Június 4-én jelent meg az a kormányrendelet, amiben a kormány kihirdette az új különadókat és a különadók emelését.
Most, a hétfőn kihirdetett rendeletében több ponton is belenyúl a kormány a szabályokba.
Banki különadó
Az adó alapját eddig így szabályozta a rendelet: „az e § szerinti különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel”. Ez most a következőkkel egészül ki:
Az e § szerinti különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, azzal, hogy nem tartozik a nettó árbevételbe
- a) a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve azt az összeget, amely a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékeként került elszámolásra),
- b) a Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezettáruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel
Tranzakciós illeték
A tranzakciós illetékről szóló „extraprofitadó”-rendelet több ponton is változik:
1. A rendelet 4. paragrafusa eddig így nézett ki:
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti befektetési vállalkozás (a továbbiakban: befektetési vállalkozás), továbbá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet (a továbbiakban: hitelintézet) a Bszt. 6. § a)–c) pontjában meghatározott KELER Központi Értéktár Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után a (2)–(9) bekezdésben foglaltak szerinti tranzakciós illeték önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett
Ez most erre változik (kiemelve a változás):
„4. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti befektetési vállalkozás (a továbbiakban e §-ban: befektetési vállalkozás), továbbá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet (a továbbiakban e §-ban: hitelintézet), valamint a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon a Bszt. szerinti határon átnyúló szolgáltatásként végző személy a Bszt. 6. § a)–c) pontjában meghatározott, a KELER Központi Értéktár Zrt. által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után a (2)–(10) bekezdésben foglaltak szerinti tranzakciós illeték önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.
2. Mentesülés
A 4. paragrafus 5. bekezdése eredetileg ezt mondta ki:
Mentes az e § szerinti kötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.
Ez a rész így változik:
Mentesül az e § szerinti kötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha
- a) a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja,
- b) magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségében) javára vételenként 20 ezer forintot meg nem haladó értékben történik
3. Új szabály a külföldi cégek megregulázására
Ezt új bekezdésként emeli be a rendeletbe a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozóan a kormány:
Az (1) bekezdés szerinti, a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon a Bszt. szerinti határon átnyúló szolgáltatásként végző személy állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni 2022. szeptember 1-ig, ha 2022. augusztus 1. és 2022. augusztus 31. között válik az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává. Ha az (1) bekezdés szerinti, a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon a Bszt. szerinti határon átnyúló szolgáltatásként végző személy 2022. augusztus 31-ét követően válik az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává, az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig kell bejelentkeznie az állami adóhatósághoz. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az (1) bekezdés szerinti, a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon a Bszt. szerinti határon átnyúló szolgáltatásként végző személyt.
Légitársaságok különadója
Ez esetben egy pontosítás történik. Mert az eredeti júniusi változatban ez a mondat szerepel:
A hozzájárulás fizetésére kötelezett az Lt. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet.
Az új szabály pedig:
A hozzájárulás fizetésére kötelezett az az Lt. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet látja el.
Népegészségügyi termékadó
A rendelet módosítja az eredeti rendelet 2. mellékletét, amely részletesen tartalmazta, hogy mely termékekre milyen mértékű NETA adót vet ki a kormány.
Például az új szabály pontosítja, és kiveszi a NATA alól a kenyeret és a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti vizes zsömlét és tejes kiflit.
A sós snack kategóriáját átírja a rendelet ropogtatnivalóra és egyértelműsíti a kategóriákat, de az adómértékek nem változtak.
A különadókról szóló rendelet módosításáról szóló rendelet kedden hatályba is lépett.
Címlapkép: A Margit hidat korábban lezáró tüntetők a Parlament előtt, a Kossuth téren 2022. július 18-án. A demonstrálók a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, a katáról szóló törvény szigorítása és a rezsiköltségek emelkedése ellen tüntettek. Forrás: MTI/Balogh Zoltán