Őrült felelősséget visz az állami egészségügyi ellátás – Hogyan lehet ebben partner a magánegészségügy?

Ezt olvasta már?

Fábián Lajos, az Egészségügyi Tagozat elnöke, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) társelnöke ismertette, hogy 2019 végén kezdtek építkezni, ma már tagozatként működnek, amely 6 szekcióból áll, komoly és jó nevű szakembereket nyert meg elnököknek, akik a konferencia egyik panelbeszélgetésen osztották meg gondolataikat, “legyen béke, rend és haladás az egészségügyben!” mottó mellett.

Magyarország nincs kész az 5 csillagos egészségügyi szolgáltatásra, de békére, rendre és haladásra az egészségügyben, amelyek a VOSZ jelszavai, annál inkább – hangsúlyozta Fábián Lajos.

A magánegészségügy nem önmagában létezik, az a magyar egészségügyi rendszer része. De mégis mennyire a szerves része és mit kellene ahhoz tenni, hogy az állami és magán rendszer közötti együttműködés optimális legyen? Egyebek mellett erre kereste a választ Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója az előadást követő panelbeszélgetésben.

Békássy Szabolcs, az alapellátás és fogászati ellátás szekció elnöke elmondta, hogy az egészségügyi ellátórendszernek van olyan része, amely közfinanszírozott, de különböző magántulajdonban lévő vállalkozások működtetik a szolgáltatást. Az alapellátás pont ilyen, 6 ezer háziorvosi szolgáltató biztosítja, számos probléma feszíti, példaként említette az elöregedő háziorvosi korfát vagy a körzetek határainak körét. Szándékosan nem a betöltetlen körzetek számít említette, sokkal inkább arról az oldalról kellene megközelíteni, hogy a jelenlegi háziorvosi körzetek optimális üzemméret mentén szerveződnek-e, nincsen-e szükség ezen a területen beavatkozásra. Nem a betöltetlen körzetek az egyetlen mutatói a problémának – szögezte le, megjegyezve, hogy OECD-s, EU-s összehasonlításban a lakosságszámra jutó orvosszám tekintetében a Magyarország helyzete átlagosnak jellemezhető.

Fel kellene kelteni a hallgatók érdeklődését a családorvoslára, a szakképzési rendszer átalakítása is szükséges ahhoz, hogy ezt a pályát hivatásként válasszák a fiatalok. Az elkövetkezendő években a humánerőforrás probléma fokozódni fog a tömeges nyugdíjba vonulás miatt, ez szervezési kérdés. Tavaly 75 millió betegtalálkozásra került sor idehaza, ez egy elképesztő volumen, korábban 60 millió körül volt az esetszám. A háziorvosok hatásköreinek bővülnie kell, ez összhangban van a kormány törekvéseivel.

Békássy Szabolcs rendkívül fontosnak tartja a betegutak tisztázását, a magánegészségügyi ellátással való kapcsolat erősítését, valamint a magán- és a közfinanszírozott betegutak rendezését, emellett várja a jövőben az ellátások hatékonyságának a növekedését.

Az egészségügy innovációkon keresztül fejlődik – hangsúlyozta Skorán Ottó, az egészségügyi innováció és informatika szekció elnöke, ismertetve, hogy az orvoslás teljesen át fog alakulni. Példaként említette, hogy érdemes visszagondolni arra, hogy 5 évvel ezelőtt hogyan folyt a gyógyítás. Az innovációban össze kellene fogni, elképesztő adatot gyűjtenek össze a gyógyítás során az intézmények, ugyanakkor a feldolgozásuk még a kőkorszakban van. Üdvözölte a mesterséges innovációra építő cégek jelenlétét, amelyek a fejlődés hasznára lehetnek. Leszögezte:

minden szinten együttműködésre lenne szükség ahhoz, hogy egészségesebb emberek éljenek az országban, továbbá cél a rendezett viszonyok kialakítása, a magánegészségügynek pedig szerves része kellene lennie a teljes egészségügyi ellátásban.

