Mikor veszi át Kína a világuralmat az Egyesült Államoktól? Lehet, hogy soha az életben

Ezt olvasta már?

Itt a lista, ez a világ 10 legjobb légitársasága

Ahhoz, hogy egy légitársaság felkerüljön a listára, "hétcsillagos biztonsági minősítést" kell elérnie – írták a weboldal szerkesztői. A rangsorolásnál figyelembe vették a repülési élmény...

Kik voltak a rózsakeresztesek?

A rózsakeresztes mozgalom három 17. századi könyvre épült, melyeket megjelenésük idején rengetegen olvastak és vitattak, majd kilencven évre megfeledkeztek róluk. Az első könyv címe a kor...

Koronavírus: nagyon ritka mutánst azonosítottak Magyarországon, küszöbön az új járványhullám?

Az Avidin Kft. a járvány kezdete óta végez tömeges teszteket nagy cégek számára. Az elmúlt hetekben igen alacsony esetszámot, napi 1-2 fertőzöttet találtak csak,...

Digitális vasfüggönnyel fenyeget az új hidegháború, és ez még csak a kezdet

Nemzetbiztonsági kiberkockázatok Az elmúlt évtizedekben a digitális technológia szerepe a társadalom egészében – így a kritikus infrastruktúrákban és a katonai gépezetben is – hatványozottan...

Mikor lesz Kína a világ legnagyobb gazdasága, megelőzve az Egyesült Államokat? – ezt a kérdést teszi fel elemzésében a Bloomberg. A kínai vezetők, akik épp most ünnepelték a Kínai Kommunista Párt századik születésnapját, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a helycserét elkerülhetetlennek láttassák. Hszi Csinping kínai elnök múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a kínai nemzet megállíthatatlan tempóban halad a megújulás irányába.

A koronavírus-járvány korábbi szakaszában, amikor Kína gyorsan visszaszorította a járványt és később sem emelkedtek az esetszámok, miközben az Egyesült Államokban több százezer ember halt meg, valamint Kína a nagy gazdaságok közül egyedüliként kerülte el a visszaesést, kevesen kérdőjelezték volna meg, hogy Kína hamarosan megelőzi az Egyesült Államokat. A gyors amerikai kilábalást látva ma már a Bloomberg elemzői szerint több bizonytalanság is felmerül az előzéssel kapcsolatban,

és az sem biztos, hogy egyáltalán bekövetkezik valaha.

Nagyon eltérő forgatókönyvek

A Bloomberg közgazdászai több forgatókönyvet is felvázolnak arról, hogy mikor veheti át Kína az első helyet az Egyesült Államoktól. Az egyes forgatókönyvek kimenetele egészen eltérő. Ha Hszi növekedéstámogató reformjai sikeresek lesznek, miközben Joe Biden amerikai elnök nem lesz képes keresztülvinni az infrastruktúrafejlesztő és a munkaerő-bevonást támogató intézkedéseit, akkor Kína 2031-ben veheti át az első helyet a globális gazdasági rangsorban (amelyet az Egyesült Államok több mint egy évszázadig őrzött). Ez azonban egyáltalán nem biztosra vehető forgatókönyv: a kínai reformfolyamatok lelassultak, a vámok és az egyéb kereskedelmi akadályok éreztetik a hatásukat, az ország kevésbé fér hozzá a globális piacokhoz és a fejlett technológiákhoz, a koronavírus-mentőcsomag pedig rekordszintre emelte az adósságrátákat.

A rémálom-forgatókönyv a kínaiak számára, hogy az ország Japán útját járja be: Japánt szintén az Egyesült Államok első számú gazdasági kihívójának tekintették, mielőtt harminc évvel ezelőtt megállt a növekedésben. A reformkísérletek kudarcának, a nemzetközi izolációnak és egy esetleges pénzügyi válságnak a kombinációja azt jelentené, hogy Kína növekedése elsorvadhat, mielőtt elérné az első helyet.

Egy újabb lehetőség a Bloomberg elemzői szerint, hogy a kínai növekedés valójában nem is akkora, mint amekkorának látjuk.

Ha a kínai döntéshozók a valóságnál magasabb GDP-növekedést közöltek, akkor a különbség az első és a második legnagyobb gazdaság között nagyobb lehet, mint amekkorának most látjuk, és sokkal lassabb ütemben zárkózik fel.

Azt fontos megjegyezni, hogy a felzárkózás vizsgálatakor mindeddig a piaci árakon kifejezett GDP-ről beszélünk, ami a legpontosabban fejezi ki a nominális gazdasági teljesítmény összegét. Ha azonban vásárlóerő paritáson számolunk GDP-t, megragadva ezzel az árak és a megélhetési költségek különbségét, Kína már korábban megelőzte az Egyesült Államokat.

A növekedési indikátorok nem festenek fényes jövőt

Hosszú távon három tényező van, amely előrevetíti a gazdasági növekedést: a rendelkezésre álló munkaerő, a tőkeállomány (a közlekedési infrastruktúrán át a kommunikációs infrastruktúráig), és végül a termelékenység, vagyis az a hatékonyság, ahogy az előző kettőt kombinálni tudja a gazdaság. A helyzet pedig az, hogy Kína kilátásai egyik területen sem feltétlenül jók.

Az első kihívást Kína számára mindjárt a munkaerőpiac jelenti. A matek nagyon egyszerű: minél többen dolgoznak, annál nagyobb a gazdaság mérete, és ahogy fogy a munkaerő, úgy romlanak a növekedési kilátások. A korábbi egykepolitika következményeként a termékenység jelentősen csökkent, a kínai munkaképes korú lakosság mérete már elérhette a csúcsot. Ha a termékenység ilyen alacsony marad, akkor

a következő harminc évben a munkaképes korú népesség 260 millió fővel, 28%-kal csökkenhet.

A kockázattal tisztában van a kínai vezetés, ezért változtattak is a gyakorlaton, a születésszám-korlátozásról szóló szabályokat enyhítették. 2016-ban a limitet két gyermekre emelték, néhány héttel ezelőtt pedig már a harmadik gyereket is engedélyezték. A nyugdíj-korhatár emelése pedig tovább lassíthatná a munkaképes korú népesség csökkenését. De ha ezek a reformok sikeresek lesznek, akkor is nehéz lesz Kínának megfordítani a demográfiai trendeket. De nagy az esély rá, hogy a reformoknak nem lesz érdemi hatása, hiszen a gyermekvállalást nemcsak a születésszabályozás akadályozza, hanem az egyre növekvő költségek, főleg a lakhatás és az oktatás területén.

Nem azért nincs három Rolls-Royce-om, mert a kormány nem enged venni

– idéz a Bloomberg egy elhíresült kommentet a születésszabályozás feloldásáról szóló döntés után.

A tőkeberuházások kilátásai már messze nem ennyire komorak, hiszen egyáltalán nem reális forgatókönyv, hogy a vasúti infrastruktúra, gyári robotok vagy az 5G-tornyok száma csökkenni fog a következő években. A beruházások évek óta tartó növekedése után azonban több jel utal arra, hogy a tőkeberuházások lassulást mutathatnak majd. Erre utalnak a felesleges ipari kapacitások, a szellemvárosok és a semmibe vezető hatsávos autópályák, amelyek kiválóan szemléltetik a kínai problémákat. Mivel a munkaerőpiac mérete csökkenő pályára állt, és az iparban már így is rengeteg felesleges kapacitás halmoztak fel a kínaiak,

a kínai növekedés fűtése egyedül a termelékenység növelésével lehetséges.

A termelékenység fokozásához a közgazdászok szerint sok teendőre lenne szükség: ilyen szükséges lépés lenne például a lakhelykorlátozás felszámolása (Kínában a lakóhely jelentős mértékben korlátozza a lakosok lehetőségeit, és eltérő jogokat biztosít számukra), az állami vállalatok és az életképes magánvállalkozások feltételeinek kiegyenlítése, és a külföldiek előtti akadályok felszámolása a gazdaságban és a pénzügyi szektorban. Kérdés, hogy van-e erre szándék a kínai vezetésben.

A kínai döntéshozóknak megvan a terve a felzárkózásra, és Kína bőven végrehajtott már a múltban növekedést gerjesztő beruházásokat. De mivel Kína az Egyesült Államokhoz viszonyítva még mindig csak 50%-os hatékonysággal kombinálja a munkaerőt és a tőkét, még mindig jelentős tér van a fejlődésre. A Bloomberg közgazdászai szerint Kína termelékenysége 2050-re az amerikai termelékenység 70%-ára zárkózhat fel, ha a többi ország felzárkózási tapasztalataiból indulunk ki.

Kína tehát azt ígéri, hogy nem több dolgozóval és végtelen beruházással fogja előmozdítani a nagyobb növekedést, hanem képzettebb dolgozókkal és okosabb beruházásokkal. A Bloomberg közgazdászai viszont ezzel kapcsolatban felhívják a figyelmet, hogy nem minden indikátor van a kínai döntéshozók irányítása alatt.

Sok a kockázat

Jelentős kockázat például, hogy a globális kapcsolatok romlanak. Egy friss Pew Research-felmérés szerint az amerikaiak 76%-ának kedvezőtlen véleménye van Kínáról, ez mindenkori rekordnak számít – és nem az amerikaiak az egyetlenek, akik körében romlott Kína megítélése. A koronavírus eredetéről szóló elméletek, a hszincsiangi ujgurok jogainak korlátozása és a hongkongi nemzetbiztonsági törvény mind rontották az ország nemzetközi megítélését. Ha az amerikai-kínai kapcsolatok tovább romlanak, akkor a tőke- és az innováció beáramlása, amely az eddigi kínai növekedési sikersztorihoz nagyban hozzájárult, kiszáradhat a következő években.

A kínai vezetés már érezheti is ennek előszeleit: az Európai Unió kihátrálni látszik a Kínával megkötött, de még nem ratifikált kereskedelmi egyezményből, India pedig bezárja kapuit a kínai technológia előtt. Az IMF közgazdászának pesszimista forgatókönyve szerint a világ felosztása amerikai és kínai érdekszférára Kína GDP-jét 8%-kal is visszavetheti 2030-ig ahhoz a forgatókönyvhöz képest, ha a kapcsolatok stabilak maradnak.

A Bloomberg még ennél is továbbmegy: ha a reformok elapadása nemzetközi elszigeteltséggel jár együtt, akkor annak pénzügyi válsági is lehet a következménye.

Ebből a szempontból rendkívüli kockázatot jelent, hogy a GDP-arányos adósságráta a 2008-as pénzügyi válság óta 180%-ról 290%-ra nőtt, és a legnagyobb növekedést ebben épp a koronavírus-válság elleni mentőintézkedések okozták. A Bloomberg nem említi, de Kína eladósodottsága azért is problémásabb a nyugati országokhoz képest (ahol szintén nőtt az adósságráta), mert Kínában elsősorban a vállalati szektor adósodott el, nem a kormányzati, mint nyugaton. A Bloomberg közgazdászai szerint egy Lehman-csődhöz hasonló válság olyan mély nyomokat hagyna a kínai gazdaságon, hogy egy teljes évtizedet is elveszíthetnének a növekedés szempontjából.

Megkérdőjelezhető hitelességű adatközlés

További probléma, hogy a hivatalos kínai növekedési adatok pontosságát széles körű bizalmatlanság övezi, és ezt már az ország vezetői is problémaként azonosították. Li Keqiang jelenlegi miniszterelnök még Liaoning tartomány első embereként például kijelentette, hogy a GDP-adat „kézzel készített.” Azt javasolta, hogy a GDP-adat helyett vegyük figyelembe inkább a villamosenergia-felhasználást, a vasúti teherszállítás alakulását és a kihelyezett banki kölcsönöket, mert azok megbízhatóbban mutatják a gazdasági folyamatokat.

A Hongkongi Kínai Egyetem és a Chicagoi Egyetem tanulmánya szerint a valódi kínai gazdasági növekedés 2010 és 2016 között 1,8%-ponttal alacsonyabb volt, mint a hivatalosan közölt számok. Ha a kínai gazdasági növekedés valójában nem is annyira magas, mint amit a hivatalos adatok mutatnak, akkor az amerikai gazdaság előzése értelemszerűen nehezebb és időigényesebb folyamat lesz.

Biden nem örülne ennek

Ez nem fog megtörténni a szemem láttára

– mondta Joe Biden amerikai elnök, amikor arról kérdezték, hogy mit gondol Kína ambícióiról, amely szerint ők lennének az elsőszámú globális gazdaság. Az elnök azzal indokolta a kijelentését, hogy az Egyesült Államok folytatni fogja a növekedést.

Akárcsak Kína, az Egyesült Államok is a munkaerő vagy a tőkeállomány növelésével, illetve a termelékenység fokozásával tudja elérni a magasabb növekedést. Biden infrastruktúra-fejlesztő tervei és a családok megélhetését javító intézkedései pont ezt a célt szolgálják. Ha az Egyesült Államokat gyorsabb növekedési pályára állítanák, akkor ezzel késleltethetnék Kína átvételét a legnagyobb gazdaságok versenyében.

Ha Kína számára minden a tervek szerint halad a hazai tervektől a nemzetközi kapcsolatokig, akkor a következő évtizedet az Egyesült Államokkal fej-fej mellett kezdhetik meg. A fentieket figyelembe véve a Bloomberg az alábbi forgatókönyveket alkotta meg Kína előzésére vonatkozóan:

A Bloomberg növekedési előrejelzései Kínára – 5 forgatókönyv
  Alap Optimista Pesszimista Pénzügyi válság Hamis adatok
2021-2030 5.0% 5,30 4,1 3,6 3,2
2031-2040 3.7% 4,30 2,5 0,2 1,8
2041-2050 2.6% 3,40 1,4 1 0,8
USA előzése 2033 2031 Soha Soha Soha
Forrás: Bloomberg, Portfolio

Mint ahogy a fenti táblázatból is látszik, egyáltalán nem vehetjük biztosra, hogy Kína megelőzi valamikor is az Egyesült Államokat, és a legnagyobb gazdasággá válik.

Hszi Csinpingnek viszont egyértelműen az az érdeke, hogy az előzést a világ elkerülhetetlennek lássa.

Ha a politikai vezetők, vállalati döntéshozók és a befektetési menedzserek meg vannak győződve arról, hogy hamarosan Kína gazdasága lesz a legnagyobb a világon, akkor erős ösztönzést érezhetnek arra, hogy közeledjenek Kína felé, ezzel kvázi önbeteljesítővé téve Kína globális elsőségéről szóló jóslatot.  Mindezzel együtt viszont a fejlettségben továbbra is jelentősen le van maradva Kína, amelynek ledolgozásához nem lesz elég néhány évtized. Kína 1,4 milliárdos lakossága négyszer akkora, mint az Egyesült Államoké, az egy főre jutó GDP viszont mindössze 20%-a az amerikainak.

Címlapkép: Getty Images

- Advertisement -
- Advertisement -

Legfrissebb a témában

Már 200 milliónál jár az összes igazolt fertőzött száma a világban, egyre több helyen tombol a negyedik hullám

Tizenhét új koronavírusos esetet jelentettek be szombaton a tokiói olimpia szervezői.Július 1-től számítva így már 123-ra nőtt a játékokhoz köthető pozitív tesztek száma. A...

7 nap 7 recept: szaftos darált húsos kaják

Az egyik legcsodálatosabb kombináció a gyümölcs és a túró! GRILLSZEZON Fullos bagel ...

11+1 rántott hús a világ körül: Dél-Koreától Ausztriáig

Egészséges, tápanyagokkal dúsított Alkoholmentes koktélok Épp elég frissítő alkohol nélkül is 😉 ...

Beaver Café: tökéletes kávélelőhely és otthonos hangulat Balatonalmádiban

Alkoholmentes koktélok Épp elég frissítő alkohol nélkül is 😉 Vegetáriánus ételek ...

5 fantasztikus vízparti strandétterem a Balatonnál, ahol egész nyáron jót ehetsz

Alkoholmentes koktélok Épp elég frissítő alkohol nélkül is 😉 Vegetáriánus ételek ...
- Advertisement -

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -