Mi a minimálbér?
A minimálbér vagy másnéven kötelező legkisebb munkabér beszédes elnevezése azt a bért jelenti, amelyet a munkavállalónak – teljes munkaidő esetén – a munkavégzéséért mindenképpen meg kell kapnia. A minimálbér összege nem lehet vita vagy egyezkedés tárgya, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a felek a munkaszerződésben nem állapodhatnak meg érvényesen a minimálbér összegénél alacsonyabb mértékű alapbérben.
Mi a garantált bérminimum? – A garantált bérminimum fogalma
A garantált bérminimum is egyfajta minimálbérként fogható fel, amelyet a legalább középfokú iskolai végzettséget, valamint középfokú szakképzettséget igénylő munkakörök esetén kell figyelembe venni.
A munkakör ellátásához szükséges képzettséget munkajogviszonyra vonatkozó szabály, a felek megállapodása, vagy adott esetben a munkáltató saját belső szabályzata határozhatja meg. A magasabb minimum összeg akkor jár, ha a munkavállaló rendelkezik (legalább) középfokú iskolai végzettséggel és olyan munkakört tölt be, amelyhez az adott képzettség szükséges. Ha a munkakör betöltésének nem feltétele a meghatározott szintű végzettség, akkor annak megléte esetén sem jogosult a munkavállaló a garantált bérminimumra.
Mitől függ a minimálbér és a garantált bérminimum?
A minimálbér és a garantált bérminimum mértékének megállapítása a Kormány feladata, amit minden évben meg is tesz, kormányrendelet formájában.
Miért van szükség minimálbérre és garantált bérminimumra?
A minimálbér és a garantált bérminimum mértékének a Kormány általi meghatározása sokak által vitatott beavatkozás, azonban elsődleges célja mégis a dolgozók megélhetésének egy minimális szinten való biztosítása.
Hány embert érint a minimálbér és a garantált bérminimum?
A KSH adatai szerint közel 570 ezer dolgozó keres legfeljebb garantált bérminimumot, vagyis bruttó 260 ezer forintot, ami
a teljes munkaidős foglalkoztatottak közel 20%-át jelenti.
Minimálbér emelés 2022-ben
Százalékban kifejezve a minimálbér 2021 évi összegéhez képest a 2022 minimálbér bruttó értéke átszámolva egy 19,5%-os emelésen esett át, ami jóval magasabb az elmúlt évek minimálbér és garantált bérminimum emeléseinél.
A minimálbér 2022 évi emelése azt jelenti, hogy, hogy 12 év alatt 100%-os emelkedés történt, vagyis a bruttó minimálbér megduplázódott Magyarországon. Érdemes megjegyezni azonban, hogy míg 2010-ben egy minimálbérre bejelentett dolgozó a bruttó fizetése 82%-át kapta kézhez, 2022-ben a terhek levonása után már jóval kevesebb, a bruttó bér 66,5%-a marad az alkalmazott zsebében (az adóreform részeként 2012-től megszűnt a minimálbéres dolgozó adójóváírási lehetősége).
A minimálbér emelés 2022-es következményei
Sokan örültek annak, amikor tavaly kiderült, hogy idén 20%-kal nőnek a legkisebb bérek. A minimálbért és a garantált bérminimumot keresők azért, mert jelentősen nő a fizetésük, a valamivel magasabb bérkategóriákban pedig azért, mert bíztak abban, hogy a bértorlódás elkerülése végett az ő keresetük is nagymértékben emelkedik. Ez így is történt.
A munkáltatók azonban nem igazán örültek a jelentős béremelésnek, még úgy sem, hogy közben csökkentek a járulékok. Mégpedig azért, mert a Covid-válság után megtépázott mérlegű vállalatok még a sebeiket nyalogatták. Úgy vélték, hogy egy olyan költségsokkot pedig, amit a legkisebb bérek jelentős emelése – és a több bérkategóriában ennek nyomán a felhajtóerő – okoz, csakis az árak drasztikus megemelésével tudnak majd kompenzálni. Ez is így történt.
A tanulság az, hogy általánosságban a bérköltség hosszabb távon nem emelhető jelentősen (a munkatermelékenységet bőven meghaladóan) úgy, hogy az ne okozzon
- vagy drasztikus áremelkedést
- vagy jelentős leépítést.
Ha ugyanis a gazdaság erős, a kereslet nő, akkor megindulnak az áremelések a vártnál nagyobb béremelések hatására. Ha viszont a gazdaság gyenge, akkor egy ilyen intézkedés növeli a munkanélküliséget. A Covid-helyreállás közepette sejteni lehetett, hogy az idei nagy béremelések miatt sokan nyúlnak majd hozzá az árakhoz. Éppen ezért írtuk már a 200 ezer forintos minimálbér felvetésekor, hogy a lépés könnyen elindíthatja az ár-bér spirált. Miután a gazdaság kifejezetten erős volt, amit később a választások előtti költekezés még meg is támogatott, így a kereslet érdemben növekedett az idei első félévben. Ennek hatására gyakorlatilag minden vállalat az áremelés felé fordult, miközben a bérek gyors emelkedése nem igazán „árazott ki” alacsony termelékenységű cégeket a piacról.
Álláspontok és várakozások a 2023-as minimálbér emelés előtt
Miután várhatóan jövőre (is) 15% körül alakul az infláció, így a munkavállalói oldal képviselői nehezen mennének bele a bértárgyaláson, hogy ennél kisebb mértékben nőjön a minimálbér 203-ban. A munkaadói oldal viszont a magas energiaárak és a gazdasági lassulás miatt óvatosabb. Mindenesetre a dolgozók biztosan nem érik be akkora minimálbéremeléssel, mint amekkora a válság előtti években (8%) volt tapasztalható, hanem annak legalább a dupláját szeretnék elérni, így könnyen majdnem ott találhatjuk magunkat a bérelvárások tekintetében, mint amekkora mértékben nőtt a minimálbér 2022-ben, csak sajnos most sokkal kedvezőtlenebb az inflációs helyzet.
Ahogyan arról beszámoltunk, Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke elnöke szerint nem kizárt a minimálbér 15 százalékos emelése, de még várni kell a megegyezésre. Emellett arra is utalt, hogy az inflációkövető béremeléshez a kormányzat segítségét kérik az elmúlt években megszokott munkáltatói adócsökkentés formájában.
A minimálbér és az ár-bér spirál
Amennyiben a minimálbér 2023-ban is 15% körüli mértékben növekszik, nehéz lesz megtörni a spirális hatást, éppen ezért mondják a közgazdászok, hogy a legjobb, ha be sem lépünk ebbe az utcába, mivel nem igazán emelhetőek úgy a bérek, hogy azt ne vigye el a béremelések miatti áremelkedés. Ezt mutatta be korábban Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza a Portfolion megjelent cikkében több példa alapján: a minimálbér jelentős emelésének az árát a háztartások fizetik meg, mert azt másképp nem lehet kigazdálkodni.
Lehetőségek a minimálbér 2023-as alakításánál
- Ha a közelgő gazdasági lassulás lazább munkapiachoz vezet, akkor az infláció és az inflációs várakozások visszatérhetnek a kezelhető tartományba. Ehhez a központi béremeléseknek (minimálbér, bérminimum) is visszafogottaknak kell lenniük. A lefelé csordogáló infláció pedig előbb-utóbb megteremti a terét a monetáris lazításnak.
- Ha viszont a közelgő lassulás (idei év vége, jövő év eleje) mégsem törné le eléggé az inflációt, az inflációs várakozások magasan maradnának, és a központi béremelések is impresszívek lesznek, akkor az ár-bér spirál sem tűnik el, és a jegybanknak még sokáig kell magas kamatokkal küzdenie a problémák ellen, érdemi és hosszan tartó reálgazdasági áldozatokat vállalva.
Fél évre szóló minimálbér emelés 2023-ban?
Az állóvizet Parragh László, az MKIK elnökének nyilatkozata kavarta fel.
Lehetséges, hogy azon kell majd elgondolkodni, hogy csak fél évre szóló minimálbér-megállapodás jöjjön létre
– mondta Parragh László a múlt héten, akinek a szavaira azért is érdemes figyelni, mert gyakran visszaköszönnek a kormányzati intézkedésekben. Vagyis könnyen lehet, hogy amennyiben a kormánynak „kell” alakítania a tárgyalásokat, olyan javaslatot tesz, amely csak fél évre döntene a minimálbérről.
Parragh László szavai egyébként logikusak abban a tekintetben, hogy – ahogy indokolta felvetését – a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben igen nehéz előre jelezni, hogy miként alakul a GDP-növekedés, az infláció mértéke, és hogyan változnak majd az energia- és nyersanyagárak. Vagyis, ha csak fél évre állapodnak meg a minimálbérről, akkor év közben, amikor már több információ rendelkezésre áll a gazdaságról, újra dönthetnek.
Ha azonban emlékeznek még a képviseletek arra, hogy mi történt a Covid-válság után, akkor elgondolkodnak majd az ajánlaton. Ugyanis nem is túl régen, 2021-ben mindösszesen 4%-kal nőtt a minimálbér, az is csak februártól, miután akkor sem tudtak megegyezni egymással a felek. A megállapodás értelmében azonban még abban az évben újra tárgyalni kellett volna a bérekről, ez azonban nem következett be. Pedig a GDP-növekedés jól alakult, miközben az infláció is elvitte a bérek vásárlóerejének növekedését. A tavalyi év második felében azonban már a 2022-es bártárgyalások kerültek fókuszba – a 20%-os, 200 ezer forintos bruttó minimálbérrel –, így elmaradtak a tárgyalások a 2021-es második béremelésről.
