Kiszivárgott a menetrend, hogyan próbálja megmenteni az Egyesült Királyság egységét a brit kormány

Ezt olvasta már?

David Frost vasárnapi cikke a Mail on Sunday-ben jelent meg és az időzítése nem véletlen, mert hétfőn délután londoni parlamenti meghallgatásra hivatalos, hogy beszámoljon az uniós ügyekre fókuszáló bizottság előtt az Egyesült Királyság EU-val való viszonyáról, hangsúlyosan az északír protokoll kilátásairól. Éppen az ülés előtti órákban, hétfőn délelőtt szivárogtatták ki a BBC-n azt a brit kormányzati anyagot, ami felvázolta, hogy hogyan vezetné be a brit kormány az eredetigazolást és vámellenőrzést a britektől érkező áruk esetén az északír kikötőkben.

Ezzel a menetrenddel állítanák tehát helyre a jelenlegi törvénytelen helyzetet, ugyanis április óta már működnie kellene a komplett vámellenőrzésnek. A négy fázisú, a bizonytalan jövőbe elnyújtott brit terv (ld. alább) lenne tehát arra hivatott, hogy a Frost által vázolt súlyos kockázatokat: az Egyesült Királyság területi és gazdasági-társadalmi egységének sérülését meg lehessen akadályozni.

Frost a cikkben kijelentette, hogy az élelmiszerek piacán

a különféle termékek kínálatát érintő kockázatok továbbra is fennállnak, és az év előrehaladtával még rosszabbak lehetnek.

Szerinte az EU feleslegesen aggódik amiatt, hogy a britektől Észak-Írországon át ellenőrizetlenül áramlik az ír, tehát az uniós piacokra áru, így szerinte a nemlétező kockázatok miatt akarja az EU rákényszeríteni szemellenzős módon az északír gazdasági szereplőkre a vámellenőrzést, ami a problémákat okozza.

A négyévi tárgyalások után tavaly karácsonyra összehozott Brexit kereskedelmi megállapodás északír protokollja, (tehát a Nagy-Britannia és Észak-Írország relációját rögzítő alku) azt tartalmazta, hogy 2021. januártól március 31-ig kaptak felmentést az érintett kereskedelmi szereplők a bevezetendő eredetvizsgálat és vámeljárás elvégzése alól, hogy a türelmi idő alatt legyen lehetőségük felkészülni a procedúrára. Még ezzel a könnyítéssel együtt is olyan nehézségeket váltottak ki az újév elején a szabályok, hogy egyes északír élelmiszer-üzletekben áruhiány lépett fel, mert a kötelező papírmunka így is a nyakába szakadt a sok ügyintézőnek.

A problémák gyökere az, hogy a Brexit-megállapodás értelmében az Egyesült Királyságon belüli Nagy-Britannia (Anglia, Skócia és Wales) kilépett az uniós közös piacból és vámunióból, míg Észak-Írország benne maradt azért, hogy az északír-ír határon az 1998-as Nagypénteki Egyezmény betartása érdekében ne legyen fizikai határellenőrzés és mindezzel együtt Észak-Írország az Egyesült Királyság többi részével önálló vámtérséget is alkot.

Az északír területnek tehát egyszerre kell megfelelnie az uniós és az új brit kereskedelmi elvárásoknak is és mindezek nyomán az északír terület lakói úgy érezték, hogy másodrangúak lettek kereskedelmi téren az Egyesült Királyságon belül, mert valójában Boris Johnson kormányfő ígéretei ellenére igenis létrejött az északír tengeren a vámhatár a királyság többi részével.

Ezt a furcsa helyzetet volt hivatott szabályozni a Brexit-megállapodás részét jelentő észak-ír protokoll, amely a fent jelzettek értelmében március végéig felmentést adott a vámkezelés elvégzése alól. A brit kormány azonban februárban egyoldalúan felrúgta ezt a nemzetközi szerződést és jogi kötelezettséget rögzítő protokollt, és azt jelentette be, hogy több alkalmazkodási időt ad a szereplőknek. Akkor azt jelentette be, hogy egyoldalúan októberig kinyújtotta ezt a türelmi időt, amit az Európai Bizottság a nemzetközi jogi megállapodás nyílt megsértésének titulált és kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben.

Ennek a nyílt törvénysértésnek a fokozatos, négy fázison keresztüli felszámolását vázolta fel a ma kiszivárogtatott anyagban a brit kormány, igaz sok fontos részlet elnagyolt, vagy egyenesen hiányzik belőle, és így rengeteg tárgyalást tesz még szükségessé. A terv elsőként októbertől a friss húsféleségeknél vezetné be a származási igazolást, majd januártól a tejtermékeknél, növényeknél és a bornál. A harmadik és negyedik fázis időzítése nincs is kifejtve, ahogy az sem, hogy a teljes határellenőrzési rendszer fizikai kiépítését mikorra tervezik az északír kikötőkben a brit kormány, noha azoknak kellene megadnia az engedélyt az áruk mozgásához.

A BBC információi szerint a brit kormány már március végén elküldött az Európai Bizottságnak egy 20 pontból álló javasolt menetrendet, hogy hogyan lehetne a gyakorlatban megfelelni a tavaly karácsonykor kötött, januártól hatályba lépett északír protokollnak, és azóta már zajlanak a technikai szintű egyeztetések. Most pedig Frost a nyilvánosság előtt is ráerősített arra, hogy szükség van az EU rugalmasabb hozzáállására, mert egyébként a cikkében is vázolt északír problémák csak fokozódnának.

A rugalmasabb kérés tehát arra is irányul, hogy az EU továbbra is nézze el, hogy a közös piacára esetleg az északír-ír határellenőrzés hiánya miatt olyan áruk is bekerülnek, amelyek nem felelnek meg az uniós sztenderdeknek, bár Frost érvelése szerint ez a kockázat nem valós, nem kerülnek oda ellenőrizetlenül áruk.

Frost tehát a vasárnapi cikkében azt írta le, hogy a karácsonykor megállapodott északír protokoll a tervezett formájában nem lesz hosszabb távon fenntartható, és egyre súlyosabb következményeket ró az északír területre, ezért annak rugalmas átalakítását kérte az EU-tól.

Ez viszont fokozott aggodalmakat kelt Írországban, hogy Boris Johnson máris teljesen átalakítaná a mindössze néhány hónapos Brexit-megállapodást – írta hétfőn délután a Reuters. Michel Martin ír miniszterelnök egy hétfői online eseményen a hírügynökség szerint azt mondta, hogy egyeztetett a brit kormányfővel és ennek során nem érezte azt, hogy Johnson azonnal át akarná alakítani a teljes kereskedelmi megállapodást, ehelyett azt hangsúlyozta, hogy a hatályba lépett és két hete már az Európai Parlament által is ratifikált megállapodást be kell tartani és ki kell dolgozni annak a betartásához szükséges konkrét kereteket.

Az egész északír protokoll kérdése azért kényes, mert Észak-Írországban az elmúlt hetekben sok éve nem látott hevességű zavargások alakultak ki a britpárti unionisták és az ír egységet szorgalmazó erők között. A feszültségeket pedig a Frost által is elismert kereskedelmi nehézségek, szűkülő árukínálat is fűti, mert azt az érzést adja az emberek egy részének, hogy valóban másodrendű állampolgárok lettek az elvileg egységes Egyesült Királyságon belül. Frost cikke pedig arra utal, hogy ez a helyzet tartósan nem maradhat fent, mert bizony kikezdi az egész ország politikai, társadalmi és gazdasági egységét.

Az Egyesült Királyság területi egységének kérdése egyébként folyamatosan napirenden van, részben azután még inkább, hogy a minap a skóciai választásokon a nyíltan elszakadáspárti erők kerültek többségbe és egy újabb népszavazás lehetőségével mappányoltak. Erről bővebben:

Címlapkép forrása: Getty Images

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img