Kiszámoltuk: nagyon fog fájni a rezsicsökkentés részleges feladása

Ezt olvasta már?

Abból indultunk ki, hogy az extrém gáz- és áramárak mellett mekkora teher lehet az államnak idén és jövőre a rezsicsökkentés részleges fenntartása a most bejelentett keretek mellett és ezzel szemben mennyi költségvetési támogatást szerepeltet a 2022-es és 2023-as büdzsében a rezsivédelmi alapban. A költségvetési hiánycélokat mindkét évre fixnek vettük a kormány erős elköteleződése és a befektetői aggodalmak megnyugtatási szándéka miatt. Így tehát az állam várható terhei és a rezsivédelmi alap méretének szembeállításából az is kijön, hogy mekkora teher szakadhat a lakosság nyakába, hiszen a vaskos energiaszámlát végül valakinek állnia kell.

Az idei számításaink lényege:

  • Egy korábbi kormánydöntés alapján a biztonsági/stratégiai gázkészlet mostani 938 millió köbméteres szintjét októberig 1,2 milliárd köbméterre meg kell (vissza kell) emelni, amelynek költsége durva becsléseink szerint mintegy 125 milliárd forint lehet.
  • Egy korábbi hatósági döntés alapján a gázpiaci egyetemes szolgáltatónak (állami cégnek) októberig 1,87 milliárd köbméternyi gázt kell beszereznie, amelynek költségét 1100 milliárd forintra becsültük.
  • Egy friss kormánydöntéssel további legfeljebb 700 millió köbméternyi gázt még be kell szereznie az említett állami cégnek, amely a mostani extrém árak mellett durván 550 milliárd forintos tétel lehet. Amint tegnap megírtuk: információink szerint ennek finanszírozását szindikált bankhitelből gondolja megoldani a kormány, ami jelzi az idei költségvetés kifeszítettségét is.
  • A fenti három tétel durván 1775 milliárd forintos kiadás jelent együttesen, amellyel szemben áll az, amit tegnap a kormány bejelentett a rezsicsökkentés részleges feladásaként. Amint megírtuk: az átlagfogyasztásig a rezsicsökkentett gázár jár a lakosságnak, az afeletti részre pedig a mindenkori piaci árat kell fizetni és ezekből azt becsültük, hogy mintegy 670 milliárd forintos bevétele lehet az egyetemes gázpiaci szolgáltatónak a kétféle árazás mellett összességében.
  • Így tehát az állami gázszolgáltató cég durván 1775 milliárdos kiadás mellett durván 670 milliárd forint bevétel elé nézhet év elejéig, aminek az egyenlege 1100 milliárd forint körül lehet. Nyilván a számok nagyon sokat változhatnak egyrészt a piaci árak tényleges alakulása miatt, másrészt amiatt is, hogy a komoly költségsokkra milyen fogyasztás visszafogással reagál a lakosság. Mi azt becsültük, hogy összességében 10-15%-os lehet idén a fogyasztáscsökkenés a tavaly téli hónapok fogyasztási felfutása majd emelkedéséhez képest, azaz összességében néhány számillió köbméternyi gázt tud most megspórolni a lakosság, aztán a jövő téli fűtési szezonban ehhez képest további néhány százmillió köbméteres spórolás jöhet.
  • Amennyiben valóban évi 10-15%-os fogyasztáscsökkenés kialakulna a rezsicsökkentési rendszer részleges feladása miatti magatartás-változásra és a menetközben megcsinált lakossági beruházások (energiahatékonyság, megújuló energia) miatt, akkor van rá esély, hogy a 2014-es éves lakossági gázfogyasztási szintig vissza tudna jutni az ország.
  • Az árampiacon az olcsó paksi áramtermelésből indultunk ki, illetve abból, hogy ennek mekkora részét fogyaszthatja el a lakosság a rezsicsökkentett áron és mennyit piaci ár mellett, valamint azt is figyelembe vettük, hogy a paksi atomerőmű állami tulajdonosa a megtermelt további olcsó áramot a piacon tudja értékesíteni. Ezekből lényegében az jött ki, hogy plusz nullás lehet a cég eredménye (néhány milliárdos eredmény).
  • A fentiek mellett a kormány közelmúltbeli döntésével megjelent az idei és jövő évi büdzsében egy új sor, az ún. rezsivédelmi alap, amelyhez idénre 600 milliárdos keretet rendelt, így tehát a fenti eredményeket ezzel szembe lehet állítani.

Ha mindezt összegezzük, akkor a módosított gázpiaci rezsicsökkentés mintegy 1100 milliárdos teher lehet az államnak, amellyel szemben ott van a 600 milliárdos rezsivédelmi alap, és így ebből sajnos az jön ki, hogy

idén mintegy 500 milliárdos terhet kell a nyakába vennie a lakosságnak a módosított rezsicsökkentéssel.

A jövő évi számításaink lényege:

  • Természetesen óriási a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy hogyan alakulnak a következő hónapok az európai gázpiacon, így a határidős tőzsdei árak is további elképesztő mozgásokat mutathatnak, de ha a jelenleg elérhető jövő évi határidős gázár kontraktusokból és a jövő évben a lakossági fogyasztás kielégítésére beszerezni szükséges gázvolumenből indulunk ki (kb. 3,7 milliárd köbméter, ez már némi fogyasztáscsökkentést is feltételez, de közben a várhatóan leapadó stratégiai tartalékot is vissza kell tölteni), akkor bizony ez jelen tudásunk szerint belekerülhet akár 2510 milliárd forintba is az államnak.
  • Ezzel szemben az állami cég durva becsléseink szerint mintegy 750 milliárd forintos bevételre tehet majd szert a most bejelentett átalakított rezsicsökkentési rendszerben úgy, hogy a friss 2023-as határidős gázárakból és a lakossági gázfogyasztás további kis visszafogásából indultunk ki.
  • A kettő eredőjeként az adódhat durva becsléssel, hogy jövőre 1770 milliárd forint körüli veszteséggel nézhet szembe az állami cég.
  • A jövő évre is az adódott az árampiac kapcsán, hogy a paksi atomerőmű állami tulajdonosa plusz nullás eredményt hozhat ki a működés során, így ez a fenti számokat érdemben nem mozgatja.
  • Egy friss módosítás szerint a 2023-as költségvetésben már 670 milliárd forintos rezsivédelmi alap szerepel, így ezt az 1770 milliárdos potenciális jövő évi gázpiaci veszteséggel lehet szembeállítani.

Mindebből az adódik, hogy

jelen tudásunk szerint jövőre 1100 milliárd forint körüli lakossági tehernövekedés jöhet ki a rezsicsökkentés most bejelentett átalakításából.

Természetesen ahogy azt tegnapi elemzésünkben is hangsúlyoztuk, meg kell várni a pontos részletszabályokat a Közlönyben (rövidesen megjelenhetnek), és csak azután lehet pontosabb kalkulációkat végezni, legalábbis a módszertant tekintve.

Címlapkép forrása: Getty Images

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában