Egy évvel ezelőtt a tárolók 6,1 milliárd köbméter földgázt tartalmaztak (a nem kitermelendő párnagáz-készletet nem számítva), majd október 15-ére – az úgynevezett betárolási időszak végére – a készletszint elérte a 6,45 milliárd köbmétert. Ez gyakorlatilag 100 százalékos töltöttségnek felel meg, és historikus rekordot jelöl, mivel korábban soha nem volt ilyen magas a hazai tárolók töltöttsége.
A tavalyi rekord mennyiség betárolását elsősorban a tavalyi év végén lejáró ukrán-orosz tranzitszerződés körüli bizonytalanság indokolta. A cél így az volt, hogy minél nagyobb mennyiségű gáz kerüljön a hazai tárolókba, amelyek teljes kapacitása bőségesen elegendő Magyarország teljes téli gázfelhasználásának fedezésére is. És bár az utolsó pillanatban, 2019 utolsó napjaiban az Európai Bizottság közvetítésével új, ötéves tranzitszerződést kötött az orosz és ukrán fél, Magyarország a jelek és a korábbi iparági megnyilatkozások alapján valószínűleg a 2020/21-es fűtési szezont is teli gáztárolókkal kezdheti meg.
Az előző tél enyhe időjárása miatt a 6,45 milliárd köbméteres betárolt mennyiségből a fűtési szezon, vagy másképp kitárolási időszak végére – április közepére – még mindig 4,4 milliárd köbméter maradt, mely önmagában is nagyobb, mint az ország tipikus téli gázfelhasználása, és többszöröse a korábbi évek hasonló időszaki adatainak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tavaly téli magyarországi földgázfelhasználás kevesebb mint felét elégítették ki a gáztárolók. A mindössze 2 milliárd köbméteres előző téli kitárolást az is magyarázza, hogy az ellátást 2019 december végéig a tárolókat kímélve, nagyrészt importból, valamint a hazai kitermelésből sikerült megoldania az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nek, szintén az ukrán tranzit – akkor még – bizonytalan kilátásait szem előtt tartva.
Az idei, áprilistól kezdődő betárolási időszakban tehát mindössze körülbelül 2 milliárd köbméter gázt kell betárolni ahhoz, hogy ismét 100 százalékos töltöttségen álljanak a tárolók a fűtési szezon elejére. Ez magyarázza az idei lassabb betárolást, miközben ugyanakkor a krónikus kínálati bőség és az ehhez társuló, több évtizedes negatív rekordokat döntő gázárak nagy készletezési nyomást helyeztek a kereskedőkre. Ezen tényezőknek köszönhetően már júliusban nagyobb készlet volt a tárolókban, mint ami elegendő a hazai piac téli zavartalan ellátására, ugyanakkor piaci alapon, és külföldre szállítási céllal továbbra is érdemes volt tárolni a jelenlegi túlkínálatos időszakban – állapította meg a MEKH legutóbbi, júliusi gázpiaci jelentése.
Az európai tőzsdei földgázárak körülbelül két éve kerültek lejtőre, nem kis részben az amerikai LNG piacon való egyre nagyobb mennyiségekben történő megjelenésének köszönhetően, de a téli fogyasztási igény rendszeres túlbecslése és az ennek nyomán a más országok gáztárolóiban is felhalmozódott jelentős mennyiségek szintén hozzájárultak a túlkínálathoz. A koronavírus-járvány csak tetézte a helyzetet, így nyár elejére az árak a mélybe zuhantak. A Covid-19 miatt is bezuhanó gáz- és olajárak, illetve az immár krónikusan gyengének mondható kereslet miatt azonban az elmúlt időszakban számos új olaj- és gáztermelő beruházást leállítottak vagy töröltek, ami arra utal, hogy a kínálati bőség hamarosan véget érhet, és az árak a nyári mélypontokról elrugaszkodva az elmúlt hónapokban már emelkedtek.
Az idén egymást követő második évben valószínű teljes töltöttség elérésére irányuló szándékot mindemellett indokolhatja az óvatosság is. Az orosz-ukrán viszony továbbra is fagyos jellege, továbbá a korábbi évek tapasztalatai alapján 100 százalékig most sem zárható ki valamilyen, az ellátást is érintő vitás helyzet kialakulása, noha ennek esélye jelenleg csekélynek tűnik. A maximális gáztárolói töltöttség mellett szól az is, hogy télen jellemzően jóval drágább a beszerzés, ezért érdemes a jelentős magyar tárolói kapacitásba nyáron olcsón betárolt gázra is támaszkodni, de az is, hogy a kormány szándékaival szemben Magyarországnak egyelőre nincs új hosszú távú gázszerződése az oroszokkal.
Az új hosszú távú orosz gázellátási szerződést elsősorban az teszi indokolhatóvá, hogy az elmúlt években, éppen az orosz gázfüggőség érdekében kifejtett jelentős magyar forrás- és ellátásdiverzifikációs törekvéseket – az ország önhibáján kívül – csak mérsékelt siker koronázta. A sokáig Magyarországon is nagy reményekkel várt fekete-tengeri román gázkitermelés felfuttatása a szabályozási környezet kedvezőtlen irányú megváltozása miatt több évvel csúszik az eredetileg kijelölt 2021/22-es időszakhoz képest. Saját termelésén túl Magyarország ugyan Ukrajna mellett Szlovákia és Ausztria felől is vásárolhat földgázt, valamint 2021-től Horvátország és Szerbia felől is érkezhet nem csupán orosz, de később akár azeri, sőt elvileg akár török gáz is, azonban a jelek szerint a kormány úgy ítéli meg, hogy a nyugatihoz képest vélhetően még mindig olcsóbb orosz forrás mellett így is érdemes hosszabb távon elköteleződni, ha a korábbinál kevésbé szorosan is. Mindemellett pedig a biztonság kedvéért teli gáztározókkal is készül az ország az újabb fűtési szezonra.
A címlapkép illusztráció, forrás: Getty Images