Méghogy nincs inflációs kockázat: megugrott az áremelkedés Németországban

Ezt olvasta már?

Közösséget építünk!
Signature-előfizetőink számára egyedi online klubeseményt szervezünk, ahol profi befektetők mondják el, mi várható 2021-ben. További részletek ide kattintva.

A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) csütörtökön közölt előzetes adatai szerint az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak januárban. Elemzők 0,4 százalékos emelkedésre számítottak a decemberi 0,5 százalékos növekedés után.

Az egy évvel korábbihoz képest 1,0 százalékkal kapaszkodtak feljebb a fogyasztói árak januárban. Elemzők 0,7 százalékos emelkedésre számítottak a decemberben mért 0,3 százalékos csökkenés után. Decemberben már a negyedik egymást követő hónapban csökkentek az árak éves összevetésben, és a 0,3 százalékosnál nagyobb mértékű csökkenést utoljára 2015 januárjában mértek, akkor 0,4 százalékost.

Januárban éves összevetésben az árucikkek 0,6 százalékkal drágultak, a szolgáltatások ára pedig 1,1 százalékkal ugrott meg, míg a háztartási energia és az üzemanyagok ára lassuló ütemben – a decemberi 6 százalék után 2,3 százalékkal – csökkent.

A statisztikai hivatal közleményében arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus-járvány okozott bizonyos adatgyűjtési problémákat, mivel a zárlat miatt számos termék nem volt elérhető a piacon. Az inflációs ráták alakulására hatást gyakorolhattak olyan tényezők is, mint az általános forgalmi adó (áfa) változása, a kötelező bérminimum emelése és a szén-dioxid-adó növelése.

Az uniós harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 1,6 százalékkal ugrott meg tavaly januárhoz képest. Elemzők 0,5 százalékos emelkedést valószínűsítettek, miután decemberben még 0,7 százalékos csökkenést mértek, ami a számítások kezdete, 1995 óta a legalacsonyabb érték volt. Havi összevetésben 1,4 százalékkal nőtt a mutató, miközben elemzők csak 0,3 százalékos emelkedésre számítottak az előző 0,6 százalékos növekedés után.

Az euróövezet legnagyobb gazdaságának az inflációs adatait nagy figyelem övezi, mert erős hatást gyakorol az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájára.  Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon.

Címlapkép: Getty Images

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img