Már Romániában is többet keresnek a tanárok, mint Magyarországon – Oda járnak át dolgozni a határ mentén

Ezt olvasta már?

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a Portfolio megkeresésére azt mondta, hogy már 2020. februárjában sztrájkszervezet alakult a részükről, mert már akkor nagy problémák voltak a bérekkel és a munkaerővel. Két évig, a koronavírus-járvány több hulláma alatt azonban nem indítottak sztrájkot, most azonban eljutottak odáig, hogy nem várhattak tovább, mert olyan komoly bérfesztültségek alakultak ki az iskolákban. Kiemelte:

Már Romániában is magasabbak az átlagtanárbérek, nettó 150 euróval, körülbelül 56 ezer forinttal, mint Magyarországon.

Ha a kormány tartotta volna magát a 2013-ban elindított reformfolyamathoz, és nem fagyasztotta volna be a tanárok bérkalkulációjához használt vetítési alapot 101 500 forinton, akkor most 100 százalékkal magasabb tanárbérek lennének idehaza. Csakhogy 2014-ben befagyasztotta a kormányzat a béreket, és azóta maximum a pótlékok emelkednek, miközben a munkaterhelés egyre nő – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

Egy kezdő tanár most bruttó 260 ezer forint alapbérre és 20 százalék pótlékra jogosult. Ez nettóban számolva 207 ezer forint jövedelmet jelent, ami drasztikusan elmarad a közel 300 ezer forintos nemzetgazdasági nettó átlagkeresettől.

Valójában folyamatos a bércsökkenés, mert ugyanazért a pénzért egyre több órát kell tanítaniuk a kollégáknak – mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének ügyvivője. Kiemelte: nyugdíjba menetel előtt, 40 évnyi munkával, 3 diplomával, egyetemi végzettséggel, nyelvvizsgákkal, nettó 309 ezer forint volt az utolsó fizetésem.

Szerinte nem véletlen, hogy a határszélén már sokan átjárnak tanítani Romániába, már persze akkor, ha ott el tudják fogadni a képzettségüket a helyi iskolák.

Romániában 18 órát kell hetente tanítani, míg Magyarországon sokszor már nem is a törvényben előírt heti 22 tanítási órája van egy-egy tanárnak, hanem sokszor 26, mert nem tudják a tantestületi létszámokat új kollégákkal feltölteni. Sokszor ráadásul eseti helyettesítésnek hívják az állami intézményfenntartóknál a helyettesítéseket, így azokat néha nem fizetik ki plusz jövedelemként.

95 százalékos az elmaradás ahhoz a bérszinthez képest, ahol most a tanároknak keresniük kéne

– mondta Nagy Erzsébet, ugyanis ennyivel lenne magasabb a bérük, ha maradt volna a mindenkori minimálbérhez kötve.

Ezért idén egyszeri, 45 százalékos alapbéremelést követelünk, és további felzárkóztatást a következő években. Hangsúlyozottan alapbéremelést igénylünk, nem pedig a pótlékok megemelését, amit bármikor el lehet venni” – említette meg fő követelésüket Nagy Erzsébet.

„Tavaly összesen 2000 ezren jöttek a tanári pályára, és közölük is, jó, ha 1000-en maradnak. A pályaelhagyókkal és nyugdíjba vonulókkal együtt a következő években akár 22 ezerrel is csökkenhet a tanárok száma, amit már nem tudnának kezelni a tantestületek. Ezért is lenne szükség arra, hogy legalább a diplomás átlagkereset 80-90 százalékára felzárkóztassák a tanárok fizetését” – vázolta a közeljövő kihívásait Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte a béremelés egy évi költségét fedezni lehetne az Európai Bizottság rendkívüli pénzügyi alapjából, igaz, ehhez a magyar költségvetésnek is önerőt kell biztosítania.

A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által közölt évenkénti 10 százalékos bérfejlesztési 2022-től 2026-ig széthúzva kevésnek tartják a szakszervezeti vezetők. Főleg úgy, hogy írásbeli ajánlatot az oktatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumától erről nem kaptak.

A két szakszervezeti vezető egyetértett abban, hogy a kötelező tanítási órák számát is csökkenteni kellene, heti 24-re, osztályfőnök esetében 22-re.

A kormány itt rugalmasabbnak mutatkozott még a sztrájk előtti tárgyalásokon, és mozgó, heti 22-24 tanítási órát ajánlottak fel. Ebben sem sikerült azonban megegyezniük. Elküldtük kérdéseinket az Emberi Erőforrások Minisztériumának is, de nem reagáltak megkeresésünkre. A két szakszervezet egyébként nemcsak a tanárok, hanem az iskolákat működtető karbantartók, valamint oktatást segítő fejlesztő pedagógusok és takarítók béremelését is időszerűnek tartaná, mert ezeknél a pozícióknál is nagy a munkaerőhiány.

Ma is azt közölték a szakszervezetekkel a kormány részéről, hogy a választásokig nem akarnak már tárgyalni a pedagógusokkal a követeléseikről. Sem a Pedagógusok Szakszervezete, sem pedig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ebbe nem nyugszik bele, mert a kormányzati reakciót a sztrájktörvény megsértésének tartják. Búvópatakjellegű sztrájkkal folytatódhat a tanárok tiltakozása. Internetes felületen jelentkezhetnek majd a tantestületek, hogy melyikük, mikor sztrájkolna. Így területileg, időben tolják el a sztrájkot, amely naponta folytatódna az iskolákban, de nem országos jelleggel.

Címlapkép: Getty Images

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában