után a ráérős, jutalmat ígérő és kis erőfeszítéssel végrehajtható feladatok felé mozdultak, az agy glutamátszintje pedig megemelkedett. Nehezebbé vált a prefrontális kéreg aktiválása, így a kognitív kontrolljuk is rosszabbul működött.

Agyszabályozás

Tudjuk valahogy korlátozni az agyunkat, hogy ne gondolkodjon olyan keményen? Pessiglione azt mondja, limitálni nem lehet, de az alvás, a pihenés segít feltöltődni az agynak.

Vannak bizonyítékok arra, hogy a glutamát alvás közben kiürül a szinapszisokból.

Hozzáteszi: kerüljük a fontos döntések meghozatalát, amikor fáradtak vagyunk!

A jövőbeli kutatások arra fókuszálnak majd, miért tűnik a prefrontális kéreg különösen érzékenynek a glutamát felhalmozódására és a fáradtságra. De az is foglalkoztatja a tudósokat, hogy vajon az agyban a fáradtság markerei előre jelezhetik-e az egészségi állapotból, például a depresszióból vagy a rákból való felépülést.

Ebből a kutatásból teljesen logikusan következik, hogy a késő délután munkából fáradtan hazatérő emberek buta tévéműsorok előtt találják magukat, és csak órák múlva veszik észre, hogy nem csináltak semmit, de az agyukat sikerült abszolút kiüríteni.

(Borítókép: Sarah Mason / Getty Images Hungary)

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában