A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Olcsón adósodtunk el, de lehetne ennél kedvezőbb is
A korábbiakhoz képest kifejezetten kedvező feltételek mellett bocsátott ki devizakötvényt Magyarország a múlt héten, az összesen 2,5 milliárd eurónyi papír fele 10 éves, fele pedig 30 éves futamidejű volt. Előbbi éves kuponja 0,5%, utóbbié 1,5% volt, ami rekord alacsonynak számít. Mivel nem 100%-os árfolyam mellett bocsátották ki a kötvényeket, ezért a tényleges hozam kicsit magasabb, 0,64, illetve 1,66% volt. Ez két oknak köszönhető:
- Egyrészt globálisan nagyon alacsony a hozamkörnyezet, a jegybankok a nulla százalékos kamat mellett is elárasztják pénzzel a piacot.
- Másrészt Magyarország kockázati megítélése is sokat javult az utóbbi években.
Az ÁKK közleménye szerint a forrásbevonás a 2021-es deviza lejáratok előfinanszírozását szolgálja, péntek reggel azonban a Kossuth Rádióban Orbán Viktor miniszterelnök már arról beszélt, hogy a bevont forrást a meglévő devizahitelek törlesztése mellett az egyébként is tervezett fejlesztésekre fordítjuk majd, vagyis az uniós költségvetési vita és a helyreállítási alap vétója miatt nem veszít fejlesztéseket Magyarország.
Látszólag lenne olcsóbb forrás a devizakötvénynél: a Next GenerationEU nevű helyreállítási alapból Magyarország összesen 10 milliárd eurónyi hitelre és 7,6 milliárdnyi támogatásra lenne jogosult. A közös európai kötvényt azonban az új hétéves költségvetés mellett a héten vétózta meg a magyar kormány a jogállamisági feltételrendszer miatt, igaz ez még nem a végleges vétó.
Miért érte meg vétózni?
Azt egyelőre senki nem tudja megmondani, mekkora lenne a 30 éves közös uniós kötvény hozama, hiszen abban a mínusz 0,2 százalékos német és a 1,5 százalékos olasz hozamot is beárazzák majd a befektetők. Az viszont szinte biztos, hogy
az EU most alacsonyabb kamat mellet tudna kilépni a piacra, mint Magyarország.
Becslések szerint a mostani környezetben 0,1-0,2 százalékon tudna kötvényt kibocsátani az EU, vagyis az 1,66%-os 30 éves magyar hozamszintnél olcsóbban adósodhatnánk el, hiszen ebből a keretből lenne jogosult Magyarország 10 milliárd eurónyi hitelre, amit bármikor lehívhat. Számszerűsítve mindez azt jelenti, hogy az 1,25 milliárd eurónyi 30 éves magyar devizakötvényre évente 20,7 millió euró kamatot fizet majd az ország, ha pedig az uniós hitel kamatát 0,15%-ra saccoljuk, akkor ugyanekkora összegre csak 1,9 millió euró lenne az éves kamat.
A különbség tehát évente 18,8 millió euró, mai árfolyamon számolva mintegy 6,8 milliárd forint.
A teljes futamidő alatt ez mai árfolyamon több mint 200 milliárd forint többletkiadást jelent. A 6,8 milliárd forint azonban még mindig elhanyagolható összeg az évi 1000 milliárd forint körüli összes állami kamatkiadás mellett, annak kevesebb mint egy százaléka.
De mégis miért érhette meg vétózni és kilépni a piacra az olcsóbb uniós alap helyett?
Az adósságkezelést persze sosem szabad csak pénzügyi szempontból vizsgálni, hiszen, ha csak a kamat számítana, akkor rövid papírokkal finanszíroznánk magunkat devizában. A Next GenerationEU alappal alapvetően két probléma van:
- Egyrészt az erre épülő kötvényt még ki sem bocsátották, a hozamát is csak becsülni lehet. Ha most valamilyen kompromisszum mentén megállapodás is születik róla, akkor is leghamarabb 2021 közepén válhat elérhetővé a forrás. Ha pedig Magyarországnak ennél előbb kell a forrás, akkor nem biztos, hogy megéri megvárni az olcsóbb hitelt. Márpedig nekünk március végén jár le 1,6 milliárd dollárnyi devizakötvényünk, addig pedig esélytelen, hogy az uniós hitel rendelkezésre álljon. Ráadásul nehéz megjósolni, milyen lesz a piaci környezet jövő tavasszal, amikor sor kerülhet a közös kötvény kibocsátására. Megvan a kockázata annak, hogy a végleges feltétel majd kevésbé lesz kedvező, mint azt most becsülni lehet.
- Másrészt egyértelműen politikai fenntartásai vannak a magyar kormánynak, hiszen a jogállami feltételrendszer rögzítése miatt vétózott Brüsszelben. A piac viszont semmilyen jogállami garanciát nem kér, illetve az ezzel kapcsolatos esetleges fenntartásait beárazza a papírba.
Vagyis egyrészt Magyarország nem tudta kivárni a közös európai kötvénykibocsátást, hamarabb kellett a pénz előfinanszírozási jelleggel, másrészt pedig a kormány nem akarta vállalni a politikai feltételrendszert. A jelek szerint az ellenállás, illetve a pénzügyi tartalékok felhizlalása megér a kormánynak évente néhány milliárd forintot, ami egyébként a költségvetés egészét és a kamatkiadásokat nézve elhanyagolható összeg.
Címlapkép: Getty Images