Nem fogadják el a tanárok Orbán Viktor ajánlatát – Újabb sztrájk jöhet a “nevetséges fizetések” miatt

Ezt olvasta már?

„Azonnal tárgyalást kezdeményezünk, amint felállt az új kormány. Nevetségesen kevésnek tartjuk a miniszterelnök által ezen a héten is belengetett idei 10 százalékos, és 3 év alatt 30 százalékos bérfejlesztést” – reagált Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője Orbán Viktor szerdai sajtótájékoztatóján tett kijelentésére, ahol újra előkerült a pedagógusok ügye.

A szakszervezeti vezető hozzátette, hogy a sztrájk alatt követelt 45 százalékos béremelési igényből nem engednek.

Hasonlóképp fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, aki szerint

a 45 százalékos emelés a minimális béremelési igényük, és csak az idei évre szól.

„Az Európai Bizottság közölte, hogy a béremelések egy részére akkor ad támogatást a magyar kormánynak, ha a tanári fizetéseket indexálják, magyarán az emelkedő diplomás átlagbér közelében kell, hogy legyen emelés minden évben. Többet nem szeretnénk, ha a kiharcolt fizetésemelések vásárlóértéke újra nagyot csökkenne” – érvelt Totyik Tamás. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt is megemlítette, hogy a technikai alkalmazottak bérét is növelni kellene, mert minimálbérért már nem lehet takarítót találni. „Az nem megoldás, hogy ezeket a munkákat kiszervezik, és a takarítók több helyre dolgoznak majd. Ha egy gyerek rosszul lesz, akkor a pedagógus takarít majd? A koronavírus-járvány alatt sem működött ez a rendszer” – idézte tapasztalataikat a szakszervezeti vezető.

Közölte azt is, hogy jelentős béremelést szeretnének kiharcolni a nevelést-oktatást segítőknek, vagyis az iskola- és óvodatitkároknak, a rendszergazdáknak, a gyógypedagógiai asszisztenseknek, a karbantartóknak is.

Egy kezdő pedagógus most bruttó 260 ezer forint alapbérre + 20 százalék bruttó ágazatai szakmai bérpótlékra jogosult. Ez nettóban számolva 207 ezer forint jövedelmet jelent.

Mivel a KSH szerint a magyarországi nettó átlagkereset 291 800 forint volt, ezért ettől a fizetési mutatótól 84 800 forinttal marad el a kezdő tanárok, tanítók bére. A pálya egyre kevésbé vonzó. Míg tavaly 9791-en jelentkeztek pedagógusképzésre a felsőoktatásban, addig idén már csak 8600-an jelölték be első helyen valamelyik pedagógusképzőt. A tapasztalat ráadásul az, hogy a felvett hallgatóknak általában egyötöde fog pályára állni, a többiek máshol keresnek megélhetést. Kiemelte:

Ha a kormány nem ismeri fel, hogy főleg a fiataloknak a bérét jelentősen emelni kell, akkor nem fogjuk tudni a pályára csábítani őket.

Mindenképpen mielőbb tárgyalni akarunk a kormánnyal, akárki lesz is a felelős a közoktatásért – hangsúlyozta Totyik Tamás.

Egyre többen mennek nyugdíjba a tanári pályáról, jóval többen, mint amennyien munkába állnak. „Indítunk majd egy fotókampányt. Azt kérjük a kollégáktól, hogy készítsenek fotósorozatot arról, hogy mennyi fiatal, középkorú és nyugdíj előtt álló kolléga dolgozik a tantestületben. Így érzékeltetjük majd, hogy milyen drámai módon emelkedik a tanári karok átlagéletkora” – közölte Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője. A munkaterhelés is rontja a helyzetet. Totyik Tamás szerint

Most már Oroszországot is lehagytuk a munkaterhelésben. Heti 27 órát tanítanak a magyar pedagógusok, pedig csak 22-26 óra közötti a törvényi előírás.

Tudunk olyan Heves megyei iskoláról, ahol heti 31 tanítási óra szerepel a tantárgyfelosztásban. Ezt egészségkárosodás nélkül nem lehet sokáig csinálni – fogalmazott meg egy másik alapvető problémát Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

Radó Péter, oktatáskutató a Portfolio-n megjelent korábbi cikkében rámutatott, hogy Magyarországon kiemelkedően nagy a pedagógusok munkaterhelése nemzetközi összevetésben. “Azok számára, akik heti 40 órát dolgoznak egy bankban, étteremben vagy karosszérialakatos műhelyben, a heti 26 óra nem tűnhet soknak. Ez egészen addig így van, amíg szét nem választjuk a pedagógusok óraterhelését és teljes munkaterhelését. Az oktatásban általánosan elfogadott számítás szerint egy tanórára újabb egy órányi munkát kell(ene) számolni, amely részben azt szolgálja, hogy a pedagógusok felkészüljenek az órára, részben pedig azt, hogy értékeljék a tanulók munkáját” – írta Radó. Rámutat:

HA ENNÉL KEVESEBB IDŐ JUT FELKÉSZÜLÉSRE ÉS ÉRTÉKELÉSRE, AZ KIZÁRJA, HOGY A PEDAGÓGUSOK JÓL VÉGEZZÉK A MUNKÁJUKAT.

A pedagógusok előírt munkaterhelése néhány európai országban (óra)
Ország Munkaidő Iskolában töltött idő Kötelező tanórák száma
Ausztria 40 17-18
Bulgária 40 16-19
Csehország 40 14
Dánia 37
Egyesült Királyság 32
Finnország 21 14-17
Görögország 30 30 23
Lengyelország 40
Luxemburg 40 24 22
Magyarország 40 32 22-26
Németország 40 14
Norvégia 38 31 18
Portugália 35 24 22
Románia 40 18
Spanyolország 38 30 18-21
Szlovákia 38 17
Forrás: T-Tudok

„Mi heti 26 óra átlag tanítási órát érzékelünk, de sok az eseti helyettesítés, amit ráadásul ki sem fizetnek túlóraként. A tényleges munkaideje egy-egy tanárnak heti 50-60 óra. Ezt mindenképpen csökkenteni kell” – mondta el Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.

A tanárok érdekeit képviselő szakszervezetek szerint a fix, heti 22 tanítási óra lenne a megfelelő, de már a heti fix 24 órára csökkenő terheléssel is kiegyeznének átmenetileg. A szakszervezeti vezetők közölték azt is, hogy amíg megalakul az új kormány, addig a kollégáik körében felmérik, hogy milyen problémákat tapasztalnak még. A sztrájkbizottsági tárgyalásokon ugyanis egy átfogó megoldási javaslatcsomaggal szeretnének előrukkolni.

Címlapkép: Getty Images

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában