Mennyire fontos a szén-dioxid-trágyázás?

Ezt olvasta már?

A szén-dioxid-trágyázás hatását csökkentheti, hogy a növekedést a meglévő tápanyagok (például nitrogén) mennyisége korlátozza. Klímakutatók viszont azt sugallják, hogy a szén-dioxid-műtrágyázás hatása kompenzálhatja a globális felmelegedést azáltal, hogy elősegíti a fák és cserjék növekedését, amik a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során felszabaduló szenet tárolják.

Ez a hatás különösen a trópusi ökoszisztémákban jelentkezik, ahol a megnövekedett szén-dioxid-szint állítólag kedvez a fáknak és cserjéknek – a kevesebb szenet raktározó füves területeken.

Nyugat-Afrikában az elmúlt 500 ezer év során bekövetkezett vegetációváltozások tanulmányozása szerint a légköri szén-dioxid-szint meglepően csekély hatással volt a fás borítás kiterjedésére.

A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nedvesség elérhetősége a fák terjedésének legfontosabb tényezője, és az erdőtüzek gyakorisága is jelentős tényező volt.

Leegyszerűsítve, megmutattuk, hogy nem számít, mennyi szén-dioxid van a légkörben, ha nincs elég víz, ha minden évben tüzek pusztítanak, vagy az összes palántát megeszik az állatok.

— mondta William Gosling, a tanulmány vezető szerzője. 

Szénmegkötésre csak a fák?

A megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás előnyei sokkal kisebbek, mint azt eredetileg gondolták, de az éghajlat és a növényzet közötti kölcsönhatás számos modellje még mindig túlbecsüli a szén-dioxid hatását, viszont nem vizsgálja eléggé a klímaváltozás növényzetre gyakorolt hatását.

Nem biztos, hogy a szén megkötésére egyszerűen fákat kell ültetni, és ezek a fák biztonságban lesznek a melegebb, szárazabb éghajlattól a megemelkedett légköri CO2-szintnek köszönhetően.

A holland, amerikai, brit kutatók tanulmányukban a trópusi fák, a légkör szén-dioxid-koncentrációja és a fák növekedését befolyásoló további öt változó közötti összefüggést vizsgálták: tűzaktivitás, növényevők állatok száma, nedvesség mennyisége és hőmérséklet-változás a ghánai Bosumtwi-tónál az elmúlt 500 ezer évben.

Üledékvizsgálat

A megfigyelt és szimulált adatok kombinációját használták, amelyeket tavi üledékmagokból, jégmagfeljegyzésekből és egy éghajlati modellből nyertek.

A Bosumtwi-tavat egy meteoritbecsapódása hozta létre körülbelül 1 millió évvel ezelőtt, és a krátertó azóta is üledékes. Ez a lerakódás pollenszemeket, faszéndarabokat, gombaspórákat és nitrogén-izotóp-nyomokat tartalmaz, amelyek segítettek a kutatóknak kikövetkeztetni a múltbeli növénytakaró és az azt befolyásoló tényezők összetételét. Az üledéket a szimulált múltbeli éghajlati viszonyokkal kombinálták, valamint a globális légköri CO2-változás adataival.

A modell segítségével megállapították, hogy a trópusi erdő-szavanna átmenetek fáinak változásában a nedvesség és a tűzaktivitás volt a legfontosabb tényező, míg a szén-dioxid hatása csekély volt.

Vagyis az erőforrások és a környezeti folyamatok fontosabbak, mint a szén-dioxid hatása.

A szerzők azt mondják, hogy eredményeik nagy hatással lehetnek a globális vegetációs modellekre, amelyek jelenleg a szén-dioxid-trágyázási hatást ugyan vizsgálják, de olyan tényezőket gyakran nem vesznek figyelembe, mint a tüzek gyakorisága vagy a növényevő állatok száma.

(Borítókép: Trópusi erdő Indonéziában. Fotó: Muhamad Mahardi / EyeEm / Getty Images)

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában