Milyen koronavírus-változatok terjednek ma hazánkban?

Ezt olvasta már?

Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

A legnagyobb magyar kládot (azaz hazai terjedésű fertőzési láncot) kialakító változat például az Egyesült Királyságban is megtalálható, de emellett több európai országban – köztük Dániában, Svájcban, Szerbiában és Luxemburgban – is megfigyelték a hazánkban jelenleg terjedő variánsokat, derült ki az eddigi legátfogóbb magyar tanulmányból, amely a koronavírust vizsgálja.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a koronavírus genomjában megjelenő mutációk döntő többségének nincs hatása a vírus biológiai viselkedésére. Ennek ellenére időnként bekövetkeznek olyan mutációk, amelyek befolyásolják a vírus fertőzőképességét vagy szervezetbeli viselkedését, ezért nagyon fontos, hogy detektálni tudjuk ezek felbukkanását és folyamatosan nyomon kövessük a terjedésüket. Ezt a célt szolgálja a WHO által létrehozott és működtetett GISAID adatbázis, amelyben az influenzavírusok mellett immár a COVID-19 megbetegedésért felelős kórokozó génszekvencia-adatait, továbbá a kapcsolódó klinikai és járványügyi (epidemiológiai) adatokat gyűjtik a világ minden országából. A magyarországi Virológiai Nemzeti Laboratórium jelenleg is együtt dolgozik a nemzetközi szervezettel, így a hazai adatok a nemzetközi vírusmonitorozásnak is fontos elemei – mutat rá Jakab Ferenc, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője.

Több nemzetközi kutatás is utal arra, hogy a vírus felszíni tüskefehérjéjében a D614G mutációt tartalmazó változat valamelyest fertőzőbb, mint az eredetileg Kínában kialakult vírus. Ugyanakkor, a mutáció vírusterjedésre gyakorolt hatásáról még keveset tudunk. Az is igazolható ugyanakkor, hogy a magyarországi első hullámot már szinte kizárólag ez a változat okozta, ezért az őszi járványhullám nagyobb kiterjedtségét ez a mutáció önmagában nem magyarázhatja – mondta Kemenesi Gábor vírológus, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa. “Egy másik említésre méltó mutációról kimutatták, hogy képessé teheti a vírust az immunrendszer kikerülésére. Ez a mutáció (N439K) szintén a vírus tüskefehérjéjét módosítja, aminek következtében az immunrendszer által termelt antitestek kevésbé képesek megkötni és semlegesíteni a kórokozót. Könnyen belátható, hogy egy ilyen mutáció kihívást jelenthet az oltási programok és az antitestbevitelen alapuló gyógyszeres kezelés számára. Habár a N439K mutáns vírusvariáns jelenleg 12 országban van jelen, szerencsére hazánkban csak egy mintában bukkant fel eddig és nem terjedt el” – fogalmazott.

Fontos kiemelni, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus genetikai állománya ugyan folyamatosan változik, de ez a változás viszonylag lassú folyamat más vírusok – például az influenzavírus – genetikai módosulásaihoz képest. Ennek köszönhetően a kutatók szerint az oltások fejlesztését egyelőre nem fenyegeti veszély, de a jövőbeli járványügyi eseményekre való felkészülés szempontjából lényeges szerepe van az új vírusváltozat valós idejű követésének. Így például az antitest-terápia optimális megválasztását nagyban segítheti, ha ismerjük, hogy egy adott földrajzi régióban milyen vírusváltozatok keringenek. Mivel a betegellátásban többféle terápiás antitest is rendelkezésre áll, egy adott antitestnek ellenálló vírusváltozat észlelése esetén jó alternatívát jelenthet egy másik antitest alkalmazása.

“Fontos megemlítenünk, hogy az eddig vizsgált genomok nem országos lefedettségűek, így elsősorban az északkelet-magyarországi régiót és a nagyobb egyetemi városokat reprezentálják. A hazai kollaborációs projekt célja, hogy hosszabb távon az eddigieknél reprezentatívabb módon és a lehető legtöbb genom elemzésével kövessük a Magyarországon terjedő koronavírus-változatokat” – összegezte Kintses Bálint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) munkatársa a kutatómunka távlati rendeltetését.

A koronavírus-fertőzés terjedési láncának visszakövetésében és a klinikai fejlesztés alatt álló vakcinajelöltek várható hosszú távú hatékonyságának előrejelzésében is segíthet az a vírusgenom-kutatási program, amely konzorciális együttműködéssel, szegedi, pécsi, debreceni és budapesti kutatóintézetek és klinikák közreműködésével valósul meg. A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírus klinikai mintákból izolált változatainak genetikai elemzése az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) vezetésével, a Pécsi Tudományegyetemhez tartozó Virológiai Nemzeti Laboratóriummal együttműködésben zajlik, több klinikai diagnosztikai laboratórium bevonásával.

Címlapkép: Getty Images

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában