Mérgező víz folyik a csapból Magyarországon? Utánajártunk az igazságnak

Ezt olvasta már?

Jó az ivóvízminőség, de nagy a különbség az országrészek között

A Nemzeti Népegészségügyi Központ minden évben kiadja a „Magyarország ivóvízminősége” elnevezésű jelentését, a legfrissebb ilyen elérhető tanulmány 2019-es.

A jelentés többek között kitér arra, hogy az ország valamennyi településén biztosított a közműves ivóvíz-ellátás, ugyanakkor továbbra is vannak ellátatlan területek, elsősorban külterületi, tanyasi lakókörzetekben, vagy üdülőövezetekben, zártkertes területeken

Országosan a lakosság 98%-a számára érhető el a közüzemi vízellátás. A közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya továbbra is Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb (88,7%). Közel 100%-os az ellátottság Budapesten és 9 megyében:

Forrás: NNK

A tanulmány kitér az ivóvízminőség kérdésére is, ez alapján a szolgáltatott ivóvízminőség tekintetében jelentős területi eltérések vannak.

Az NNK azt írja, hogy az országos helyzetkép igen kedvező, a vízminta-vizsgálatok 99-100%-ában megfelelő eredményt adtak. Az ábrán nem szereplő, kötelezően vizsgálandó anyagok esetén országszerte 100 %-ban megfelelő volt az eredmény.

Forrás: NNK

Arzénhelyzet – még mindig vannak határérték feletti települések

Kémiai szempontból évtizedeken át a geológiai eredetű szennyezők (arzén, bór, helyenként a fluorid, valamint az ammónium) jelentették a legnagyobb problémát – írják. A legjelentősebb ezek közül (mind egészségkockázatát, mind az érintett települések számát tekintve) az arzén volt. A 2010-es évek elején az ivóvíz arzénkoncentrációja még közel 400 településen volt határérték felett, de azóta jól léthatóan javult a helyzet,

az arzéntartalom 96%-ban már megfelelőnek bizonyult 2019-ben a vizsgálatok szerint:

Forrás: NNK

Ahogyan arról már mi is írtunk korábban, az ivóvízminőség-javító programok sokat segítettek a vízminőség javításában itthon, a korábban arzén, bór vagy fluorid miatt kifogásolt ivóvizű települések többségén befejeződött az ivóvízminőség-javító beruházás.

Azon a 14 településen és településrészen, ahol még folytak a munkálatok, átmeneti vízellátást biztosítottak – derül ki az összefoglalóból.

Forrás: NNK

Vannak az arzénon túlmutató problémák is helyenként

A tanulmány arra is kitér, hogy a szolgáltatott víz minősége más szempontból (leggyakrabban mikrobiológiai, mikroszkópos biológiai minőségromlás vagy fertőtlenítési melléktermékek keletkezése miatt) több településen nem felelt meg maradéktalanul az ivóvíz-minőségi követelményeknek. Helyenként továbbra is lakossági panaszok kísérik az új technológia üzemeltetését, részben az íz megváltozása, részben valós vízminőségi problémák miatt.

Részben az új technológiák üzembehelyezéséhez kapcsolódó probléma a klórozási melléktermékek (pl. trihalometánok, THM) jelenlétével összefüggő kifogások számának emelkedése egyes településeken. A klórozási melléktermékek okozzák az esetenként megjelenő „klóros” ízt vagy szagot. Hosszútávú fogyasztás esetén az egészségre is ártalmasak lehetnek. A megoldást az ivóvíztisztító technológia optimalizálása jelenti, olyan módon, hogy minimalizálja a melléktermékek keletkezését, vagy eltávolítja azokat – írják.

Közegészségügyi szempontból a nitrit határérték túllépés lehet kockázatos. A nitrit jellemzően a nagy ammónium koncentrációjú nyersvizekből keletkezik. Az ammónium a magyarországi rétegvizekben (elsősorban a Dél-Dunántúlon és az Alföldön) geológiai eredetű, nem emberi tevékenységből származik.

Forrás: NNK

Bár az ország nagy részén jellemzően közepesen kemény (100-200 CaO mg/l) vagy kemény (200 CaO mg/l felett) az ivóvíz, ez közegészségügyi szempontból nem jelent problémát, mivel a kemény víz a szervezet számára hasznos ásványi anyagokat, kalciumot és magnéziumot tartalmaz – derül ki.

Forrás: NNK

Szó esik arról is, hogy az ivóvízhálózatot alkotó csövekből és szerelvényekből akár határértéket meghaladó mennyiségben oldódhatnak ki nehézfémek, különösen – a régi ólomvezetékekből – ólom. A gerinchálózatokban az ólomcsövek kiváltása már jellemzően megtörtént, a bekötővezetékek cseréjét a szolgáltatók fokozatosan végzik. Az épületeken belüli hálózatok régi építésű házakban tartalmazhatnak ólomcsöveket, amely a szennyezés forrása lehet.

Az NNK reprezentatív országos felmérése alapján elsősorban a fővárost és 5000 fő feletti településeket érintheti az ivóvíz ólom szennyezettsége. Az ólomkockázat szempontjából magas vagy nagyon magas kockázati kategóriába 101 városrész, 80 000 lakóház és 455 000 lakás sorolható.

A becsült érintett lakosszám 746 000 fő.

Ez esetben megjegyzik, hogy a csapvízzel bevitt ólom mennyisége tudatos döntésekkel és megfelelő fogyasztói magatartással csökkenthető.

Melyek a problémásabb megyék?

A tanulmány megyénkénti lebontást is tartalmaz, ebből kiderül, hogy

  • Baranya megyében határérték feletti nitrit koncentráció egy településen (Drávaiványi) fordult elő, itt a védendő lakosságnak (várandósok és csecsemők részére) palackos vizet biztosítottak. További kilenc településen nagyobb gyakorisággal ellenőrzik az ivóvíz nitrit tartalmát (Besence, Bogdása, Drávafok, Drávaiványi, Drávasztára, Felsőszentmárton, Kemse, Markóc, Zaláta).
  • Békés megyében egy településen, Nagybánhegyesen nem valósult még meg az ivóvízminőség-javító program, a termelt víz arzén tartalma 12-17 μg/l körüli.
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyében korábban 42 településen volt határérték feletti az ivóvíz arzén, 2 településen a bór tartalma.
  • Csongrád megyében továbbra is határérték feletti az arzén Földeákon, Óföldeákon, Kiszomboron, Maroslelén, Makón, Makó-Rákoson és Fábiánsebestyénen. A bór Csanádpalota, Kövegy, Nagylak településeken haladja meg a határértéket, itt továbbra is konténeres ivóvíztisztítók biztosítják az átmeneti ivóvízellátást (2019-es adat).
  • Jász-Nagykun-Szolnok megye kapcsán kiemelik, hogy megye ivóvízminősége mikrobiológiai és kémiai szempontból is elmarad az országos átlagtól. A kémiai paraméterek közül az arzén és a klórozási melléktermékek (THM) mennyisége volt leggyakrabban kifogásolt, illetve az ivóvízbázisok jellegéből adódóan több indikátor eredménye is rendszeresen meghaladja a parametrikus értéket (mangán, vas, ammónia, nátrium, szulfát) és több településen túl alacsony az ivóvíz keménysége. Négy településen (Kőtelek, Tiszasüly, Tiszagyenda, Kisújszállás) fordult elő eseti arzén határérték túllépés 2019-ben.
  • Somogy megyében hét település volt érintett nitrit határérték túllépés kapcsán, zömmel egy-egy minta eredménye volt minimálisan határérték felett. Arzén túllépéssel kapcsolatban Csokonyavisonta és Rinyaújlak, valamint Kaszó-Darvaspuszta, Darány és Istvándi települések érintettek. Átmeneti vízellátásra csak Csokonyavisontán és Rinyaújlakon került sor. Patca és Szenna vízműnél bakteriológiai szennyezés miatt intézkedett a hatóság.
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében átmeneti vízellátás továbbra is 3 településrészen (Balkány-Finánc tanya, Székely-Őze tanya, Terem-Nagyfenék) van, palackos és tartályos víz formájában.
  • Tolna megyében, Tamásiban folyamatosan kis mértékben határérték feletti a nitrit koncentrációja, emiatt az egy év alattiak és várandósok részére az ivóvízfogyasztás tiltását rendelték el. Eseti nitrit kifogás fordult elő továbbá Tolnanémediben a vízkezelő technológia működési problémája miatt. Fokozott vizsgálati gyakoriság Pincehelyen és Tamásiban van. Ólom határérték túllépés két esetben fordult elő, egy víztározó glóbusznál (Nagykónyi-Medgyespusztán) nem volt azonosítható az ólomforrás, míg egy óvodában (Dalmand) a fenntartót tájékoztatták a szükséges beavatkozásokról.
  • Vas megyében tartósan fennálló ivóvíz-minőségi probléma Celldömölkön van, ahol három sérülékeny, határérték feletti vas- és mangántartalommal rendelkező kút, valamint három kifogásolt ammónium-tartalmú kút biztosítja a vízellátást. Jelenleg nincs vízkezelés – írják a 2019-es jelentésben.

Címlapkép: Shutterstock

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img