Gyarmati János, a diagnosztikai szekció elnöke arról beszélt, hogy magánszolgáltatók nem kapják meg azokat a plusz forrásokat, amelyeket egy közfinanszírozott kórház megkap, például a bérek tekintetében, ez pedig bérfeszültséget generál az állami és a magánszektor által foglalkoztatottak között. Az energiaválság a képalkotó és labordiagnosztikát érinti majd a legjobban a többi egészségügyi szegmenshez képest. Megjegyezte ugyanakkor, hogy elbocsátásokban nem kell gondolkodni, mivel így sem elegendő a létszám a szektorban. Egy rendkívül fontos szempontot is behozott a beszélgetésbe: a jövőben erőteljesebben kellene foglalkozni a páciens edukációval, mivel sokan fordulnak úgy szolgáltatóhoz, amire nem lenne valójában szükség. Ezt részben innovációs módszerekkel kellene fejleszteni. Arra a kérdésre, hogy mi határozhatja meg a szektor következő 1 évét, úgy fogalmazott, hogy leginkább a túlélés, de bízik abban, hogy mindeközben a jövőben prioritásként kezelik majd az együtt cselekvést, együtt gondolkodást az állami és magán egészségügyi rendszer képviselői, az átláthatóbb, jobban működő rendszer érdekében. 

Kirschner András, a járóbeteg-, és foglakozásegészségügyi ellátás szekció elnöke szerint van egy előremutató folyamat abban, hogy az állami és magáegészségügyi szolgáltatók elkezdtek kommunikálni. 1500-an látnak el foglakozásegészségügyi ellátást, a létszámhiány azonban jelentős. Az egyetemek a fő centrumai az orvosképzésnek, a szakorvosképzés helyek finanszírozása bővítésre szorul. Elindult a gondolkodás, hogy a foglakozásegészségügyi orvosoknak diagnosztikai és receptírási jogkörük legyen, az EESZT használatát számon kellene kérni annak érdekében, hogy az orvos teljes képet kapjon a beteg kórtörténetéről.

Rádai Tamás, az egészségügyi technológiai szekció elnöke azt emelte ki, hogy az állami egészségügyi intézményekre jellemző, hogy határidőn belül nem egyenlítik ki tartozásaikat, a rend érdekében ezen a területen előrelépésre van szükség. Az egészségügyet érintő kihívások kapcsán az emelkedett költségek, az elszálló infláció érvényesítését említette. Kemény alkuk várhatók a szállítók és a szolgáltatók között – vetítette előre. Az orvostechnikai eszközök beszerzését felül kellene vizsgálni, valamint minden olyan kezdeményezést támogatnak, amely a szolgáltatás minőségének fokozására irányul, a NEAK-nak jobban kell honorálnia azon szolgáltatókat, amelyek jobb minőségű szolgáltatást biztosítanak. Indokolt esetben lenne csak szabad dönteni az ár alapján, hogy ki nyerjen egy adott tendert. Rádai Tamás párbeszédet sürget annak érdekében, hogy a kiszámíthatatlan környezetben továbbra is előre tudjanak haladni. 

Csernavölgyi István, a szakorvosi fekvőbetegellátás szekció elnöke egyetért a problémákat taglaló panelistákkal. Fontos lenne, hogy olyan helyzet alakuljon az állami és a magánegészségügy között, amely a betegek érdekeit szolgálja. A saját intézményük, a Budai Egészségközpont felelősségére is rámutatott, amikor azt részletezte, hogy nemcsak magas színvonalon és elsőrangú kompetenciák mellett működtetik az intézményüket (NEAK-finanszírozás mellett), hanem a képzésben is részt kell venniük, ez pedig nemcsak pénzt feltételez, hanem felelősséget.

Őrült volumenű feladatot, felelősséget visz az állami ellátás, vannak olyan ellátási helyzetek, ahol együtt gondolkodva minden szereplő számára win-win szituáció valósulhatna meg, ehhez erősíteni kellene a magánegészségügyi szolgáltatókkal a párbeszédet.

És az elkötelezett gyógyítást nem szabad feladni – húzta alá.

Címlapkép forrása: Portfolio/Mónus Márton

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában