Már a home office sem elég az alkalmazottak megtartásához

Ezt olvasta már?

Egy friss felmérésben, ahol különböző iparágak, mint a gyártás, egészségügy, logisztika, állami szektor, oktatás, építészet, IT, szállodaipar, agráripar stb. szakembereit kérdezték arról, hogy mi a fő ok a felmondásra, kiderült, hogy

a magyar alkalmazottak 61,5 százaléka hajlandó felmondani, ha nem kap béremelést, azonban több oka is lehet a felmondásnak

– számol be a Pénzcentrum.

Valóban elindult a felmondási hullám, hiszen az egy évvel korábbi adatokhoz képest 6 százalékponttal, 26 százalékról 32 százalékra nőtt az átlagos fluktuáció 2021-ben. Ez magasabb, mint a járvány előtt, 2019-ben mért szint. A korábbi évek stagnálása után nagymértékben, 11 százalékról 17 százalékra emelkedett a szellemi dolgozók fluktuációja.

A fizetés sem minden

Ma már nem elég a versenyképes fizetés azért, hogy a munkavállaló ne hagyja ott a munkahelyét. A koronavírus alatt elindult felmondási hullám továbbra is tart, és bizony több szektor is megszenvedte ennek következményeit. A szellemi dolgozók között soha nem látott mértékű fluktuáció főként a home office-nak „köszönhető”.

A leglényegesebb változás, hogy alapelvárás lett a home office, vagyis a távmunka.

Olyannyira, hogy konkrét felmondási ok, ha egy cég bár megtehetné, valamiért mégsem teszi lehetővé az otthonról való munkavégzést.

Emellett pedig egyre fontosabb szerepet kapnak a béren kívüli juttatások, valamint azok a juttatások, amelyek a dolgozó egészségének megőrzését szolgálják. A fluktuációkezelés-szakértő szerint nem fog tudni megküzdeni a fluktuációval az a cég, amelyik nem bánik emberségesen a munkavállalóval és nem biztosít legalább átlagos feltételeket, valamint nem tanulja meg kezelni a fiatal generációkat. Ez legalább átlagos béreket és átlagon felüli törődést, valamint paradigmaváltást jelent.

Minden a juttatásokról szól

Az otthoni munkavégzéshez kapcsolódó juttatások és a well-being juttatások mellett egyre fontosabb az, hogy a vállalat kiemelkedő csomagot tudjon nyújtani a munkavállalónak. Fontos kérdés ez most, hiszen egy friss felmérés rámutatott arra, hogy tízből négy munkavállaló egy éven belül felmondana a munkahelyén, többségük egy jobban fizető állás kedvéért váltana.

Az új pozíciót keresők leginkább magasabb fizetésért (35%), rugalmas munkavégzésért (32%), illetve a karrierjük előmozdítása érdekében (25%) néznének más lehetőség után.

Farkas Margit, az EY Személyügyi Tanácsadással foglalkozó területének partnere kifejtette, hogy ekkora elvándorlásnál egyre fontosabb megvizsgálni azt, hogy fel vannak-e készülve a magyarországi cégek arra, hogy még többen, még gyakrabban váltsanak állást. Megvannak-e az eszközeik, rendelkeznek-e a megfelelő céges kultúrával ahhoz, hogy megállítsák a kollégáik elvándorlását, sőt akár előnyükre fordítsák a helyzetet és magukhoz tudják csábítani a legnagyobb tehetségeket.

A megfelelően megválasztott munkabéren felüli juttatások nem csak kiemelik a vállalkozást a többi munkáltató közül, és ezáltal biztosítják a megfelelő munkaerő figyelmének felkeltését, segíthetnek az alkalmazottak megtartásában és ösztönzésében.

