A központi bankok világszerte az elmúlt évben a mennyiségi lazításról – amelynek keretében kötvényeket vásárolnak az árak felfelé hajtása és a hozamok alacsonyan tartása érdekében, elméletileg csökkentve a hitelfelvételi költségeket és támogatva a gazdaság kiadásait – áttértek a mennyiségi szigorításra, amely magában foglalja az eszközök eladását, hogy ezzel ellentétes hatást érjenek el, és ami a legfontosabb, visszafogják az inflációt. A kötvényhozamok fordítottan arányosak az árakkal.
Az elmúlt hónapokban mind a részvény-, mind a kötvénypiacok mozgásának nagy része a befektetők várakozása miatt mozgott: arra számítottak, hogy az amerikai jegybank és más központi bankok az agresszív monetáris politikai szigorítástól és a kamatemelésektől elfordulnak.
Az elmúlt hetekben a piacok rövid ideig emelkedtek, mivel az adatok arra utaltak, hogy az infláció számos jelentős gazdaságban elérte a csúcspontját.
„Az inflációs adatok nagyszerűek, a fő aggodalmam jövőre is ugyanaz marad. Továbbra is úgy gondolom, hogy a kötvényhozamok rossz okokból fognak feljebb tolódni … Még mindig úgy gondolom, hogy az idei szeptember egy szép figyelmeztetés volt arra, hogy mi jöhet, ha a kormányok folytatják az élénkítés” – mondta Toogood a CNBC „Squawk Box Europe” című műsorában csütörtökön.
Szeptemberben az amerikai kincstárjegyek hozamai megugrottak, a 10 éves hozam egy ponton átlépte a 4%-ot, mivel a befektetők megpróbálták megjósolni a Fed következő lépéseit. Eközben az Egyesült Királyság államkötvényhozamai olyan agresszívan megugrottak, hogy a Bank of England kénytelen volt beavatkozni, hogy biztosítsa az ország pénzügyi stabilitását és megakadályozza a brit nyugdíjalapok széles körű összeomlását.
Toogood felvetette, hogy a mennyiségi lazításról a mennyiségi szigorításra (azaz a QE-ről QT-re) való áttérés 2023-ban magasabbra fogja nyomni a kötvényhozamokat, mivel a kormányok olyan adósságot bocsátanak majd ki, amelyet a központi bankok már nem vásárolnak meg.
Elmondta, hogy az EKB „az elmúlt hat évben minden egyes európai államkötvényt megvásárolt”, és „jövőre hirtelen … ezt már nem fogják megtenni”.
Az Európai Központi Bank megfogadta, hogy jövő év márciusától megkezdi 5 ezermilliárd euró értékű kötvényállományának kiárusítását. A Bank of England eközben felgyorsította eszközértékesítésének ütemét, és közölte, hogy 2023 első negyedévében 9,75 milliárd fontnyi kötvényt ad el.
A kormányok azonban továbbra is folytatják az államkötvények kibocsátását. „Mindezt egy olyan piacra fogják kibocsátani, ahol a központi bankok elvileg már nem vásárolnak” – tette hozzá.
Toogood szerint a kibocsátási dinamikában bekövetkező változás ugyanolyan fontos lesz a befektetők számára, mint a Fed jövő évi fordulata”.
Címlapkép: Getty Images