A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Svédország a koronavírus-járvány megjelenésekor eltérő megközelítést alkalmazott, mint a legtöbb európai ország, az északiakra így az egész első hullám idején ráégett az egyediség és a különutasság képe. A „svéd modellként” elhíresült járványkezelésnek Magyarországon is valódi kultusza alakult ki, és a járványterjedés sajátosságait nem értők egyszerre kiáltották ki a modell győzelmét szeptember elején. A felületes értelmezések és érzelmi elköteleződés helyett azonban érdemes a svéd járványkezelést részleteiben vizsgálni, és a társadalmi-gazdasági-egészségügyi vonatkozásokat külön-külön számba venni, ha meg akarjuk érteni Svédország és a koronavírus kapcsolatát.
A Portfolio legújabb podcastjében Élő Anita, a Válasz Online egészségügyi szakújságírója és társalapítója, Zsoldos Ákos, a Portfolio makrogazdasági rovatának elemzője Orosz Márton szerkesztővel beszélget a sokakat megosztó kérdésről.
Hallgass és kövess minket Spotify-on és iTunes-on is!
A beszélgetés során elhangzott, hogy a svéd járványkezelést valójában nem is lehet élesen leválasztani a többi európai járványkezelési megoldásról, és nem is biztos, hogy ezért kapott ekkora felhajtást a „svéd modell”. Beszélni viszont mindenképp kell róla, mert sokan a svéd járványkezelésre hivatkozva gondolják úgy, hogy szabályok és a mindennapi aktivitásunk korlátozása nélkül visszaszorítható a járvány.
Nem is tévedhetnének nagyobbat.
Aki azt állítja ugyanis, hogy a svédek szigorú korlátozások nélkül is vissza tudták szorítani a járványt, megakadályozva a tömeges halálozásokat, az semennyire nem ismeri a „svéd modellt.”
Címlapkép: Getty Images