Könnyen lehet, hogy ugyanez a trükk húzódhat meg amögött, hogy bekerült a közbeszédbe a kétlépcsős béremelés kérdése a 2023-as minimálbér és bérminimum kapcsán. Nyilvánvalóan ez azt célozza, hogy az év eleji béremelési várakozások visszafogottabbak legyen a legkisebb bérek tekintetében, ha csak fél évre kell megegyezni, mondván, hogy az év második felében (ha a GDP jól alakul vagy az infláció a béremelkedésnél magasabb lesz) újra lehet tárgyalni a kérdésről. Két szempontból is fontos lenne a visszafogottabb béremelés:
- egyrészt a vállalatokat egyébként is sújtja a gazdaság lassulása és az energiaárak elszabadulása, ami miatt sokan nehéz helyzetbe kerülnek,
- másrészt meg kellene törni az ár-bér spirált, ami már nemcsak számos közgazdász, de a statisztikai hivatal szerint is itt van velünk.
A jövő év elején még 20% körüli inflációs adatok várhatóak, viszont ha a bérdinamika ennél érdemben alacsonyabb, az az aggregált kereslet csökkentésén keresztül mérsékli a vállalatok átárazási képességét is. És könnyen lehet, hogy – ahogy 2021-ben történt – végül nem, vagy csak jelképes lesz második béremelés, de az ár-bér spirálból nincs könnyű kiút.
A minimálbér összege 2022-ben
- 2022 minimálbér havibér esetén: bruttó 200.000 Ft/hó
- 2022 minimálbér hetibér esetén: bruttó 45.980 Ft/hét
- 2022 minimálbér napibér esetén: bruttó 9.200 Ft/nap
- 2022 minimálbér órabér esetén: bruttó 1.150 Ft/óra
A minimálbér összege az évek során
- 2018: 138.000 forint
- 2019: 149.000 forint
- 2020: 161.000 forint
- 2021: 167.400 forint
- 2022: 200.000 forint
A minimálbér összege 2022 előtti teljes listáját itt olvashatod.
Nettó minimálbér 2022
200 ezer forintos bruttó minimálbér (a családi adókedvezmény hatása nélkül számolt)
NETTÓ ÖSSZEGE 133 EZER FORINT.
A minimálbér nettó összege az elmúlt éveben
- 2018: 92.000 forint
- 2019: 99.000 forint
- 2020: 107.000 forint
- 2021: 111.300 forint
- 2022: 133.000 forint
A garantált bérminimum összege 2022-ben
A garantált bérminimum összege a minimálbér összegénél magasabb:
- 2022 garantált bérminimum havibér esetén: bruttó 260.000 Ft/hó
- 2022 garantált bérminimum esetén: bruttó 59.780 Ft/hét
- 2022 garantált bérminimum esetén: bruttó 11.960 Ft/nap
- 2022 garantált bérminimum esetén: bruttó 1.495 Ft/óra
Hogyan változott a garantált bérminimum 2022-ig?
A garantált bérminimum 2006-ban került bevezetésre, összege így alakult az azóta eltelt években:
- 2006: 68.800 forint
- 2007: 72.100 forint
- 2008: 82.800 forint
- 2009: 87.000 forint
- 2010: 89.500 forint
- 2011: 94.000 forint
- 2012: 108.000 forint
- 2013: 114.000 forint
- 2014: 118.000 forint
- 2015: 122.000 forint
- 2016: 129.000 forint
- 2017: 161.000 forint
- 2018: 180.500 forint
- 2019: 195.000 forint
- 2020: 210.600 forint
- 2021: 219.000 forint
- 2022: 260.000 forint
Minimálbér és garantált bérminimum részmunkaidő esetében
A munkavállaló és a munkáltató adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben (részmunkaidő) is megállapodhatnak. Részmunkaidő esetén a minimálbér és a garantált bérminimum mértékét a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.
Ez a gyakorlatban azt a helyzetet idézheti elő, hogy egy rövidebb teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló ténylegesen annyit dolgozik, mint a részmunkaidőben foglalkoztatott, azonban a minimálbér/garantált bérminimum teljes napi munkaidőre vonatkozó mértéke jár neki. Ezzel szemben a részmunkaidőben dolgozó munkavállaló részére a minimálbér arányosan csökkentett része jár (pl. 4 órás rövidebb teljes munkaidőben munkavállalónak a 200 ezer forint minimálbér jár, míg a szintén 4 órában dolgozó részmunkaidős dolgozónak csak ennek a fele).
Műszakpótlék minimálbér és garantált bérminimum esetében
A munkáltató és munkavállaló megállapodhatnak olyan alapbérben, amely a vasárnapi vagy munkaszüneti napi (rendes) munkaidőben való munkavégzés pótlékát, a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot is magában foglalja. A 2022-es viszonylatban nézve ez azt jelenti, hogy a munkavállaló részére járó 200 000 forintos minimálbér a felsorolt összes bérpótlékot is magában foglalja.
Alkalmazásához a felek kifejezett megállapodása szükséges, ami a munkavállaló hozzájárulását is feltételezi, azonban tipikusan olyan munkavállalói réteget érint a kérdés, ahol a dolgozók alkupozíciója jelentősen rosszabb a bértárgyalások során.
Címlapkép forrása: Getty Images