Küzdenek az elszálló rezsiszámlák ellen az európai kormányok, de mire lesz ez elég?

Ezt olvasta már?

Amint arról hétvégi cikkünkben írtunk: egyre kirívóbb a magyar lakosság rezsihelyzete annak tükrében, hogy Nyugat-Európa számos országában durván emelkedett a gáz- és áram lakossági ára is és így decemberre még nagyobbak lettek az árkülönbségek. Emiatt azt lehet mondani, hogy

három főbb elemzési módszertan szerint is a legolcsóbbak közé tartozik már a magyar rezsiköltség a 2014 óta fix árak miatt.

Forrás: MEKH
Forrás: MEKH

A kirívóan alacsony magyar rezsiköltség persze sok tízmilliónyi nyugat-európai háztartást nem vigasztal, akik tavaly nyár óta akár durva gáz- és áramár emelésekkel is szembesültek már. Ezeket főként a szegényebb jövedelmű családok esetén több kormány is igyekszik áfa-csökkentésekkel, a rezsiszámlát alkotó díjak vágásával, vagy direkt pénzügyi támogatással tompítani, de nagy kérdés, hogy ez mennyit fog segíteni az érintetteknek és kellően hosszú ideig képesek-e nyújtani a kormányok, ha tartósan magasak maradnak az árak, mint ahogy azt egyre több szakértő mondogatja.

A hírügynökség emlékeztet a Bank of America január eleji elemzésére, amely az öt legnagyobb európai gazdaság (brit, francia, német, spanyol, olasz) esetén azt vázolta, hogy a háztartások idén átlagosan 54%-kal lesznek kénytelenek többet fizetni a rezsiért (1850 eurót), mint 2020-ban fizettek (1200 eurót). A legnagyobb drágulás szerintük az olaszoknál és a briteknél lesz 940-940 euróval, a legkisebb pedig a spanyoloknál 476 euróval. Közben a cégeknél is durva költségnövekedés várható, a BofA szerint tipikus ipari fogyasztók idén 70%-os áramár-, és 100%-os gázár-növekedéssel szembesülnek a tavalyi 20%-os, illetve 15%-os drágulás után.

A Bruegel szakértője, Simone Tagliapietra, a hírügynökség mostani körképében arra hívta fel a figyelmet, hogy a többszöröződő gáz- és áramárak mellett a kormányoknak egyre komolyabb segítséget kell nyújtaniuk, ami mind költségvetésileg, mind gazdaságilag kihívásokat jelenthet, másrészt minél hosszabb ideig maradnak magasak az árak, annál inkább a rászoruló rétegek felé kell célozniuk, ami viszont politikai következményekkel is járhat számukra.

A körkép röviden kitér arra, hogy az öt legnagyobb európai gazdaságban eddig milyen intézkedéseket hoztak a kormányok a lakossági rezsiterhek fékezése érdekében:

  • Németország. Itt a közlekedési lámpa színezetű új kormány eddigi jelzései szerint csak a leginkább rászorulóknak jár támogatás, egy 130 millió eurós egyszeri támogatási programot hirdettek meg eddig (ezt nyáron fizetik majd, mert akkor kapják kézhez a számlákat a háztartások), és egyébként nem akarnak küzdeni a magas energiaárak ellen, inkább a megújuló energiás fejlesztések elterjedését támogatják. Emellett szó van arról, hogy a háztartások rezsiszámlájába épített, háztartásonként mintegy 300 eurónyi támogatást, amit a megújuló termelők kapnak, az állam átvállalná.
  • Franciaország. Az idei újraválasztásra készülő Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a sárgamellényes tüntetések kellemetlen tapasztalatai miatt fokozottabb érzékenységgel áll az elszálló lakossági energiaárak kérdéséhez még azzal együtt is, hogy Franciaországban a jelentős atomerőművi kapacitás folyamatosan olcsó áramot képes termelni. Éppen ezért a Jean Castex miniszterelnök által vezetett kormány már 2021. novemberben a lakossági gázárak 2022 végéig történő befagyasztásáról döntött, az energiaellátókat pedig hitelekkel próbálja segíteni, emellett a minap egy 4,4 milliárd eurós támogatási programot jelentett be a gáz- és üzemanyagárak terheinek enyhítésére. Egy múlt heti komoly, kb. 8 milliárd eurós terhet jelentő bejelentés pedig arra vonatkozott, hogy az EDF-nek az eddigi 100 helyett 120 terawattórányi áramot kell komoly kedvezménnyel tovább adnia a többi szolgáltatónak, ami múlt csütörtökön rekord méretű, 25%-os azonnali esést okozott a cég részvényárfolyamában, ami aztán kb. 17%-os mínuszban stabilizálódott azóta. A bejelentés célja, hogy legfeljebb 4%-os mértékben korlátozzák idén a francia lakosság és a nagyon kis fogyasztású cégek áramár-növekedését,
  • Egyesült Királyság. Az ország nagyrészt a piaci erőkre hagyatkozik a mostani energiaválság kezelése során is. Ezt jelzi, hogy eddig már több tucatnyi energiakereskedő, illetve szolgáltató ment csődbe, illetve a kormány is igencsak szűkmarkúan bánik a támogatások osztogatása terén (egy korábbról meglévő 4,2 milliárd fontos energia támogatási program van csak érvényben, illetve egy félmilliárd fontos program csak a legszegényebb családok megélhetési költségét támogatja). Érdemes megjegyezni, hogy a briteknél évente kétszer engedik a hatóságok módosítani a lakossági energiaszámlákat a piaci árakhoz igazodva, így az árrobbanás csak elnyújtottan gyűrűzik be a rezsiköltségekbe, hiszen szeptemberben „csak” 12%-os áremelést engedélyeztek, és aztán majd idén áprilisban ez legalább 50%-os lesz, de ennek tompításáról még mennek az egyeztetések.
  • Olaszország. Az olasz kormány Mario Draghi vezetésével komoly erőfeszítéseket tesz a  durva rezsiköltség emelkedés tompításért, de az még így is brutális az erősen nettó energiaimportőr olaszoknál. A kormány egy 8,5 milliárd eurós programot jelentett be márciusig szólóan, ami több tételből áll: az összes háztartás gázszámláját mérsékelte az adócsökkentés miatt, emellett a leginkább rászorultaknak külön támogatás is jár, továbbá a megújuló energiaszektornak szóló áramdíj tételt mérsékelték. Ezzel együtt amint megírtuk: újévkor komoly áremelést kaptak a nyakukba az olaszok: januártól 55%-kal drágult az áram és 41,8%-kal a gáz ára az átlagos olasz háztartásoknál (negyedévente változhat a lakossági ár), ami még nagyobb lett volna, ha nincsenek a fenti program elemei. Éppen ezért Draghi kormánya további intézkedéseket tervez (pl. a legszegényebbeknek áfacsökkentés, vagy a megújuló energiás terhek átvállalása a rezsiszámlákban), hogy az áprilisi további áremelkedést is tompítani lehessen. A lakossági szektor mellett fontos, hogy az olasz Confindustria nevű ipari szövetség szerint az átlagos olasz cégek energiaköltsége mintegy 85%-kal ugrik meg idén a 2019-es évi teherhez képest.
  • Spanyolország. Pedro Sanchez kormánya többször is kifejtette már, hogy kevés eszköze van az energiapiac szerkezete és uniós szabályok miatt a helyzet tompítására, és az a két főbb lépés, amit megtettek, jelentős (2+2 milliárd eurónyi) költségvetési egyenlegrontó hatású. Az egyik az energiavállalatok rendkívüli adóterhe, a másik pedig a rezsiszámlákra rakódó terhek rendkívüli enyhítése tavaszig.

Címlapkép forrása: Getty Images

Legfrissebb a témában

Booking.com

Még több hasonló cikk a témában