A különféle juttatások azért is jelenthetnek emellett jó opciót a cégek számára, mert ezeken keresztül, esetenként kedvezőbb adóterhek mellett lehet értéket juttatni a dolgozók részére, a jogalkotó ugyanis bizonyos juttatások tekintetében adózási kedvezményeket biztosít

– mondta Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

Ösztönző juttatások esetében a megszerzés feltétele általában, hogy a munkavállaló egy jövőbeni időpontban még a cég alkalmazottja legyen. Az ösztönző juttatások lehetnek rövid távúak, ilyenek az éves bónusz, de lehetnek hosszú távúak is, mint 2-3 éves részvényjuttatási programok. A kedvezményes, vagy ingyenes termékek biztosításának a lényege, hogy a munkavállalók a cég termékeihez kedvezményes áron vagy akár ingyen jutnak hozzá, ez pedig amely a munkavállalói lojalitás növelése mellett közvetett marketing eszközként is szolgálhat a cég számára.

Ezzel próbálnak kitűnni a magyar cégek

Nem meglepő hát, ha egyre több cég próbál versenyképes csomagot, fizetéssel, és extra juttatásokkal összeállítani az érkező munkavállalók számára. A SZÉP- kártyák mellett különböző utalványrendszerekkel is igyekeztek a magyar vállalatok versenyt tartani.

Ezek közül a SZÉP-kártyák sikere az elmúlt időszakban valóban töretlen volt, hiszen amióta bármelyik zsebből költhetünk bármire, azóta egyre több magyar használja ezt.

Az utalványok piacára azonban más piaci szereplők is betörtek, többek között a Magyar Utalvány Zrt. papír alapon forgalomba kerülő ajándékutalványa is, a Nemzeti Utalvány, amelyet a magyar munkavállalók kedvező adózású juttatásként kaphatják meg munkáltatóiktól. Az utalványt országszerte folyamatosan bővülő, immár több mint 3000 üzletet számláló beváltóhelyi hálózat fogadja el.

Az év első hónapjaiban elsősorban a kisebb, helyi boltokkal kötöttünk megállapodást utalványaink elfogadásáról.

Ebben sokat segített a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetséggel (MNKSZ) kötött stratégiai együttműködésünk is. Ezt követte a nagyobb kereskedelmi hálózatokkal való megállapodás, így utalványainkat most már több országos hálózatban is elfogadják

– fogalmazott Ferenczi Róbert, a Magyar Utalvány Zrt. vezérigazgatója.

Nem ez az egyetlen kezdeményezés, amelyben cégek juttatásként adhatnak cafateria opciókat dolgozóiknak, a Lidl is arra törekszik, hogy egyre több munkavállaló választja őket, így ők is extra pénzt, kiemelt egészségbiztosítást, sőt a dolgozók tömegközlekedéssel történő munkába járási költségét is 100%-ban téríti, mely meghaladja a törvényben előírt mértéket. Továbbá a munkavállalóknak egy akár 50% kedvezményt nyújtó kedvezményprogram is rendelkezésükre áll, amit többek között telekommunikációs, turisztikai, sport vagy szabadidős szolgáltatásokra vehetnek igénybe, de számos egyéb juttatásban is részesülhetnek.

A piacon azonban új szereplők és ötletek is megjelentek arra vonatkozólag, hogy mivel lehetne a munkavállalók kedvében járni.

Így már a Brancs közösségen is van ilyen kezdeményezés, ami a vállalatok dolgozóit célozza meg.

A MyFarm például vegyszermentes zöldségkosarakkat ajánl, amelyet az irodába is megrendelhet a munkáltató. A kertészet Hartáról indult, melynek keretein belül vegyszermentes zöldségekkel, gyümölcsökkel és egyéb háztáji termékekkel szolgálják ki előfizetőiket. Mára a kertközösség további öt elhivatott gazdával bővült, így már az ország 6 pontján találkozhatnak az előfizetők a kertekkel, éves szinten pedig több, mint 500 előfizetőt szolgálnak ki heti vagy havi rendszerességű zöldségkosarainkkal. Szolgáltatásuk vállalatoknak is elérhető, ahol havi vagy heti rendszerességgel szállítanak zöldség és gyümölcskosarat a munkahelyre, hogy ott együtt élvezhessék a friss, vegyszermentes terményeket.

Fotó: Getty Images

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában