Továbbra is magas ütemű gazdasági növekedéssel, valamint az államadósság és a költségvetési hiány folyamatos csökkentésével számol a kormány a következő négy évben – áll a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött Konvergencia Programban. A tárca 4,3%-os gazdasági növekedést, a bruttó hazai termék 4,9%-ára csökkenő költségvetési hiányt és 76,1%-ára javuló államadósságot jelez az idei évre.
A kormány tehát ragaszkodik a 4,9%-os költségvetési hiánycélhoz a program szerint, ami kedvező hír, ám arról nem írnak, hogy milyen költségvetési intézkedésekkel igyekeznek majd elérni ezt a deficitcélt. Szakértők szerint az év eleji osztogatás, a magasra emelkedett deficit, valamint a magas energiaárak miatt a rezsicsökkentésen elszenvedett veszteség jelentős kiigazítási igényt támaszthat idén.
„A tervezettnél gyorsabb helyreállásra tekintettel a gazdaság költségvetési eszközökkel való élénkítésére 2022-ben már kevésbé van szükség, ezért 2021. év végén a kormány a költségvetési törvényben meghatározottnál alacsonyabb, 4,9%-os hiánycél elérését tűzte ki. E cél megvalósítása érdekében – a beruházási döntések felülvizsgálatával – mintegy 755 milliárd forint kiadáscsökkentésre került sor. A geopolitikai környezet romlása közepette a kormány továbbra is elkötelezett a 4,9%-os hiánycél teljesítésében” – olvasható az anyagban, amely nem részletezi, hogy az elkötelezettség milyen intézkedésekkel párosulhat. A „geopolitikai környezet romlása” viszont jelzi, hogy a folyamatok eltérnek attól, amelyet vártak.
Ezek alapján a kormányzat abban bízik, hogy a tavaly év végén meghozott intézkedések, beruházás befagyasztások számottevően javítják az idei költségvetési helyzetet.
Az idei Konvergenciaprogram a versenyképesség javítását, a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági növekedést, valamint az átlagos európai fejlettséghez történő további felzárkózást célozza – szögezi le a dokumentum. A növekedés pilléreit a kedvező munkaerőpiaci helyzet és a fogyasztás, a magas beruházási ráta, a kiépülő új kapacitások, valamint a visszaépülő szektorok jelenthetik a kormány szerint. A dokumentum 2022-ben 4,3 százalékos, 2023-ban 4,1 százalékos növekedést jelez, míg a következő négy évben a bővülés mindvégig meghaladhatja a 4%-ot. A Konvergenciaprogram erre az évre 8,9% százalékos inflációt jelez előre, ez jelentősen magasabb, mint a korábbi, 5%-os előrejelzés. Az infláció még jövőre is magas lesz, 5,2%-os, azt követően 3%-ra süllyed.
Au idei 4,3%-os GDP-növekedési előrejelzés csak kissé optimistább, mint amit a nemzetközi szervezetek várnak Magyarországra vonatkozóan. Az IMF 3,7%-os gazdasági növekedést vár hazánkban. A 8,9%-os inflációs előrejelzés nem okozott meglepetést, hiszen a kormányzat korábban bejelentette, hogy a nyugdíjasok 3,9%-os korrekciót kapnak, így az idei emelés összesen 8,9%-ra nő (a tervezett infláció mértékével).
„2022-ben a lakáscélú hitelek folyósításának enyhe növekedésére számítunk, ugyanis míg a háború és a magas infláció növeli az ingatlankeresletet, addig a növekvő hitelkamatok csökkentik azt. A fogyasztási és az egyéb hitelek tekintetében erősebb visszaesés is elképzelhető a kamatemelkedések hatására” – írja a program. „Az infláció leszorítása jegyében végzett monetáris szigorítás ugyanakkor a lakossági, a vállalati és a kamattámogatott hitelezésbe is begyűrűzik. Mindez kamatköltség-növekedést hoz a piaci szereplőknek és a költségvetésnek is, melynek jelei már az idei első negyedév végén is tetten érhetők. Az orosz-ukrán háború, a beszállítói láncok fennakadásai, valamint a nyersanyagárak emelkedése felfelé mutató hitelkockázatokat jelenthetnek a háború elhúzódása függvényében, a bankok részéről ezért érzékeny és reagálásra kész magatartás szükséges az esetleges hitelkockázatok mérséklése jegyében.”
A Konvergenciaprogram emellett az egyensúlyi mutatók tartós javítását irányozza elő: 2026-ig a hiány mértéke a GDP 1%-ára, míg az államadósság 63,1%-ra csökkenhet. A dokumentum szerint bár a koronavírus-járvány egyre kevésbé jelent növekedési kockázatot, az orosz-ukrán háború elhúzódása több oldalról is kedvezőtlenül hat a gazdaságra, amely növeli az előrejelzések bizonytalanságát.
Címlapkép: Getty Images